Nepomuki Szent Jánost a gyónási titok mártírjaként tartja számon a katolikus egyház. IV. Vencel cseh király 1393-ban börtönbe vettette, majd megkínoztatta és végül a Moldva folyóba dobatta, mert parancsára sem volt hajlandó megszegni a gyónási titoktartást. Ő a védőszentje a hídőröknek és a hidaknak, a folyóknak, hajósoknak, de a halászoknak és a molnároknak is. Kultusza a 14. században a mai Csehországból indult el, és a 16. és 17. században a jezsuiták révén vált széleskörűen ismertté. Ünnepe Európában különösen azokban az országokban népszerű és ismert, ahol életének fontosabb eseményei történtek: a mai Cseh- és Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában, de Olasz-és Horvátországban is. Hozzánk vélhetően Bajorországból került át kultusza, ami a Regensburg környéki bajorok ünnepével mutat rokonságot. 

A szentendrei dalmátok és németek (bajorok) között gyakori volt, hogy a két nemzetiség ünnepeiket közösen tartotta, lévén mindkettő katolikus vallású. Jól szemlélteti ezt a szentendrei Nepomuki Szent János nap ünneplésének módja is, amelynek a második világháború előtti utolsó rendezője Gruber Ferenc, az izbégi vashidnál lévő malom tulajdonosa volt. Dezsőfi Ferenc korábbi polgármester így emlékezett vissza erre 1950-es önéletírásában: „Van itt egy régi szokás. Sajnos, ennek is csak az emléke van már meg. Május havában, Nepomuki Szent János ünnepén, aki tudvalévőleg a hajósok és vízimolnárok védőszentje, este látványos felvonulást rendeztek a Dunán. Ennek a parádénak a központjában a Gruber és a Macák család állott, akik a dunai malmok kezelői voltak, azon kívül nagy dereglyékben hordták a gyümölcsöt és a zöldségféléket a pesti piacra. Ennek a napnak az estéjén feldíszítették és kivilágították a dunai malmokat. Fölvirágoztatták a két család összes csónakját, dereglyéjét és körülrakták égő gyertyákkal. A legnagyobb dereglyén rezesbanda foglalt helyet és Szent János kivilágított, földíszített nagy képmása alatt víg zenét harsogtatva elindult az egész flotta a Papsziget csúcsától és méltóságteljesen vonult el a város előtt. A vízen véges-végig szurokba mártott égő szalmakoszorúk úsztak és adták a kellő világítást a parton szorongó nézőközönségnek. Amikor azután leértek az alsó forgó alá, a hajók kikötöttek a Postás strandon és nagy mulatságot rendeztek.”

E kedves régi és vidám szentendrei ünnepet 2021-ben élesztette újjá a Szentendrei Horvát Nemzetiségi Önkormányzat. Azóta a szlovákokkal és más szentendrei nemzetiségekkel együtt tartják a Nemzetiségek Napjával összekapcsolódva Nepomuki Szent János ünnepét.

Az idei program május 13-án, szombaton: 

10 óra 45: találkozás a Bartók Béla úti Nepomuki Szent János szobornál. Lakatos Bence káplán megáldja a szobrot, majd Benkovits György, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnökének megemlékezése után a Pilísska Rodinka pilisszentkereszti szlovák együttes énekel, végül a Nepomuk napi ünnepi kalácsok megtörése és szétosztása következik. 

13 óra 45: az ünneplés a Duna-korzón a Riverside pontonon folytatódik.

A vízen járók köszöntése után a vízbe fúltakra emlékezve a jelenlévő szentendrei nemzetiségi önkormányzatok képviselői koszorút bocsátanak a Dunába. 

A Nemzetiségi Nap programjaival folytatódik az ünneplés a Dunaparti Művelődési Ház udvarán, ahol fellépnek: 

14 órától a LIPA Szlovák Folklóregyesület tánccsoport 

14 óra 30-tól a Pilísska Rodinka Pilisszentkereszti együttes 

15 órától a Rozmaring Szerb Táncegyüttes 

15 óra 30-tól a Martenica Néptáncegyüttes

16 órától a Méhkeréki Román Néptáncegyüttes

17 órától a Básits Branka & Wertetics Szlobodán ének-harmonika duó.

18 órakor görög táncház kezdődik az Acropolis Compania közreműködésével.

A Dunaparti Művelődési Ház udvarán a nemzetiségek látványkonyhájával és Dukay Barna tipográfus-fotós (Szentendrei Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat) képeiből készült kiállítással találkozhatnak az érdeklődők.

Benkovits György

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. május 10-ei lapszámában jelent meg.

Fotó: Benkovits György