Szentendre városképéhez régóta hozzátartoznak az ikonikus vendéglők, ahova gyakran az egymást követő generációk térnek be egy frissítőre. A héten a Fortepan képei közül azokat választottuk ki, amik régi szentendrei vendéglátóhelyiségeket mutatnak be.
Már a háború előtt üzemelt a Szentendre és Leányfalu határában álló Határcsárda. A vendéglő már ekkor fontos tájékozódási pontként szolgált, mivel innen indult és ide érkezett a szigetmonostori rév. A Szentendrei-szigetről érkezők itt autóbuszra szállva utazhattak tovább. Emellett a pihenésre vágyó turisták számára is kedvelt úticéllá vált. „Az a bizonyos képzeletbeli személyautó az új 4-es műúton robog Leányfalu felé” – írta a Természetjárás Turista Magazin 1963-ban. „A sofőr nem jöhet zavarba: az ugyancsak új Super benzinkút szinte felkínálja magát. A renovált Határcsárda pedig valóságos eldorádója annak, aki rabja a magyar folklórnak. A falakat népi szőttesek, hangulatos kerámiák díszítik.„
A Duna közelsége miatt rengeteg sportoló vagy egyéb vízi tevékenységet végző látogató számára vált törzshellyé a csárda. „Nagyképűség lenne most akadémikus előadást tartani a jó horgász szemről, a horgászhely felismeréséről, és nem is fedné az igazságot” – írta a Magyar Horgász szintén 1963-ban. „Elsősorban a többiek kedvéért nyugodtam bele, hogy szinte minden hétvégét a Szentendre és Leányfalu közti Határcsárda mellett töltsük. Ez a táborhely minden igénynek megfelelt. A másfél órás evezőút jó edzésadagot biztosított, a Duna és a hegyek harmonikus egysége elevenítette meg a romantikát, az étel- és italigényeket a csárda elégítette ki, aki úszni kívánt, a túlsó sóderes parton megtalálta a természetes strandot, sátorhely pedig bőven akadt bármelyik oldalon.”
A városba beljebb érve a Görögkancsó étterem 1961. óta várja vendégeit. Az étterem névjegyének számító belső freskőt Szánthó Imre festőművész készítette. „A Görög -. Duna-part felé eső részén van a Görögkancsó vendéglő, melynek ételspecialitásai eredeti görög receptek alapján készülnek” – adott hírt a Dunakanyar Tájékoztató 1970-ben. „Ez év nyarán megnyíló modern vendéglátóipari kombinát éttermének üvegablakain keresztül csodálatos kilátás nyílik Szentendre városára és a Dunára. A bárban esténként műsor és tánc várja a szórakozni vágyókat.„
Központi elhelyezkedése miatt a városba érkező turisták előszeretettel látogatták az éttermet már a múlt században is. „Szentendre ismét a nagy nyár előtt áll, készül is erre„, írja a Szabad Föld 1982-ben. „Áprilisban lerázza magáról a tél hordalékát, sok ember sok seprűvel, nagy nyomású slaggal, vízzel rakta tisztába a várost. Most Szentendre szép, tavaszi szeplőtlen arcát a nap cirógató fényében fürdeti, egészséges színnel csalogatja az idegeneket. Jönnek, itt vannak. A Görögkancsó Vendéglő teraszán külföldi fiatalok csacsognak, ölelkeznek és félő, kilyukad a gyomruk a sok kólától. A busz, magánkocsi sokasága mindenütt.„
A Dumtsa utcai Művész étterem is nagy múltra tekint vissza: eredetileg presszóként, majd étteremként szolgálta vendégeit. A Mérleg így írt róla 1965-ben: ” […] a hangulatos kis Művész eszpresszóban, melynek belső falát festők eredeti képei díszítik, ám nem mindig ugyanazoké, hanem mindig másoké, és így az eszpresszó afféle kis kiállítóteremmé válik és a szépművészet népszerűsítésének jó eszközévé, a valódi művészet terjesztőjévé, a fejlettebb ízlés kialakításának segítőjévé. Kár, hogy a képek nem kapnak megfelelő világítást, ami emelné az eszpresszó hangulatát is és még inkább feltárná a képek minden rejtett szépségét.„
A Rév utcánál, a Dunakorzón ( akkori nevén Somogyi-Bacsó parton) várta a vendégeket a Teátrum étterem. A modern építmény némileg kilóg válogatásunk többi épülete közül, a maga korában mégis igazi közösségi központnak számított. Az étteremben nem csak étkezésre nyílt lehetőség, hanem kiállítások megtekintésére is, valamint nyaranta autós kertmozit szerveztek a filmkedvelők részére. A ’80-as években az építménnyel szemben nyílt sporttelep is sok látogatót vonzott a helyszínre.
A modern külső azonban nem mindenkinek volt ínyére: „[…] a Teátrum étterem nem odaillő épülete, s a már elől említett egyemeletes lakóház, meg a jegenyesor takarja a Szamárhegy és a templomtornyok látványát. Nyugat felől mostanáig érintetlen volt a várospanoráma (Fényes Adolf híres képe innen készült), de már folyamatban van ennek tönkretétele is” – írta az Élet és Irodalom 1976-ban. Ez az étterem ma már nem működik, a többiek azonban eredeti nevükön és azonos helyszínen várják vendégeiket ma is.
VJ
Források:
Borítókép: A Görögkancsó homlokzata 1961-ben / fortepan.hu, Bauer Sándor adománya
Arcanum Digitális Tudástár / Természetjárás – Turista Magazin
Arcanum Digitális Tudástár / Magyar Horgász
Arcanum Digitális Tudástár / Dunakanyar
Arcanum Digitális Tudástár / Szabad Föld
Arcanum Digitális Tudástár / Mérleg
Arcanum Digitális Tudástár / Élet és Irodalom