Április az egyik legmozgalmasabb hónap a természetfotósok és a vadászok számára: szakad az új agancson a barka, az őzbakok kiválnak a rudlikból, és elfoglalják a régi, jól megszokott territóriumokat. Egyik-másik bak már verekszik is. Sarjad a búza, lucerna, szépen lassal kizöldül a határ.

Tisztul az agancs

Foszlik, szakad az új agancson a barka. Már 20 napja országszerte elkezdtek tisztítani a bakok. A szarvasbikák és az őzbakok épülő agancsát egy vékony, vérérekkel gazdagon ellátott bőr, úgynevezett barka borítja. Ez a háncsréteg az őzeknél április elejére elhal. Ez a nevezzük elhalt hámszövetnek, viszket a baknak és vékonyabb fák törzseihez, gallyakhoz dörgölve agancsát megszabadul a barkától. Először mindig a jó kondíciójú, korosabb őzbakok kezdenek tisztítani. A fiatalabbaknál általában májusban kezdődik ez meg. A frissen letisztított agancsot onnan lehet felismerni, hogy még érettelen, fehéres színű, sokszor véres.

Viaskodás

Az eddig esetlen, fiatal őz-srácokból komoly bakok kezdenek válni, akik ennek minden jelét meg szeretnék mutatni a világnak. Ez az időszak a későbbi territóriumok kijelölésének első lépése, amivel megkezdődik a szokásos férfias viaskodás a bakok közt. Ezeket a területeket, territóriumokat, csak a jól fejlett középkorú, és öreg bakok tudják megtartani, megvédeni a rivális „őz-férfiak” elől.

Territóriumok megjelölése

A territóriumok megjelölésének legfontosabb mozzanatai a szem alatti és az agancstőmirigy szaganyagának való felkenése gallyakra, vékonyabb fatörzsekre. Sokszor a tisztítással párhuzamosan történik ez a folyamat. Az ujjak közötti mirigyváladékát pedig a talajra keni, ezt hívjuk kaparásnak.

Szőrváltás

Az őzek az eddigi hosszú, sűrű, tömött barna színű bundájukat jellegzetes, sárgás-vörösre váltják. Ezt nevezik szőrváltásnak. A szarvasokkal szemben először a fiatalok kezdenek vedleni. Szőrváltáskor az egyes szőrszálak letörnek, de a gyökerük életképesek megmaradnak.

Őzbak félig téli, félig nyári bundában Fotó: Farkas Kornél

Bakok leválása a rudlikról

Ha egy szép bakot szeretnék lencsevégre kapni, akkor már jóval könnyebb dolgom lesz, mint pár hónappal ezelőtt, mivel a bakok leváltak a rudlikról. Ugyanis tudniillik, hogy minden rudli élén egy ún. vezérsuta áll és, ha ő kiszúr, akkor mindenki őt kezdni el követni.

Vemhesek a suták

Sutáink vemhesek, várják a májust, hogy megszülessenek a gidáik. Azonban nem ritka, hogy már most április közepe, vége felé is láthatunk gidákat kísérő sutát.

Agancshullajtás

Dámszarvasainknál még javában tart az agancshullajtási időszak, így a legfurcsább felemás bikákkal most találkozhatunk. Április közepére az idősebb bikák hullajtják el ékes fejdíszüket, a fiatalabbak még büszkén viselik agancsukat.

Farkas Kornél vagyok, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium nyolcadikos tanulója, 14 éves elhivatott vad-és természetfotós. Küldetésem közelebb hozni az embereket a természet titkos pillanataihoz a fotóim segítségével. Ezentúl kéthetente olvashatnak tőlem cikkeket a természet rejtett történéseiről. Lesz szó az őzek párharcairól, párzási időszakukról, hogyan készülnek fel a télre, hogyan tudjuk megkülönböztetni a sutagidát a bakgidától, a dámszarvasok érdekes táplálkozási szokásaikról, és rengeteg más érdekes témáról. 

Kizöldül a határ…

Szépen lassan a határ is kizöldül. Sarjad a búza, lucerna, amit előszeretettel csipegetnek az őzek, szarvasok. Az eddig barna, fekete, egyhangú tájból millió színben pompázó vidék lesz. Nagy figyelemmel követem, hogy milyen bakok járnak a búzavetésbe, akiket majd úgy szeretnék lencsevégre kapni, hogy csak az agancsa látszik ki a naptól aranyló búza közül.

Repce

A repce virágzása a tavasz egyik legszebb időszaka. Az álmom egy olyan fotó elkészíteni, ahogyan az sárgán „izzó” repce közül, csak a bak feje és agancsa látszódik ki. A virágzási időszaka április végén van, a virágzási ideje kb. 3-4 hét. Az elmúlt hónapok időjárását tekintve május közepéig kellene virágoznia a repcének. Nagyon fontos trükköt áruét el nekem egy ismerősöm, Molnár Marci:  „Tél végén, miután eltűnt a hótakaró a repcéről, akkor egy nitrogénműtrágyázás és egy kiadós eső után indul nagyon gyorsan fejlődésnek a repce, olyannyira, hogy a virágzás után fékezni is kell, hogy nehogy túlfejlődjön a repce.”

Kiemelt kép és szöveg: Farkas Kornél

Az előző részt itt tudja elolvasni!