Szentendre Város Képviselőtestülete Kucsera Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából az idei évet emlékévvé nyilvánította, és a fiatal káplán halálának napját, június 25-ét mindenkori Kucsera Nappá, amikor városi szinten is megemlékezünk róla. Szentendre Város Önkormányzata és a Keresztelő Szent János Plébánia több eseményt is szervezett erre a napra.
A Kucsera Emlékévben számos emlékező program, esemény zajlott eddig: Az én hősöm rajzverseny a Szentendre Barátai Egyesület szervezésében, tudományos kerekasztal beszélgetés a Keresztelő Szent János Plébánia kezdeményezésére, film készül az életéről, és az elmúlt hétvégén biciklis, gyalogos, buszos zarándoklat indult Lévára, szülőhelyére, ahol misével emlékeztek meg a káplánról. Kucsera életének helyszíneit városszerte táblák mutatják be, és e stációkon vezetett séták keretében ismerhetjük meg életét. A Kucsera-nap ünnepségsorozata is a Tourinform Iroda Kucsera-sétájával indult, délután.
A városi megemlékezés a Duna korzón, a nemrég felújított Kucsera-keresztnél kezdődött, de a rekkenő hőség elől árnyékot keresve, pár méterrel arrébb, Farkas Ádám Köszöntő szobrához húzódtak az ünneplők. Épp arra a helyszínre, ahol száz évvel ezelőtt Kucsera Ferenc a vörösterror áldozata lett.
A szobornál mobil kiállítás nyílt az ünnepséggel egy időben Krizbai Gergely KRIZBO képzőművész képeiből. A kiállítást a Szentendre Barátai Egyesület tagjai szervezték és installálták a helyszínre. A Kucsera Ferencre emlékező vándorkiállítás az év folyamán a város több pontján látható lesz, például a Templomdombon, a Móricz Zsigmond Gimnázium előtt, hogy minél többen megismerjék Szentendre mártír káplánjának életét.
„Egy város életében sokféle mérföldkő létezik: kiemelkedő teljesítmények és kiemelkedő események, amelyeket kiemelkedő emberek hoznak létre. Kucsera Ferenc káplán, a kommunista terror áldozata, aki a lehető legtöbbet, az életét adta egy másik ember védelmében, egy ilyen kiemelkedő, kivételes ember Szentendrén. Egy hős, akiről sokáig hallgattak, egy hős, akiről sokan nem tudtak, egy olyan csendes hős, aki miatt ma, illetve az idei év folyamán sokszor-sokat beszélünk, mert beszélnünk kell.
Beszélnünk kell, és emlékeznünk kell az ilyen nagyszerű emberekre, mint Kucsera Ferenc, és nem csak azért, mert mártírhalált halt, nem csak azért, mert mindez 100 éve történt, hanem azért, mert a mai kornak, a mai fiataloknak példaképre van szüksége. Egyenes, becsületes, az egyetemes értékekkel tisztában levő, és azokat védő, bátor emberekre, akikre felnézhetnek, akiket követhetnek, követni akarnak. Ma szerencsére nem olyan időket élünk, hogy bárkinek az életét kelljen áldozni az általa szentnek hitt értékekért, de kiállni – bizony – kell, egyértelműen és megingathatatlanul.
Kucsera Ferenc 100 évvel ezelőtt talán nem is gondolta, milyen messzeható cselekedet lesz az ő önfeláldozó tette. Azt, hogy a történelem részei vagyunk, mindig csak retrospektívan ismerjük fel, neki ez a visszatekintés nem adatott meg, de a jövőbelátás képessége talán mégis. ” – mondta el köszöntő beszédében Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere.
A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Bozó Tibor dandártábornok: „Emlékezni és tanulni jöttünk. A mai fiataloknak tanulniuk kell Kucsera Ferenc példájából, hogy ne történjen meg soha többé ilyen eset. A 20. század a magyar mártírok tárháza volt. 1914-től egészen 1990-ig sok ember adta életét és vérét Magyarországért. Katonák, gyerekek, felnőttek. És nemcsak a csatatereken. Amikor beszédemre készültem, olvastam kritikaként, még 1939-ből, hogy Szentendre nagyon gyorsan felejt: ’A nagy háborúk halottait eltemették, de nem állítottak emléket, nem emlékeznek meg a hősökről.’ Erre Szentendre rácáfolt, hiszen nagyon szépen emlékezünk, közösen, mindannyian katona és civil hőseinkről. Gyönyörű az I. világháborús emlékmű, amit Hősök Napján avattunk, emlékeztünk családtagokra és katonákra. S ugyanígy emlékezünk most Kucsera Ferencre.”
