Ugrás a tartalomhoz

TÉMA

Kulturális téren nem alvó város Szentendre

Lead: Kultúra és programok szempontjából egyáltalán nem nevezhető alvó városnak Szentendre. Rengeteg koncert, kiállítás, múzeumi és könyvtári program, mozi- és színházi előadás is várja az erre nyitottakat.

Azok a szentendreiek, akik már a gyerekkorukat és az ifjúkorukat is a városban élték át, gyakran megfogalmazzák, hogy megváltozott a város, korábban sokkal pezsgőbb volt az élet Szentendrén. A fiatalokat például több szórakozóhely várta, a focimeccseket pedig mindenki együtt nézte a kivetítőkön a belvárosban.

Németh Dóra, a Szentendrei Kulturális Központ kommunikációs munkatársa szakdolgozatát a szentendrei fiatalok kultúrafogyasztási szokásairól írta. Azt a kérdést járta körbe, vajon a fiatalok számára van-e elegendő program a városban, s ha van is, kulturális igényeiket helyben, vagy inkább a közeli Budapesten elégítik ki. Legnagyobb problémának a zenés-táncos szórakozóhely hiányát találta, aminek nem csak a forráshiány az oka, hanem az is, hogy nem sikerült megismerni a fiatalok ízlésvilágát. Emellett a kulturális térben is megjelent az a probléma, hogy míg a város lakóinak száma jelentősen megnőtt, az infrastrukturális fejlesztések nem követték, vagyis a kulturális szolgáltatók nem tudtak alkalmazkodni a megnövekedett igényekhez.

Koncertek

Jelenleg két olyan helyszín van a városban, ami kedvelt a fiatalok között, az egyik a Folt Kávézó, a másik a Barlang.

Török Gergő, a Szentendrei Kulturális Központ Barlang programjáért felelős munkatársa két éve szervezi a több évtizede működő klub rendezvényeit.

– Korábban, a Barlang és kerthelyisége csak rendezvények ideje alatt volt nyitva, de ezen változtattunk. A Barlangnak mára erős törzsközönsége lett, ami az ismeretségi körünkből, a nálunk dolgozó szentendrei fiatalok baráti társaságából fejlődött ki és növekedett az elmúlt két év során. Nagyon jó visszajelzés volt, hogy a Barlang nemrégiben közösségi összefogással újult meg és a különböző generációknak ugyanolyan fontos lett, hogy nyitva legyünk, számíthassanak ránk – fejtegette. – Talán a legnagyobb kihívás a 16-24 évesek bevonzása a programokra. A közösségi média túlpörgetett világában nagyon rövid idő alatt tesznek szert országos ismertségre fiatal előadóművészek, zenekarok, akik biztosan megtöltenék a kertet, de ők már általában nagyobb helyeket céloznak meg, a tiszteletdíjukat sem tudnánk kigazdálkodni. Helyi fiataloknak viszont mindig szívesen nyújtunk bemutatkozási lehetőséget, szerencsére élnek is vele.

Tapasztalataik szerint egy városnak nagyon jót tesz, ha van élet hétköznap is, ha a benne élő embereknek van lehetőségük találkozni, beszélgetni egymással, minél több hely működik, annál sokszínűbb a közösség.

Mozi, színház, fesztivál

– A kultúra tekintetében egyáltalán nem érzem alvó városnak Szentendrét – fogalmaz Lakatos Judit, a Szentendrei Kulturális Központ vezetője. – Rengeteg program, koncert, kiállítás, múzeumi és könyvtári program, mozi- és színházi előadás is várja azokat, akik erre nyitottak. Minden korosztálynak szervezünk programokat, de a fiatalokat nehezebb elérni manapság, mert beszippantja őket az online világ, és kevésbé nyitottak arra, hogy kimozduljanak a megszokott környezetükből. Ha pedig Szentendrén kívüli iskolába járnak, akkor ott keresik a barátok társaságát és a szórakozási lehetőségeket. A Szentendrei Kulturális Központ által szervezett programok látogatottsága kiemelkedő volt az idén. Sokan járnak például a P’Art mozi vetítéseire, különböző programjaira, a látogatók száma a tavalyi évhez képest megduplázódott, ami mögött komoly munka van. A Gyertyaúsztatásra sokkal többen voltak kíváncsiak idén, mint az ezt megelőző években, és a kifejezetten szentendreieknek szervezett Éjjel-Nappal Fesztivált is igen sokan megtisztelték. Öröm számunkra, hogy ezt a programmal teli és színes évet egy utcabállal zárjuk december 31-én Csavard fel a Főteret címmel! Várunk mindenkit szeretettel.

Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. október 11-ei lapszámában jelent meg.

Fotó: Deim Balázs

További cikkeink a témában