A január elsejétől bevezetett adórendelet módosítás nagy visszhangot keltett. Közel egy éves távlatból az adóhatóság vezetőjeként, hogyan értékeli a rendeletet?
A rendelet módosítása valóban keltett visszhangot. Olyannyira, hogy bejelentés alapján az illetékes kormányhivatal is vizsgálta a rendeletmódosítást, és törvényesnek találta. Ezt mindenképpen szeretném hangsúlyozni. A rendeletmódosítás megítéléshez mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az egyes adótételek emelkedése ellenére csak csekély számban éltek az adózók méltányossági kérelemmel, vagy részletfizetési lehetőséggel, nem romlott a befizetési hajlandóság és a kintlévőség sem nőtt számottevő mértékben. Azaz megfizethető mértékben növekedett a telekadó, vagy az építményadó. Egyértelműen látszik az, hogy a módosított adótételeket is be tudják fizetni az adózók.
Az önkormányzat ígéretet tett az adórendelet rendszeres felülvizsgálatára. Ez megtörtént? Milyen eredménnyel?
Az év folyamán a lakossági észrevételek alapján már volt két könnyítés. Először az erdő minősítésű belterületi telkek és a közforgalom számára megnyitott magánutak lettek adómentesek, majd második körben a zártkerti ingatlanok. Év végén felülvizsgáltuk a komplett rendeletet és kisebb technikai változtatások mellett két fontosabb módosítás is történik. Egymillió forintról két és fél millió forint árbevételi határra emeltük a kisvállalkozások iparűzési adómentességét. Ez 1660 adózó zsebében összesen hozzávetőleg 15 millió forintot hagy. Illetve mostantól nemcsak a magánszemélyek, hanem minden adózó leírhatja az építményadóból, ha közcélú beruházást valósít meg, ilyenek egyebek mellett a közút, közmű beruházások.
Az építmény- és a telekadók emelését kritizálták a legtöbbet.
Ezzel kapcsolatban több dolgot is érdemes megemlíteni. Egyrészt a módosítás hatására történt egy, talán fogalmazhatok így, fehéredés. Számos olyan építmény jelent meg hirtelen a bevallásokban, amelyeket eddig nem szerepeltettek az adózók. Mint ismert, megszűnt a magánszemélyek kommunális adója, és ezzel párhuzamosan a telekadó fizetési kötelezettség a magánszemélyekre is kiterjedt. Ez szerintem egy igazságosabb rendszert eredményezett. A kommunális adó ugyanis fix összeg volt. Ugyanannyit fizettek egy kétszáz és egy ezer négyzetméteres telek után. Most, aki nagyobb telekkel, értékesebb tulajdonnal rendelkezik, több adót fizet. Valóban jelentősen emelkedtek ezek a tételek, de még így is messze elmaradnak a törvény által megengedett maximumtól, ami például az építményadó esetén 2026-ban 3059 forint négyzetméterenként, Szentendrén pedig kategóriától függően 400 és 750 forint. Lehet, hogy egyeseknek most drasztikusnak tűnik a változás, de akik valóban rászorulnak, és akiknek esetleg nehézséget jelent az adófizetés, azoknak a város szociális rendelete biztosítja a szükséges mértékű anyagi támogatást. Alaptalannak bizonyultak a riogatások, amelyek káros folyamatokat, fizetésképtelenséget vizionáltak.
A város anyagi, gazdasági helyzetén javított az adórendelet módosítása?
Természetesen jelentősen növekedtek a bevételeink, csak az építményadó esetében közel fél milliárd forinttal, ha 2024 és 2025 első háromnegyed évét összehasonlítjuk. De nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a kiadásaink, az állami elvonások is folyamatosan növekednek, gondoljunk csak az egyre nagyobb mértékű szolidaritási hozzájárulásra, vagy a Versenyképes Járások Program keretében történő elvonásokra. Csak ez a két tétel nagyjából 1,2 milliárd forint, amit a helyi vállalkozások, cégek befizetéseiből idén elvontak az önkormányzattól. Ez sajnos jóval több mint a kétszerese annak, amivel a tavalyi módosításnak köszönhetően nőttek a bevételeink. Ha közel másfél évtized után a tavalyi adórendezésre nem kerül sor, a város költségvetése, intézményfenntartó képessége megroppant volna, és ez valamennyi lakossági szolgáltatás minőségén is érzékelhető lenne. Szentendrén a tervezett költségvetési bevételek több mint 30%-át az adóbevételeink adják, aminek jelentős része az iparűzési- és az építményadóból származik. Valamennyire tehát ellentételezni tudtuk az elvonásokat, a város működőképességét tulajdonképpen megőriztük, de a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszer nem hagy fejlesztési forrásokat az olyan városoknál, mint Szentendre. Nyilván az adózók teherbíró képessége is véges. A tavaly módosított rendelet – a tapasztalatokat összegezve – nem is érte el ezt a teherbírási határt, és nincs is olyan gondolkodás, hogy ezt megközelítsük. Az önkormányzatok finanszírozási reformjától és a fejlesztési források biztosításától reméljük a város gazdasági mozgásterének a javítását, hiszen már kormányzati nyilatkozatok is elismerik, hogy a jelenlegi finanszírozás nem fenntartható.
K. B.