Az emlékév kapcsán Kucsera Ferenc életét feltáró kutatást végzett a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa, Tyekvicska Árpád történész, aki az ünnepségen összefoglalta a fiatal káplán életrajzát. „Egyenes úton nem fogunk eltévedni! – olvashatjuk egy helyen Kucsera Ferenc napi jegyzeteiben. Lehet-e tisztábban megfogalmazni egy életprogramot, mint azt az akkor 24 éves, fiatal káplán tette? Az egyenes úton nem tévedsz el – üzeni nekünk 100 év távlatából, arra figyelmeztetve, hogy utunk megválasztása rajtunk múlik, a felelősség a miénk.
Az élet nagy mondatait olykor kicsiny dolgok szülik. Az ifjú káplán azt nyugtázta így, hogy megszabadult a hazugság, általa „rettenetes szégyennek” nevezett bűnétől, mert nem adott hamis igazolást az iskolai órákról ellógó – és hozzá meglepő bizalommal forduló – tanítványainak, akik azután a Dunába fordultak csónakjukkal.
A hétköznapi döntések, ha azok az egyenes úthoz igazodnak, megóvnak bennünket a „rettenetes szégyentől”, s ha a kényelem vagy a rövidebb elérés reményében letérünk róla, sokszor rossz úton járunk. Ez tán a legfőbb üzenete annak a fiatal életútnak, amelyre a mai napon, halálának helyszínén és az emlékét hirdető kereszt előtt, emlékezni gyűltünk össze.
Kucsera Ferenc mártíromsága Szentendre és az egész magyarság egyik legmegrázóbb áldozata. Mert őt nem a helyzet adta véletlen, vagy egy hirtelen felhorgadt gyilkos indulat ölte meg. Sorsának tragikus íve van. Tettes és áldozat ilyen egyértelmű viszonyára csak klasszikus drámákban találunk példát.
Megjelölt volt a halálra. Már 1918 decemberétől az volt.”
Az ünnepségen elhangzott köszöntő szavakat Tímár Sára Junior Prima díjas népi énekművész gyönyörű dalai tették még felemelőbbé.
Az eseménysort koszorúzás zárta a Kucsera emlékkeresztnél.
A kegyelet virágait helyezte el:
- Szentendre Város Önkormányzata nevében Verseghi-Nagy Miklós polgármester és Dr. Gerendás Gábor jegyző;
- a FIDESZ Magyar Polgári Párt Szentendrei tagozata nevében Gyürk Dorottya, a Fidesz helyi elnöke, alpolgármester és Drong György;
- a Szentendrei Fidelitas nevében Balla Kamilla elnök
- a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub nevében Horváth Jenőné elnök és Babinetz János,
- a Szentendre Barátai Egyesület nevében Benes Edvard elnök és Dudás-Urbán Krisztina;
- a Szentendre Gyökerei Baráti Egyesület nevében Boda Anikó elnök, képviselő és Misek Erzsébet;
- a Váci Szakképzési Centrum Petzelt József Szakgimnázium Szakközépiskola nevében Énekes Rita igazgató és Lukácsné Németh Klára igazgatóhelyettes;
- a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete nevében Nyitrai Zsuzsanna és Kállay Péter, Szentendre korábbi polgármestere
- az Offline Center nevében Móricz János
- a 902. sz. Kucsera Ferenc Cserkészcsapat nevében Balogh Gergely és Petró Csaba;
- a Lévai Szent László Kör tagjai
Az ünnepi program hagyományosan a Himnusszal kezdődött és a Szózattal zárult. Közreműködött az MHAA katonazenekara, vezényelt Tamáska-Varga Eörs százados.
Az eseményen a város képviselői, az egyesületek vezetői, dr. Blanckenstein György plébános, a katolikus közösség eseményeinek fő szervezője, sok-sok szentendrei és Kucsera szülővárosából a Lévai Szent László Kör tagjai vettek részt.
A Kucsera Emléknap a város szervezte ünnepi programmal nem ért véget.
A Keresztelő Szent János Plébánia szervezésében szintén ezen a napon avatták fel dr. Kucsera Ferenc emléktábláját a Kolping háznál, majd szentmisét celebrált dr. Cserháti Ferenc püspök a Péter-Pál templomban. A mise díszvendége Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. A mise után a gyülekezet körmenetben zarándokolt Kucsera Ferenc idén felújított sírjához a Kálvárián.
Kucsera Ferenc életét bemutató, kapcsolódó írásaink: