SZENTENDREI UTCAKÉPEK VONZÁSÁBAN
A Duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat, melyek felkutatására Barcsay Jenő a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan, s melyek végigkísérték alkotói útján. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai, illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után.
Csatlakozz hozzánk Barcsay Jenő: A formák ritmusa című kiállításában egy különleges múzeumpedagógiai eseményre! Szalay Péter szobrászművész segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek a geometrikus absztrakció technikáival és kísérleti műveket készíthetnek Barcsay alkotásai által inspirálva: szentendrei utcaképeket szabadítunk ki a síkból, és egy háromdimenziós tárgyat készítünk.
December 15. vasárnap 10:00
CSALÁDI DÉLELŐTT Szalay Péter szobrászművésszel a Barcsay-táratban
Helyszín: Kmetty Múzeum, Fő tér 21.
Programjegy: 700 Ftfő
Regisztráció: muzeumpedagogia@muzeumicentrum.hu
BŰVÖS KÉRDÉS
Női arcok, múzsák és egy örmény mese fonódik össze a Fantomszál kiállítássorozat első részében. Az önszeretet rózsájának titkát kutatjuk, melyet egy bűvös kérdés tár fel az ünnep közeledtével, a szeretet és öröm jegyében.
A Ferenczy Múzeum új kamarakiállítás-sorozata a Fantomszál finom, mégis elementáris erővel rajzolja meg azokat a női arcokat, akik a háttérből tették halhatatlanná művész férjeiket. Vajda Júlia, Fialka Olga, Modok Mária, Gálffy Lola, Gráber Margit és Kónya Réka – mind olyan asszonyok, akik, mint a zakóba tűzött rózsaszál: finomak, illatosak, jelenlétük és erejük minden vonalban és árnyalatban ott lüktet.
Az örmény mese, amely a tárlathoz kapcsolódik, e portrék csendes ritmusát hívja életre. Ezek a nők, akár a kerti rózsák, bimbókat hoztak, olykor tüskékkel védekeztek, majd a mások iránti szeretet, gondoskodás terében nyíltak ki. Múzsaként álltak a férfiak mellett, ám, ahogy a szirmok feltárulkoztak, önmaguk tehetsége is megmutatkozott, és önálló útra lépett.
Nagy Luca meseterapeuta önismereti foglalkozása felnőtteknek a Fantomszál I. – Művészfeleségek nyomában: Vajda Júlia kiállításhoz kapcsolódva választ ad sok kérdésre.
December 15. vasárnap 16:00
MÚZEUMI MESÉK | Bűvös kérdés
Helyszín: Ferenczy Múzeum, Kossuth Lajos u 5.
Belépőjeggyel látogatható.
Regisztráció: regisztracio@muzeumicentrum.hu
A MŰGYŰJTŐ SZEMÉVEL
Bartl József festőművész (1932–2013) a magyarországi absztrakt képzőművészet egyik jelentős alakja. Művészi identitását két helyszín és a hozzájuk kapcsolódó kulturális közeg határozta meg: Soroksár és Szentendre. Soroksáron született, német nemzetiségi családban, és a sváb kultúra egész életében lényegi azonosulási pont maradt számára. Miután 1972-ben műtermet kapott a szentendrei Régi Művésztelepen, művészi látásmódja radikálisan átformálódott, és néhány éven belül végérvényesen kialakult az archaikus-népművészeti motívumokat festői jelekké transzponáló művészi formavilága. Bartl József műveinek egyik legélesebb szemű gyűjtője az életmű szokatlan részleteit világítja meg, és tárlatvezetése betekintést enged a Bartl művészete és sváb-magyar identitása közötti összefüggésekbe. Wolfart János műgyűjtő családja fontos szerepet játszik a magyarországi német kisebbség kulturális életében, így előadása közelebb hozza a művész szemléletmódjának ezzel kapcsolatos, kevéssé ismert részleteit is Bartl József: Az önazonosság motívumai című kiállításán.
Január 4. szombat, 16:00
A műgyűjtő szemével | WOLFART JÁNOS szubjektív tárlatvezetése
Belépőjeggyel látogatható.
Helyszín: Szentendrei Képtár, Fő tér 2-5.
