Hiába utaznak rajta naponta nyolcvanezren, a H5-ös szentendrei HÉV járatait januártól mégis ritkították. Az indok: rengeteg elöregedett szerelvény vár felújításra. Ezután reménykeltőnek tűnt, hogy Vitályos Eszter országgyűlési képviselő bejelentette, pár éven belül alacsonypadlós szerelvények járhatnak majd a H5-ös HÉV vonalán.
Százharminchat éves a HÉV
A szentendrei HÉV hivatalos átadása 1888. augusztus 14-én volt. Akkor még gőzmozdony húzta a kocsikat, és a végállomásról nemcsak embereket szállító szerelvények, hanem tehervonatok is indultak. A helyiek közül ezért is nevezik sokan a mai napig vasútállomásnak a HÉV végállomását. A szerelvények kezdetben csak a Filatorigátig közlekedtek, ám a vasútpálya 1972 végére kiépült egészen a Batthyány térig. Naponta nyolcvanezren utaznak ezen a vonalon, és valószínűleg még több utas választaná ezt a közlekedési lehetőséget, ha a HÉV korszerűbb és gyorsabb lenne.
Hosszú menetidő
A szerelvények ugyanis negyvenegy perc alatt teszik meg a Batthyány tér és a Szentendre közötti huszonegy kilométeres útvonalat. Összehasonlításként az elővárosi vonat a Nyugati Pályaudvar és Göd között huszonkét kilométert huszonhat perc alatt, a Kelenföldi Pályaudvarról Százhalombattára huszonnégy kilométert pedig tizenhét perc tesz meg. A szentendrei HÉV pályája a legjobb a HÉV vonalak közül, ám a szerelvények óránként legfeljebb hatvan kilométeres sebességgel tudnak közlekedni. Érzékenyen érintette az utasokat a januárban bevezetett járatcsökkentés is, amire azért volt szükség, mert több szerelvényre is ráfér egy alaposabb felújítás.
A nagy bejelentés
Ezután reménykeltőnek tűnt, amikor Vitályos Eszter a Facebbok oldalán március 5-én bejelentette, hogy „Kitartó munka és együttműködés eredményeként 113 milliárd forint értékben 12+6 új akadálymentesített HÉV jármű beszerzése indul meg a H5 szentendrei HÉV vonalán. A következő években ez lesz az ország 4️. legnagyobb IKOP-os közlekedési fejlesztése!!” A poszt azonban sajnos nincs összhangban azzal, ami a Magyar Közlönyben megjelent – írja a Szentendre.hu. Az uniós (IKOP) támogatások finanszírozásáról szóló, a Kormány 1042/2024. (III. 4.) Korm. Határozatában ugyanis nem szerepel a 113,8 milliárdos fejlesztés azon beruházások között, amelyek számára a kormány a támogatói döntés meghozataláig a „hazai társfinanszírozáson felüli felhasználásával biztosítja” a szükséges forrásokat. Eszerint tehát egyelőre nem kezdődhet meg a járműcsere-program, így azt sem látni, mikor utazhatnak majd a Dunakanyarban élők a modern, alacsonypadlós, légkondicionált szerelvényeken.
Egy kis HÉV történelem
A jelenlegi kocsik 1971-1983 között készültek, NDK gyártmányúak, nem akadálymentesítettek. Ürmös Lóránt újságírónak, helytörténésznek több tartalmas írása is megjelent a szentendrei HÉV-ről. Különösen érdekelte a város, hiszen a nagyszülei mindkét részről szentendreiek voltak. Ürmös Lóránt kezdetben képeslapokat gyűjtött, majd helytörténeti gyűjteményekben kutatta a város történetét.
-A vonal kiépítése fellendítette a turizmust, ami hatással volt a város fejlődésére is, ráadásul a teherszállítást is átalakította. Korábban hajóval vitték a fővárosba a megtermelt árut, ebben az időszakban a vasút átvette ezt a szerepet – mondja Ürmös Lóránt. – A II. világháború előtt ki akarták építeni a vonalat egészen Visegrádig, és az építkezés el is kezdődött, ám a háború miatt végül nem fejeződött be.
A HÉV a mai napig nagyon fontos szerepet játszik a város közlekedésében, ezért is lenne fontos, ha minél előbb megújult szerelvények vihetnék az embereket a városba.
