Néhány film, ami ismerős lehet mindenki számára: 1945, Kincsem, Post Mortem, Bátrak földje, Amadeus, Magyar Passió. Ezekben mind az a közös, hogy a szentendrei Skanzenben forgatták őket. A korai filmek közül az egyik első a Fáklya című film volt, Esztergályos Károly rendezésében, ehhez a Felső-Tisza-vidék – ami a múzeum legelsőnek felépített tájegysége – adta a díszletet. A filmforgatások száma a 2000-es években jelentősen megemelkedett, ami két munkatársuknak köszönhető: Gáspár Mihálynak és Kecskés Noéminek.
A Skanzen területein végig sétálva több kultikus helyszínre is ráismerhetünk, mint például a Balaton-felvidék, ahol a Dr. Balaton című sorozatot készítették. A Post Mortem – ami az első hazai horrorfilm – a Kisalföld tájegységben forgott. A legújabb helyszínen, az erdélyi tájegységben pedig a jelenleg is mozikban futó Magyar menyegző című film egyes jeleneteire ismerhetünk rá. Emellett számos reklám és videóklip helyszínéül is a szentendrei Skanzenre esett a választás.
Hogy zajlik egy forgatás?
A kulisszatitkokról Tusán Roberttel, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gazdasági igazgatójával beszélgettünk, aki egyben a filmforgatásokat is koordinálja. Az első lépés a filmesek számára mindig a megfelelő helyszínek kiválasztása. „Lehetőség szerint elkérjük a forgatókönyvet, s ők elmondják, hogy milyen helyszínre van szükségük, mi pedig segítünk megkeresni ezt. Majd kijönnek helyszíni szemlékre a filmstúdiók által megbízott location-ök, akik megkeresik a helyszíneket a produkciók számára. Szakmai egyeztetéseket tartunk, hogy például ehetséges-e az, hogy bármilyen, akár belső vagy külső átalakítást végezzenek. Ha igen, akkor folytatódik az egyeztetés. Érkezik a rendező, a világítók, a többi munkatárs, akik felmérik a terepet” – mondta lapunknak Tusán Róbert.
Kiderül az is, hogy a Skanzenben minden épület műtárgynak minősül, a legtöbbjük áttelepített eredeti épület, valódi, bontott anyagok vannak beleépítve. Ezért a filmesek semmit nem rögzíthetnek fúrással. Fontos, hogy ne tegyenek kárt az épületekben. Emellett a filmek mondanivalója és tartalma is szigorú szűrön megy keresztül. Például, ha bármilyen, közerkölcsöt sértő, vagy emberi méltóságot bántó jelenet van, azt nem forgathatják nálunk. Tehát csak olyan film foroghat itt, ami egyezik a Skanzen szellemiségével és a néprajzi értékeivel. „Külső, felületi átalakítást csak úgy lehet csinálni, ha egyeztetnek a műszak építészeivel és a kurátorokkal.” – tudtuk meg.
Mitől vált ennyire kedvelt forgatási helyszínné a Skanzen?
A válasz egyszerű: közel van Budapesthez, és egy tudatosan kiépített, komplett infrastruktúrát kapnak itt a produkciók. Például parkolókat, szállást, a Vigadó épületébe hatszáz ember is befér, itt lehetőség van étkeztetésre, sminkelésre, így nem kell ezért külön sátrat bérelni. Ráadásul a Skanzen területén ki vannak építve a villanyvezetékek, és egyéb szolgáltatások, nem kell aggódni, hogy honnan vételezzenek áramot, vagy van-e víz. Sok hasznos dolog rendelkezésre áll, mint például egy kosaras emelődaru, ha hat méterről kell világítani, de akad egy 1950-es évekbeli teherautó is, ami második világháborús filmekhez is megfelel. Mindez az infrastruktúra, a fejlesztések, a mindenkori vezetőknek köszönhető, akik menedzser szemlélettel irányítják a múzeumot. A főigazgató, Dr. Cseri Miklós is támogatja a filmforgatásokat, és ennek köszönhetően rengeteg fejlesztésre van lehetőség a plusz bevételek révén. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum akár száz millió forintos bevételt is elérhet éves szinten a filmforgatásokkal, a helyszín biztosításával, ami kiteszi a működési bevételek 15-20 százalékát.
