Ugrás a tartalomhoz

Hűség a szépséghez — Berend Iván életműkiállítása Szentendrén

Három évvel a művész halála után, Berend Iván (1940–2022) képzőművész életművének eddigi legátfogóbb bemutatására kerül sor szeretett Szentendréjén. A Szentendrei Régi Művésztelep tárlata nem csupán tisztelgés egy különleges alkotó előtt, hanem egyúttal páratlan lehetőség arra, hogy a látogatók megismerjék a művész sokrétű, technikailag kifinomult és mélyen értékgazdag munkásságát.

Berend Iván életét és művészetét a hűség jellemezte: hűség a tradícióhoz, a
látványhoz, az értékekhez – legyen szó a historikus, szakrális művészeti
hagyományokról, vagy épp a magyarság szellemi örökségéről. Alkotásaiban
egyszerre jelennek meg a lírai érzékenység és a konstruktív fegyelem, az álomszerű
atmoszféra és a történelmi idősíkok foszlányai. Egyedi stílusára jellemző a különféle
technikák ötvözése, a vegyes eljárások tudatos és kifinomult alkalmazása, valamint a
gazdag és egyéni színvilág. Saját szavaival élve: „A táblaképfestés alapszabályait
betartom, a korunkra jellemző mindent szabad és lehet divatkurzust mellőzöm.”
A kiállítás az életmű egészét igyekszik feltárni, amelyet áthat az értékek tisztelete és
a velük való erős azonosulás. A Templom és iskola című, Reményik Sándor versére
reflektáló műve szimbolikusan összegzi is Berend Iván művészi alkatát: nem
harsány, ideológiai állásfoglalásban, hanem a szépség, az érték és az átéltség
eszközeivel őrizni azt, ami fontos és örök.

Út a katedrálishoz

A délvidéki Zomborban született művész évtizedekig Bajorországban élt, de mindig
erős kapcsolatot ápolt szülőhazájával. Végső kívánsága is az volt, hogy hamvai
Magyarországon nyugodhassanak. Az életmű gondozását, felesége halála után,
Jobbágy Ilona vállalta, akinek elkötelezett munkája nyomán az elmúlt években sorra
nyíltak kiállításai Budapesten, Dunabogdányban, Párkányban, Tahitótfaluban és
Visegrádon.

Berend Iván életművében Szentendre nem csupán helyszín, hanem szellemi-lelki
iránytűként is jelen van. A város atmoszférája, építészeti karaktere és
képzőművészeti öröksége – különösen Vajda Lajos, Bálint Endre és Barcsay Jenő
hatása – mély nyomot hagyott benne, s már fiatalon meghatározta művészi
látásmódját. A szentendrei avantgárd szuggesztív világa és a kisvárosi szépségek
visszaköszönnek formanyelvében és spirituális töltetében is. Ezért is különösen
jelentős, hogy három évvel halála után, épp Szentendrén rendezik meg az eddigi
egyik legátfogóbb kiállítását: a tárlat nem csupán főhajtás egy kivételes művész előtt,

hanem visszatérés ahhoz a forráshoz, amely alkotói pályájának egyik legmélyebb
inspirációját adta.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető a Karnevál Kávéház és Gasztrobárban
2025.06.20. és 09.28.között.

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.