2021. 09. 18.

szombat

SZENTENDRE időjárás

Lehetőség egy korszerű városközpont megépítésére

2021. szeptember 08., 10:52

Szentendrén a Dunakanyar körúti SPAR áruház 2021. április 7-én teljesen leégett. Akkor Fülöp Zsolt polgármester azt nyilatkozta, hogy a terület újjáépítésének korábbi terveit újra napirendre veszi a városvezetés. A tűzeset óta több mint három hónap telt el. A megújulás lehetőségeiről kérdeztük a polgármestert.

 

A Szentendre és Vidéke korábban már hírt adott arról, hogy a leégett Spar áruház bontása megkezdődött, de egy ideje mintha nem történne semmi. 

Ennek az az oka, hogy egy viszonylag bonyolult jogi helyzet állt elő, a terület tulajdonjoga az önkormányzaté, a felépítmény viszont magántulajdonban áll. A vonatkozó földhasználati jog addig él, amíg áll a felépítmény. Álláspontunk szerint a felépítmény megsemmisült, mivel az nem használható rendeltetésszerűen, de ezzel a szerződő partnerünk, a Pikk Terc Kft. – akitől a Spar-Invest Kereskedelmi Kft. bérli az épületet – nem ért egyet. 

Hogyan lesz rendezhető ez a jogvita?

Tárgyalások folynak köztünk, amelynek az eredményes lezárása nem csupán a bontás befejezése miatt fontos, hanem azért is, mert a területen csak akkor indulhat el bármilyen fejlesztés, ha tiszta jogi helyzet áll fenn. A célunk pedig az, hogy a leégett üzlet helyén, és annak környezetében mind építészetileg, mind városképileg egy korszerű városközpont épülhessen meg.

Eddig mi volt az akadály?

Azt kell mondjam, hogy a sajnálatos tűzeset apropóul szolgál mindennek az újragondolására és elindítására. A fejlesztést a korábbi városvezetések is tervezték, 2005-ben, 2008-ban és 2019-ben is készültek koncepciótervek az üzletközpont megújítására, ám állami forrás hiányában ezek nem tudtak megvalósulni. 

Miben más a jelenlegi helyzet?

A tűzeset után az egyik első lépésem az volt, hogy leültem az érintett tulajdonosokkal, és elmondtam, hogy a városvezetésnek milyen elképzelései vannak a helyszínen. Az önkormányzat határozott szándéka, hogy elindítsa végre a beruházást. Fejlesztőt fogunk keresni, de a jelenlegi tulajdonosok is választhatnak, hogy miként kívánnak a projekt részesei maradni: például a felépítmény értékének arányában kap majd az új szolgáltató egységben teret, de akár beruházóként is beszállhat vagy ellentételezés fejében ki is léphet.

Mik voltak a reakciók?

Mindannyian pozitívan álltak a tervekhez, és a többség egyértelműen jelezte, hogy szeretné az új részben folytatni családi vállalkozását, vagy kereskedelmi tevékenységét.

Korábban tehát készült már több koncepcióterv is. Most egy új fog születni?

Annyiban nem, hogy ezekből át fogjuk venni az általunk jónak talált megoldásokat, tehát nem a nulláról indulunk. Viszont a mai helyzethez is alkalmazkodnunk kell. Ha esetleg mégsem tudnánk minden tulajdonossal megegyezni, akkor szakaszokra bontjuk a fejlesztést, és azzal a fázissal indulunk el, ahol tiszta jogi helyzet teremtődött. A tervezési koncepció viszont az egész területet egységként kezeli, azaz, ha esetleg szakaszosan is készül el ez az új beruházás, akkor is egységes képet fog mutatni, hiszen a város arculatát jelentős mértékben meghatározó fejlesztésről van szó. Egy új városközpont jön létre. 

A SPAR lebontása azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy bármi elinduljon. Mi kell a vitás helyzet rendeződéséhez? Legrosszabb esetben még pereskedés is lehet belőle, amelynek lezárulása éveket is jelenthet.

Ezért is kerestem meg a tűzeset után egy héttel Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, és kértem, hogy a kormány nyilvánítsa nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztési területté a szentendrei HÉV-végállomást és környékét, hiszen akkor a jogi problémákat is könnyebben meg tudnánk oldani, valamint az önkormányzati tulajdonban álló terület fejlesztését egységesen lehetne kezelni a HÉV- és az autóbusz-állomás fejlesztésével, ami majd állami forrásból történik. Továbbá lehetőség nyílna közös gondolkodásra az általunk megvalósítandó új kereskedelmi-szolgáltató részről is – ráadásul nem részekre bontva. 

Hozzá kell tennem, hogy a Budapesti Fejlesztési Központtal (BFK) is tárgyalást kezdeményeztem, és kértem, hogy a hatáskörébe tartozó és idén júniusban Vitézy Dávid vezérigazgató által bejelentett HÉV- és autóbusz-állomás tervezési munkálataiba már most vonják be Szentendre főépítészét is. Bízom az együttműködés és a térség közös erejű fejlesztési lehetőségében, a mielőbbi egyeztetésekben és várom a visszajelzéseket.

Az önkormányzat részéről mik lesznek a következő lépések?

A főépítészi kabinet dolgozik a szabályozás módosításának koncepcióján, aminek alapján pályázatot szeretnénk kiírni a beruházó megtalálására. Ezt megelőzően a képviselő-testületnek kell arról döntenie arról, hogy mik legyenek a pályázat jogi keretei: megtartjuk-e a földtulajdont, avagy azt és a fejlesztési jogot értékesítjük, melynek ellentételezéseként a megvalósuló fejlesztésből egy bizonyos négyzetméternyi területet megkapunk, s oda például ügyfélszolgálatot, vagy más önkormányzat által ellátandó szolgáltatásokat telepítünk. 

A helyi építési szabályzatot hogyan érintik ezek a tervek? Kell majd rajta módosítani?

Mindenképp. Jelen pillanatban például a leégett területen nem lehetséges sem felújítani, sem új építményt létesíteni, mert ma már ennek mind építésügyi, mind kereskedelmi egységekre irányadó jogszabályi korlátai vannak.

A tervezett beruházás pontosan mekkora területet érint?

A murvás parkolótól, a szilárd parkolón át egészen a 11-es útig, beleértve a taxiállomás területét is.

Ön szerint mik a realitások? 

Az tűnik számomra most reálisnak, hogy megegyezünk a Pikk Terc Kft.-vel, minél hamarabb befektetőt találunk, s akkor a legelső ütemben az élelmiszerüzlet és kereskedelmi szolgáltató rész építése elkezdődhet 2022 végén.

 

-gs-

Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/12. számában.