Ugrás a tartalomhoz

Szentendre Anno – Templomtornyok városa

Szentendre óvárosának jellegzetes képét az itt álló hét templom uralja. Az épületek az évszázadok során nagyszámú felekezeteket szolgáltak. Volt, amelyik hanyatlásnak indult és üresen állt egy ideig, mára azonban mindegyiküket felújították, így városunk ékköveinek számítanak. Így volt ez korábban is: a református templom (Opovacska) kivételével mindegyik épület a fotósok kedvelt témájaként szolgált.

A HÉV felől a városba érkezőket elsőként a Pozsarevacska szerb ortodox templom fogadja. Az épületet a törökök elől menekülő szerbek építették a 18. században. Az Ujság így emlékszik meg erről 1927-ben: “A szerbek futva menekültek a hatalmas szultán bosszúja elől. Negyven napig tartott a futás. A negyvenedik napon megérkeztek Budára. A menekülők élén lobogó fehér szakállal jött Csarnojevits Arzén, a pátriárka, nyomában püspökök, szerzetesek jöttek és magukkal hozták Lázár cár holttetemét. Elhozták a nagy cárt, akit a rigómezei ütközet után fejeztetett le a török szultán. Magukkal hozták s egy kicsi templomban, mely a mostani hajóállomás helyén állott, eltemették. Sokan jöttek. Némelyek szerint huszonhét-, ezerhatszáz család vándorolt Magyarországba. Mások azt mondják, hogy összesen nyolcvanezer ember. Az első esztendőben felépült az első templom. A Pozsarevacska. Utána jött a többi. A törzsek külön-külön templomot építettek maguknak s elnevezték azokról a városokról, ahonnan menekültek. Csakhamar hat templomuk állott.

A Pozsarevacska templom 1955-ben / Forrás: fortepan.hu, az UVATERV adománya

A cikk ugyanakkor szomorúan számol be a szerb elvándorlásról és a hitélet megszűnéséről: “A még mindig meglévő öt templom ma már csak maradványa a múltnak. A Pozsarevacska-, a Preobrazsenszka-, az Opovacska, a Petro-Pavlovszka-templomok ma már csak hírmondói az egykori szerb életnek. Rab Ráby városából évek óta vándorlás folyik Jugoszlávia felé. Vándorolnak az emberek és vándorolnak a templomok is.

A Pozsarevacska 1971-ben / Forrás: fortepan.hu, Kotnyek Antal adománya

A templom ikonosztáza is külön figyelmet érdemel. “A Pozsarevacska-templom ikonosztázára akként hivatkoznak, mint a szerb festészet kimagasló alkotására a 18. század első felében“, írja az Ars Hungarica 1988-ban. “Már az első benyomás alapján megállapíthatjuk, hogy az alacsony oltárral és a későbizánci manírban festett ikonok a déli vidékeket és a hagyományokat idézik. A festők azonban temesváriak voltak: Nedeljko Popovic és Georgije Ranite, akik még ekkor is a hagyományos festészetet művelték, de barokk díszítőelemekkel, ami azonban csak a drapériák dekorálásán látható. Az ikonosztázból kiválik a királyi kapu, amelyen a Jessze fája medaillonjai vannak.

A templom ikonosztáza 1971-ben / Forrás: fortepan.hu, Kotnyek Antal adománya

A városba beljebb kerülve a Szent Péter és Pál templom átnyékában pihenhetnek a látogatók. Az épület szintén a szerb ortodox közösség keze által épült, ma azonban római katolikus felekezetet szolgál. A hívők elszivárgása miatt a múlt század elején sokáig kihasználatlanul állt, míg végül a hitközség eladásra kínálta fel. A Pesti Ujság 1933-ban számolt be a különleges portékáról: […] az a helyzet, hogy Szentendrén mindössze százötven lélekből áll a görögkeleti egyházközség. Ennek a huszonöt családnak most is hat temploma van. A hat templom közül sokban nincs harang ! azt mondják itt Szentendrém, hogy a háborúban ágyút öntöttek belőlük. Természetesen vasárnaponként nem is tartanak mind a hat templomban istentiszteletet, felváltva mennek a hívők egyik vasárnap ebbe, a másik vasárnap abba a templomba, oda, ahol istentisztelet van. — Hat templomunk van — mondta szentendrei kalauzom — az egyházközségnek emellett földjei, házai, mégis szegény az egyházközség, mert a házak, a földek után adót kell fizetni és a hásbérek nem folynak be, a föld nem jövedelmez. Mindenképpen indokolt, hogy eladjuk a régi templomot

A Szent Péter és Pál templom, háttérben a Keresztelő Szent János templommal 1955-ben / Forrás: fortepan.hu, az UVATERV adománya

1942-ben a görögkeleti egyházközség megnyugvására egy másik keresztény közösség, a római katolikusok vették át a templomot, amit 1991-ben II. János Pál pápa is meglátogatott.

A templom 1967-ben / Forrás: fortepan.hu, Gyöngyi adománya

A város egyik legtöbbet fotózott temploma a Főtéren álló Blagovesztenszka, mely szintén a szerb ortodox közösséget hivatott szolgálni. Frekventált helye miatt Szentendre egyik legjellegzetesebb épületének számít, ami rengeteg régi képen is feltűnik.

