Az 1980-as évekkel megjelentek a művészeti galériák, azóta harminc galéria nyitott, majd zárt be a városban. Ezek nemcsak újabb és más kiállítási lehetőségeket hoztak a helyi művészek számára, hanem alkotásaik értékesítését, s ezáltal megélhetésüket is megkönnyítették. A hatályos törvények értelmében csak a Képzőművészeti Alap fennhatósága alatt működő Képcsarnok Vállalat által zsűrizett műveiket tudták eladni. Szentendrén szinte egyedülálló kezdeményezésként – a városban élő művészek szervezésében – létre jött egy grafikai műhely és a hozzá kapcsolódó galéria. A város szívében, a Fő téren egy felújított műemlék épület emeletén kaptak lehetőséget 1980-ban alkotásaik sokszorosítására a Lipták Mihály nyomdamester vezette Grafikai Műhelyben. Egy évvel később pedig az utcaszinten megnyílt a Képcsarnok Vállalat égisze alatt működő Szentendrei Műhely Galéria. A vendégként itt dolgozó alkotókkal együtt a kor ötven kiemelkedő helyi képzőművésze vált a grafikai műhely és a galéria tagjává.
A galéria vezetésére Erdész Lászlót kérték fel, aki a műkereskedelem és a kiállítások terén számos újítást vezetett be: a hétvégi nyitva tartást, a valutáért való árusítást (a városba látogató külföldi turisták miatt), az eladott művek eredetiségét igazoló tanúsítványt, az egyéni kiállításokhoz készülő háromnyelvű katalógust. Az európai szintű galéria és az abban az időben még szokatlan tematikájú kiállítások híre hamar elterjedt, ismertsége és látogatottsága ugrásszerűen megnőtt. A művészek egy része azonban nem értett egyet az újfajta menedzser szemlélettel, és a galériát elhagyva, megalakította az Art’éria Galériát.
Erdész László 1992-ben az országban elsőként megnyitotta képzőművészeti magángalériáját Erdész Galéria & Design néven a Bercsényi utcában, ahol az alsó szinten feleségével kortárs magyar ezüstművesek alkotásait bemutató design részleget hoztak létre. A mindmáig sikeres galéria kiállításai és kiadványai a klasszikus modern, valamint a kortárs szentendrei alkotókat mutatják be. Szinte felsorolhatatlan az elmúlt évtizedek sikeres kiállításainak témaválasztása, mint pl. Rippl-Rónai József, Czóbel Béla és Modok Mária, Bálint Endre, Salvador Dali, Vajda Lajos, a Művészkonyha, a Bauhaus. Mindegyik kiállítás közös jellemzője az elegáns, magas színvonalú kivitelezés, ami a galéria katalógusaira és jelentős kiadványaira ugyanúgy vonatkozik. Az Erdész Galériát az elmúlt évtizedek alatt kiépített kapcsolatai révén országos és nemzetközi viszonylatban is jegyzik.
1986 márciusában nyílt meg a Városház téren az Art-éria Galéria, az ország egyik első magán-műkereskedelmi egységeként. Az alkotóközösségbe tömörült huszonkét szentendrei, ill. Szentendréhez kötődő képzőművész galériájának alapító tagjai: Aknay János, Ásztai Csaba, Bereznai Péter, Bodóczky István, Bukta Imre, Csorba Simon, Deim Pál, Farkas Ádám, Hajdú László, Lois Viktor, FeLugossy László, Magyar Gábor, Gy. Molnár István, Mészáros Dezső, Nádler István, Pirk János, Pirk László, Rákosy Anikó, Regős István, Rényi Krisztina, Wahorn András, efZámbó István voltak. Bak Imre, Kótai Tamás, Szirtes János és Vincze Ottó később csatlakoztak a csoporthoz. Az alkotóközösség Golovics Lajos és Wehner Tibor művészettörténészek vezetésével nemcsak műkereskedelmi, hanem művészeti műhely jellegű és kiállítási tevékenységet is folytatott. A nyolcvanas évek végén Johan van Dam lett az egyesületté alakult galéria menedzsere.
A Péter Pál Galéria a Szentendrén és vonzáskörzetében élő iparművészek alkotóközösségének első és állandó közös kiállítóhelye volt. Nevét arról az utcáról kapta, ahol 1987-ben megnyílt. A kis terei ellenére érdekes, színvonalas tárlatokat rendező galériát hosszú éveken keresztül Pauli Anna textiltervező iparművész, egyetemi tanár vezette. A Péter Pál Galéria három évtizedes sikeres működés után, a megváltozott körülmények következtében a 2010-es évek közepén végleg bezárni kényszerült.
Ugyanebben az utcában található a Vajda Lajos Stúdió Galéria is, ami korával megelőzi az eddig ismertetett galériákat. Az 1972 óta fennálló szentendrei VLS egy műfajok feletti, összművészeti társulás, ahol a képzőművészet a leghangsúlyosabb művészeti ág, de jelentős szerepet kapnak a zene, az irodalom, a film és egyéb kísérleti műfajok is. A pincegaléria a Vajda Lajos Stúdió művészei, valamint a meghívott vendégművészek által rendezett kiállítások és performance-ok helyszíne.
Az 1986-ban alapított Metszet Galéria az Erdész Galériához hasonlóan megnyitásától mind a mai napig folyamatosan működik. Bethlen Béla galériája különleges színfoltot jelent Szentendrén. A Fő tér egyik ódon pincéjében egy kevéssé ismert kultúra alkotásait: a régmúlt sokszorosított grafikáit, metszeteket, valamint az angol ízlésnek megfelelő lovasképeket találják az e műfajok kedvelői.
Bogdányi utcai házuk pincéjében nyitotta meg 1998-ban Regős István festőművész és felesége Regős Anna textilművész a Palmetta Design Galériát. Hazai és kortárs üveg és kerámia ékszerek, klasszikus design bútorok, kortárs festmények, grafikák és szobrok is találhatók a hangulatos pincegalériában. A galéria műszaki okok miatt átmenetileg zárva tart.
Az 1985-ben létrejött, ma már családi vállalkozásként működő Vincze László és Fiai Papírmerítő Műhely, a Vinczemill az ősi kézműves hagyomány megőrzésére alakult. A kétezer éves technikával merített papírra készült képzőművészeti alkotásokat alkalmi kiállításokon mutatják be a műhelyben.
A Szentendrei Régi Művésztelephez kapcsolódik az 1972-ben létesült Művésztelepi Galéria, ami jelenleg a magyar alkotóművészek galériája, a MANK Galéria. A 2010-es évek elején újjáépített reprezentatív galéria a helyi- és országos művészek, művészcsoportok kiállításainak helyszíne, ahol neves szentendrei művészek, valamint a fiatal, feltörekvő generáció alkotói állíthatják ki munkáikat.
A rendszerváltás utáni évek új színfoltjai voltak a magángalériák, s ezen belül lakásgalériák. Ha valaki a saját otthonában kívánt kiállításokat rendezni és műtárgyakat árulni, megtehette. Török Katalin művészeti író 1993 decemberében szamárhegyi házában Ipszilon Galéria néven, az általa kiadott egykori újságra utalva, művészeti galériát nyitott. A tíz éven át sikeresen működő lakásgaléria magyar és külföldi kortárs művészek alkotásait mutatta be. Az Ipszilon Galéria színvonalas kiállításai, kamara színházi és zenei rendezvényei egyedi színfoltot jelentettek a szentendrei galériák történetében.
Rappai Zsuzsa