Sztárparádé Russell Crowe-tól Antonio Banderasig
A filmek jelentős részét a kosztümös és a második világháborús filmek teszik ki, de a témák terén nagyon széles a paletta. Járt már a Skanzenben Russell Crowe és Antonio Banderas is. Forgattak Netflixes filmet, svéd történelmi akciófilmet, és lengyel-amerikai fantasy sorozatot is. Megtudtuk azt is, hogy jelenleg egy indiai forgatással kapcsolatban tárgyalnak, a film egy indiai művész életpályáját mutatja be, aki magyar származású volt.
A Magyar menyegzőt is a Skanzeben forgatták
Február 7-én teltházas, közönségtalálkozóval egybekötött vetítésen élvezhette a közönség az első magyar néptáncfilmet, a Magyar menyegzőt. A film több szállal is kötődik a Dunakanyarhoz, sok jelentét Szentendrén, a Skanzenben forgatták. A közönségtalálkozóra eljött Rohonyi Barnabás leányfalui színész, a film egyik szereplője, a Szentendre Táncegyüttes korábbi táncosa. „A Skanzenben főként a lakodalmas jeleneteket vették fel. Nagyon nagy élmény volt itt forgatni. Különleges hangulata van a helynek, rengeteg kulturális és néprajzi kincs található benne. Végig úgy éreztem, mintha ott a levegő is tisztább lenne” – mesélte Rohonyi Barnabás. Szentendre különleges hely számára, hiszen ide járt a Ferences Gimnáziumba. Szép emlékeket őriz a Lola Cukrászdáról, a Szerb templom kertjéről, ahol gimnazistaként gyakran megfordult barátaival, és a késő esti Duna-parti nagy sétákra is szívesen emlékszik, amikor az utolsó buszt lekésve gyalog indult el haza Leányfalura.
A legmeghatározóbb számára, hogy gyerekkorától egészen tizennyolc éves koráig járt néptáncra, kezdetben a Szentendre Néptáncegyüttesbe, majd az ezt felváltó Fitos Dezső Társulaba. „A Fitos Dezső Társulatban nevelkedtem Dezsőnél és Kocsis Enikőnél. Amikor felvettek a Színművészeti Egyetemre akkor kellett abbahagynom. Szerencsére már több olyan megkeresés érkezett az elmúlt években, amiben kamatoztathattam ezt a tudást. Amikor megkaptam a Magyar Menyegzőben Gyuri – a negatív karakter – szerepét, akkor természetesen felkerestem az egykori mesteremet Fitos Dezsőt, hogy közösen gyakoroljuk a legényest, ami a filmben is látható. Szerencsére a tánc olyan, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni, a mozdulatok megmaradnak az ember fejében és szívében. A tánc az egy olyan közösségformáló erő, ami minden kultúrában, minden embernek sokat ad. Könnyű vele azonosulni. A magyar néptáncnak különösen elsöprő ereje van” – tette hozzá a színész. Nagyon otthonosan érezte magát végig a forgatások alatt, nemcsak a Skanzenben, hanem az erdélyi Kalotaszegen is, ahol a film többi jelenetét felvették. A Fitos Dezső Társulattal annak idején sokat jártak autentikus vidékeken, ahol nemcsak a táncokat láthatták eredeti környezetükben, hanem az adott tájegység kultúráját is magunkba szívták. Ezeknek az emléke azóta is benne él.
És hogy mi a film sikere? Rohonyi Barnabás szerint a magyar néptáncról, a magyar néptánc nyelvét felhasználva kevés film készült eddig, és mind a magyarokban, mind a külföldiekben nagy az érdeklődés ez a kultúra iránt. De a sikerhez az is hozzájárul, hogy nagyon jó szereplőgárda lett összeválogatva.
A táncházmozgalom meghatározó személyiségei – Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, a Muzsikás együttes – feltűnnek a film utolsó jeleneteiben. A Magyar menyegző fontos film lett, mert bizonyítja, hogy a magyar népzenei kultúra nem vitrinbe való, hanem élő és szerethető hagyomány. Az alkotás a Tallinni Filmfesztivál nyitófilmje volt, de Kolozsváron is tartottak premiert, New Yorkban is vetítették, a közeljövőben pedig Ausztrália több városában is láthatják majd a nézők.
Gergály Judith
Fotók: Isza Ferenc