A Blagovesztenszka templom 1966-ban / Forrás: fortepan.hu, Gábor Viktor adománya

A Budapest című kulturális lap így írja le 1966-ban: “A teret övező épületek, a négy kereskedő házat magában foglaló XVIII. századi épület, a bájos rokokó vendégfogadó, a szép, barokk kapuzatú Blagovesztenszka templom, a mellette épült szerb iskola (ma a városi múzeum) épülete és a tér középpontjában álló karcsú, nemes arányú kőkereszt, amelyet a szerb Kereskedő Társaság állíttatott 1763-ban, abból az alkalomból, hogy a kolerajárvány a várost megkímélte, az egyik legszebb magyar városképet alkotják. A dombról a Dunára ereszkedő kis utcácskák is jelzik, hogy a ros életének ütőere a Duna volt.

A templom 1978-ban / Forrás: fortepan.hu, Déri György adománya

A Várdomb tetején álló Keresztelő Szent János plébániatemplom a legrégebbi épület nem csak válogatásunkban, de a Várdombon is. Az eredetileg Szent Andrásnak ajánlott templom kezdetektől fogva a római katolikus közösséget szolgálja. Az évszázadok során több újjáépítésen és változtatáson esett át, a magyar nyelvű közösség mellett az ide menekült katolikus dalmátok is használták.

Városkép a Keresztelő Szent János templommal 1969-ben / Forrás: fortepan.hu, Zsanda Zsolt adománya

Városunk egyik legszebb épülete az innen nem messze álló Belgrád székesegyház, mely a budai szerb ortodox egyházmegye püspöki székesegyháza.

Légifelvételen a Keresztelő Szent János plébániatemplom és a Belgrád székesegyház 1965-ben / Forrás: fortepan.hu, a Magyar Rendőr adománya

A Belgrád székesegyház egy korábbi, középkori templom helyére épült. Az egyházi rangsorban elfoglalt helyéhez méltóan díszesebb építésű, mint a többi görögkeleti templom. Az épület azonban nem mindig számított a város ékkövének. A Magyar Nemzet 1982-ben számolt be leromlott állapotáról: “A görögkeleti püspöki templom (Belgrád székesegyház) távolról sem nyújt szemet gyönyörködtető látványt. Málló vakolatát állványok igyekeznek elrejteni a fürkésző tekintetek elől. ősztől tavaszig rongyos ablakait már befoltozták ugyan, de azüvegek sosem bírják szeptembernél tovább: a szemközti iskola néhány kiváló céldobóval dicsekedhet… A por és a galambsereg pedig újra nyugodtan beszállhat az időjárás viszontagságaitól tépázott ikonosztázion repedéseibe.”

A Belgrád székesegyház 1955-ben / Forrás: fortepan.hu, az UVATERV adománya

A Belgrád székesegyházat azóta felújították, és a szerb ortodox egyház aktívan használja. A Szamárhegy lábánál álló Preobrazsenszka szerb templom azonban a hívők alacsony száma miatt csak a fontosabb ünnepségeken van nyitva.

Légifelvételen a Preobrazsenszka templom 1965-ben / Forrás: fortepan.hu, a Magyar Rendőr adománya

A szerbek elvándorlásáról így ír az Ujság korábban idézett cikke 1927-ben: “Opovacska után megindult Jugoszláviába a Pozsarevacska, elment Preobrazsenszka és hat esztendővel ezelőtt elment a Petro Pawlovszka. Elhangzott az utolsó ima, eltávozott hívek után útrakelt a templom. Néha hír jön róluk, az egykori szentendrei szerbekről. Az Ignatovits fiskális most táblabíró Újvidéken, Dimsits Sándor, aki a pestvidéki törvényszék bírája volt, ma ugyanott táblai tanácselnök, a Krecsarovits Markó tiszt a hadseregben, a szentendrei szerb püspök titkárának a fia, Csaprák Milenkó pedig letette a szerb állampolgári esküt és most a budapesti szerb követség titkára. Az ittmaradottak, bár őrzik nyelvüket, népszokásaikat, vallásukat, híven teljesítik magyar állampolgári kötelességeiket és Zubkovitz György dr. püspökkel az élükön teljes kességben és egyetértésben élnek a magyarsággal.

A Preobrazsenszka 1970-ben / Forrás: fortepan.hu, a Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ adománya

Források:

Arcanum Digitális Tudománytár / Az Ujság

Arcanum Digitális Tudománytár/ Ars Hungarica

Arcanum Digitális Tudománytár / Pesti Napló

Arcanum Digitális Tudománytár / Magyar Nemzet

Arcanum Digitális Tudománytár / Budapest

Borítókép: A Blagovesztenszka, Keresztelő Szent János és Belgrád templomok a Duna felől 1955-ben / az UVATERV adománya

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Történelem Szentendre utcáin című bejegyzéshez

Történelem Szentendre utcáin

Gyárfás Katalin tanárnő a diákjaival közösen kutatta a szentendrei zsidó közösség múltját. Munkájáról és a Zachor Alapítvány működéséről kérdeztük.