Drávucz Zsolt önkormányzati képviselő február közepén Ausztriában, az osztrák EuroVelo6 szakaszát járta be, és készített beszámolót a tapasztalatairól. A képviselő úgy látja, hogy Szentendrén a lakosoknak nagyon kevés információjuk van az épülő kerékpárútról, ráadásul hatástanulmány sem készült, ezért olyan rémhírek is terjednek, hogy akár több százezer kerékpáros turista zúdulhat a városra. Ezt irreálisnak tartotta, de cáfolni számokkal és adatokkal szerette volna. Passau és Bécs közötti EuroVelo-szakaszon olyan településekre látogatott el, ahol már évekkel ezelőtt megépült a kerékpárút, tehát vannak tapasztalok a lehetséges következményekről. Krems városában pedig, amely adottságai alapján sok szempontból Szentendre „klónjának” is nevezhető, a város vezetése készséggel válaszolt a kérdéseire.
Az egész éves kerékpáros turizmus számai jelentős növekedést mutatnak a szomszédos Ausztriában. Míg 2017-ben évi 670 ezer, 2018-ban már 770 ezer biciklis turista látogatott el Ausztriába. Ez a szám négy különféle EuroVelos kerékpárúton oszlik meg, de a jelentős nagyságrend, kb. fele a Passautól – Bécsen át – Pozsonyig tartó EuroVelo6-os nemzetközi kerékpárút szakaszán jelentkezett. Ez az útvonal érintené Kisoroszin keresztül Szigetmonostor-Szentendre térségét is. Egy 2019-es kimutatás szerint az úgynevezett egynapos turisták száma a 770 ezernek kb. a harmada (akik biztosan nem fognak jelentkezni nálunk), további 40% pedig a kerékpáros ingázó (akik napi rendszerességgel tekernek át dolgozni, vásárolni más).
Ami igazán érdekes lehet számunkra, az a maradék 26-27%, akik valóban több napos kerékpártúrára indulnak. A 2018-as számok alapján ez évente mintegy 100 ezer ember, ami a júniustól októberig tartó szezonra lebontva havi közel huszonötezer biciklis turistát jelent a térségben. Én azonban nem ijednék meg ettől a számtól, ugyanis a Szentendréhez kísértetiesen hasonló földrajzi adottságokkal rendelkező, UNESCO-világörökség-címet viselő város, Krems an der Donau éves szinten csupán 60-70 ezer biciklis turistát vonz. A szezonalitást is figyelembe véve ez maximálisan napi hatszáz turistát jelent. Döntő többségük nem tölt vendégéjszakát Kremsben, bár ennek az elsődleges oka, hogy a kerékpáros út mintegy fél kilométerre halad a történelmi belvárostól, ahova így csak az téved be, aki pontosan tudja, milyen gyönyörű kisvárost rejtenek a bicikliút menti semmitmondó házfalak.
A huszonötezres Krems önálló tartományi városként majd hetvenezer ember közigazgatási központja. Itt két fontos bicikliút is keresztezi egymást, de a városnak nincs kifejezetten csak kerékpáros hídja. Mégis mindent megtesznek a kerékpárosok kiszolgálására, külön parkolót és benne biciklitárolót is létrehoztak számukra a város vasútállomásán. Ők örülnének egy biciklis hídnak, mert megítélésük szerint a biciklisták jó turisták, mivel többségük csak egy pénztárcával vág neki a Passau és Bécs közti útnak. Elterjedt, sőt már szinte üzletággá vált nyaralási forma, mikor karavánszerű csoportokat szervezve, napi 50-70 km-es etapokat tesznek meg szállástól szállásig, egy felvezető autóban hagyva minden csomagjukat. (Néhány érdekesség a többnapos turizmusról: a német biciklis turisták negyede szállodában száll meg, harmaduk inkább panziót választ vagy nyaralót bérel; a francia és dán turisták közel fele a kempinget részesíti előnyben.)
Nagyon nehéz megítélni, hogy a kerékpáros turizmus hány százaléka csapódhat le valójában Szentendrén, Budapest árnyékában. Nyílván egy kerékpáros-híd, mint attrakció, javíthat valamelyest az esélyeken. Bécs kivételével nincs a térségben önálló kerékpáros/gyalogos híd, csak vasúthoz vagy közúthoz kapcsoltan, illetve mint pl. Melk-városában, a vízerőművek védőgátjának tetején. A Bécsben található kerékpáros, gyalogos híd szintén elkerüli a belvárost. A Donauinsel felett ível át.
Miért lehet mégis fontos desztináció Szentendre?
Törekedni kellene arra, hogy a biciklis turisták valódi alternatívát kapjanak Szentendrén a vendégéjszakák minőségi eltöltésére akár Budapesttel szemben is. A térség helyzeti előnye lehet a Dunakanyar számos látnivalója Esztergomtól, Visegrádon át Vácig, vagy a Szentendrei-szigetig. Kremshez hasonló megoldásként, Szentendrén remek eszközváltó pont lehetne a HÉV-környéke, biciklitárolóval, egy közeli bicikliszervízzel és praktikus kötöttpályás közlekedéssel a Budapest felé kirándulóknak. Az egyedi élményekre vágyóknak sétahajóval is elérhető Budapest vagy akár a Dunakanyar. Továbbá Szentendrén jelentős bicikliút fejlesztés indul városszerte, pl. a Pilisi Tekerő útvonalán vagy a Bükkös-patak mentén. A környék kedvében jár a strandolni vagy termál fürdeni vágyóknak is, pl. a Postás strand vagy a Határcsárdától alig három km-re lévő Leányfalui Strandfürdő közelségével.
Egy belvárosi kerékpáros- és gyalogos híd pedig csábító attrakció lehet, hisz onnan a turisták számára is minden látványosság könnyen bejárható akár gyalogosan is. Persze az igazi izgalmakat a már idén májustól Budapestről kikerekező egynapos turisták mennyisége hozhatja. Egy nyári hétvégén kiderül, mekkora konfliktust okozhat a biciklisták és gyalogosok találkozása a szentendrei Duna-korzón.
