Ugrás a tartalomhoz

Ha téged nem érdekel az egészséged, mást sem fog!

Mégis kinek az egészsége? – Ezzel a címmel indított előadás sorozatot az EFI, az Egészségfejlesztési Iroda a könyvtárban – mely online is elérhető. Első előadásuk témája bár mindig aktuális, most különösen az, hiszen április 7-én az Egészség Világnapját ünnepeljük. És bár sok minden van, ami pénzért megvehető, az egészségért tenni kell. Nap, mint nap.

Már-már közhelyes, de ettől még tény, hogy a  halálozási statisztikákat a  civilizációs betegségek vezetik. Sajnos a betegségekkel összefüggő halálozásokban Magyarország az élen jár, és ez nem csak a genetikánknak köszönhető, ebben benne van jócskán az életmódunk is.
Összességében a keringési rendszernek a betegségei, a szív és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos megbetegedések adják a halálozások nagy részét. A betegségek kialakulásának megakadályozásában nagy szerepe van a mozgásnak. A szív és érrendszer esetében talán nem is kell különösebben ezt említenünk, de a daganatos betegségekkel is összefügg. Vannak vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy bizonyos daganatos megbetegedések előfordulásában szerepe van annak, hogy milyen mennyiségben mozgunk, valamint a túlsúly és némely daganatos megbetegedések között szoros összefüggés van.

Csontritkulás – ami sokakat érint

Kétszáz évvel ezelőtt nem is nagyon ismerték a csontritkulást. Nagyon ritkán fordult elő, a régészeti leletek alapján, pedig nem csak fiatalon elhunytakat vizsgálak. Ez a betegség nincs itt a vezető haláloki megbetegedések között, viszont nagyon nagy százalékát érinti a lakosságnak, több mint 10 százalékát, ami azt jelenti, hogy

100 emberből 10-et az élete folyamán, illetve idős korára elér ez a betegség. Ez összesen 600 ezer nő és 300 ezer férfit jelent.

Az utóbbi 10 évben megduplázódott a megbetegedések száma, és nem csak azért, mert nőtt az átlag életkor, hanem keveset is mozgunk. Szomorú tény, hogy a csontritkulással kapcsolatba hozható csigolyatest csukló és csíktáji törések száma megduplázódott. A nők rosszabb helyzetét a menopauza adja, az azt követő 5-7 évben a nők akár 20 százalékot is elveszíthetnek a csonttömegükből. És itt egy pillanatra térjünk ki a menopauzára, ami kétszer annyi nőt érint, mint férfit. A nőknél a hormonális változások sokkal drasztikusabban történnek, mint a férfiaknál, amit andropauzának nevezünk, és fokozatosan, lassan következik be. A nőknél a testnek egy nagy ugrás, amikor átvált és leáll a női hormon termelése. Korábban hormonpótlást biztosítottak a nőknek, amiről kiderült, hogy sok esetben kemény hátulütői vannak, ezért az a legújabb álláspont, hogy, a menopauza nem egy betegség, hanem egy teljesen normális állapot, és ha ezt elfogadjuk, akkor nem is okoz olyan problémákat, csak tudnunk kell, hogy mire kell odafigyelnünk.

Őseink bezzeg mozogtak 

Ha belegondolunk, akkor az ősember elindult, egyfolytában ment, cipelt, költözködött, vadászni ment, nagyon sokoldalúan használta a testét. Ez a  genetikai örökség, a mai napig jellemzi az embert, és nem lenne nagyon sok problémánk, hogyha mi folyamatosan egész nap tevékenykednénk. Érdemes végig gondolni, mennyit ül egy átlag ember naponta, és mennyi időt tölt mozgással. A magyar lakosság mindössze 20 százaléka sportol rendszeresen, és a lakosságnak több mint a fele pedig egyáltalán nem mozog semmi. A gyerekeknek napi 60 percet javasolnak minimum mozogni, közepes erős intenzitású mozgásokat, szaladni, futkározni,  és hetente három alkalommal még egy pici izomerősítő gyakorlatokat is be lehet vetni. A felnőtteknek, a 18-64 év közöttieknek heti 150 perc közepes intenzitású mozgást ajánlanak, ami azt jelenti, hogy vagy napi fél órát, vagy egy héten legalább háromszor egy órát el kellene menniük és olyan intenzíven mozogniuk, hogy megizzadjanak, szuszogjanak, kipiruljanak. Még kapjanak levegőt, vagy akár még tudjanak közben beszélni, de azért ne legyen túl komfortos a helyzet.

Hogyha elkezdünk mozogni, és terhelni a testünket, akkor a szív izomzata elkezd megerősödni.

Sportolóknál van egy úgynevezett sportszív, amikor megnagyobbodik maga a szív, valamint csökken a pulzusszám, mert egy összehúzódással sokkal nagyobb mennyiségű vért és nagyobb erővel tud kipumpálni. Az érfal az jobb állapotban marad, nem meszesedik el, rugalmasabb marad a mozgása, a nő a rugalmassága, ezért csökken a vérnyomás is, az oxigénkapacitásunk, az oxigénfelvételünk is javul. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása, az elhízás, valamint az  inzulinrezisztencia (ami érzéketlenné teszi a sejtjeinket az inzulinra, ezért nem tudjuk felvenni a cukrot a vérből), mind elkerülhető rendszeres mozgással. A sejtek cukorfelvétele egyértelműen növekszik, hogyha mozgunk és csökken a vércukorszint. Nő az izomzat mennyisége. A triglicerid szint szintén csökken a mozgás hatására, és nő az úgynevezett jó koleszterin, a HDL koleszterin szintje, ami az érelmeszesedést gátolja.

Több sport, kevesebb stressz

Az idegrendszeri hatásokról is fontos beszélni.

A gyerekeknél nem véletlenül alakultak ki a mozgásterápiák, a mozgáson keresztül az idegrendszeri funkciókat is lehet javítani.

Ez az oda-vissza hatás, mivel a mozgatókéregből, a szürkeállományból, az agyból indul a mozgás is, és közvetlen kapcsolat van az ideg, valamint az idegeken keresztül az izom és az agy között. Ha fejlesztem a mozgásrendszeremet, visszahat az agyamra, és ott is megmozgatja az agyi struktúrákat. Aztán itt vannak a hangulati funkcióink. Úgynevezett endogén ópiátokat termel a szervezetünk, ezek az endorfinok, amik javítják a hangulatot, a kedélyállapotot, melyek a mozgás hatására aktiválódnak.

Fotó: Kaylee Garett/unsplash.com

További cikkeink a témában