Ugrás a tartalomhoz

Európa kék szalagja, a Duna

Úgy gondoltuk, hogy itt Szentendrén, a Dunakanyar fővárosában a Duna megismerése kiváló tavaszi film-csemegének ígérkezik. Két alkalommal fogunk vetíteni a Dunáról, áprilisban és májusban, aztán júniusban még belekukkantunk a Tisza, a Duna legnagyobb mellékfolyója történetébe is. A természeti szépségeken, történeti, kulturális tudnivalókon túl természetesen az ökológiai kérdések taglalása is része lesz a vetítéseket követő beszélgetéseknek.

A Duna Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója a Volga után, hossza 2860 km. A Duna Németországban, a Fekete-erdőben két kis forrásból ered és gazdagon szerteágazó torkolattal ömlik a Fekete tengerbe. Útja során hegyeket tör át, hasadékot vés a sziklába, völgyeket mélyít a hegyek közé, hatalmas síkságokat tölt fel. A következő országokon folyik keresztül: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Ukrajna és Moldovát is érinti.

A Duna egy nagy kék szalag Európa térképén. Hazánk fő folyója, Magyarország területe teljes egészében a vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható. Legnagyobb mellékfolyója a Tisza.

A Duna nagyon sok mellékággal rendelkezik hosszú folyása során. Ezek közül hazánkban a legjelentősebbek:

  • Kis-Duna (Csallóköznél)
  • Mosoni-Duna (Szigetköznél)
  • Szentendrei-Duna
  • Ráckevei-Duna

A Duna teljes hossza három jellegzetes szakaszra osztható:

  • a Felső- a forrástól a Dévényi kapuig (Szlovákia)
  • a Középső- a Vaskapuig (Románia)
  • az Alsó- a Vaskaput köti össze a fekete-tengeri torkolattal.

A film egy evezős túra keretében mutatja be a Dunát és a folyó partján lévő nevezetességeket, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. A Másfélmillió lépés Magyarországon, az …és még egymillió lépés és a Kerekek és lépések című sorozatok alkotói készítették az ezredforduló alkalmából. A túrát 1999. július 9-én kezdték meg, először a Fekete-erdőtől Budapestig tartó szakaszt evezték végig 28 nap alatt, majd 1 évvel később, 2000. július 8-án a Budapest – Fekete-tenger szakasz következett, amit 33 nap alatt teljesítettek. A sokrészes filmből részleteket fogunk látni.
A túra óta két évtized telt el, sok a változás, megépült a párkányi híd, beléptünk az EU-ba, határok váltak átjárhatóvá, ipartelepek szűntek meg stb… Így a filmsorozat dokumentumfilm-jelleget is ölt.

A vetítés kapcsán szeretnénk választ kapni olyan kérdésekre is, hogy milyen hatással bír a klímaváltozás a Duna vízi ökoszisztémájára, illetve állatközösségeire, szeretnénk kitérni a vízhasznosítás, a folyószabályozás, a mezőgazdaság és az egyéb emberi tevékenységek ezekre gyakorolt hatásaira. 

Vendégeink lesznek Gyenes Károly rendezőn túl Varga János, túravezető és producer, valamint az Ökológiai Kutatóközpont Vizi Ökológiai Intézet kutatója, Kriska György – aki nem először jön el hozzánk, valamint velünk lesz szinte állandó vendégünk, Victor András környezeti nevelő. Fájdalommal és szeretettel fogunk emlékezni Pereházy Pálra, a Vadkacsák Pepe kapitányára, aki tagja volt a csapatnak.

Nem volt egyszerű a 28 részből 2×4, egyenként fél órás felvételt kiválasztani, de akinek tetszik majd a vetítés, a többit megnézheti a Youtube-on.

 

Április 25-én a következő részekkel indítjuk a Duna-sorozatot – megtekinthető a P’art moziban 18 órától.

  • 11. rész: Belépünk a Kárpát-medencébe
  • 12. rész: A Szigetközben
  • 13. rész: A Dunakanyar
  • 14. rész: A Szentendrei-Dunán

 

Tarnóczy Mariann, Ökoparty

Címlapkép: Tamara Bitter

 

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a Jó lesz még valamire című bejegyzéshez

Jó lesz még valamire

Újrahasznosított tárgyakat, takarékos ötleteket vár az FMC új, néprajzi kiállításába.