Király Éva és barátnője kis kávézót álmodott Szentendrére, fő céljuk nem a megélhetés volt, hanem a közösségépítés, egy olyan hely létesítése, ahol barátságok születhetnek. Mivel voltak más bevételi forrásaik, ezért nem érezték azt a nyomást, hogy minden áron profitot kell termelniük. Egy éve nyitottak, nem a legjobb pillanatban, mert amikor decemberben újra bevezették a maszk használatát, azt rögtön megérezték. De még volt remény, hogy tavasszal újra beindul az élet. 

„Be is indult” – mondja a volt tulajdonos, – „de nem úgy, ahogy vártuk. Az új KATA-törvény minket is érintett. Két vállalkozó, aki sütött nekünk, felmondta a szerződést. Erre rátett még egy lapáttal, hogy az állam megduplázta a bejelentett munkaerő után fizetett díjat – mi főként művész diákokat foglalkoztattunk így.  Az utolsó csepp pedig az volt, amikor a bérleti díjat inflációarányosan megemelte az önkormányzat, erre ugyan szerződéses joga volt, és nem ez volt a legnagyobb tétel, de rosszul esett, hogy innen sem éreztük a támogatást. Csak egy évig működött a kávéházunk, de így is barátságok szövődtek, és sokan jelzik vissza ma is, hogy sajnálják, hogy bezártunk.”

A Covid után sem tért vissza az élet 

2020 márciusa vörös vonal a vállalkozások életében. Lánczky Csaba a Szentendrei Kistérségi Ipartestület elnöke, kereskedő azt meséli, hogy a 2019-es erős kereskedelmi év volt, ’20 márciusában teljesen feltöltött raktárakkal várták itt Szentendrén a következő szezont, amikor becsapott a ménkű, és elkezdődött a pandémia a teljes bezárással.  

„Nagy segítség volt akkor az önkormányzattól, hogy lemondtak a helyi közterület-foglalási díjról, ami esetenként akár több millió forintos költség is lehet” – magyarázza. – „Az államtól is kaptunk segítséget, például munkaerő-megtartási támogatást. A helyzet mégis kétségbeejtő volt, mert kezdetben nem volt vakcina, senki nem látta, meddig fog ez tartani, nagyon sötét, kilátástalan időszakot éltünk meg. Amikor augusztus végén újra kinyithattunk, lement a szezon, a külföldi turisták elmaradtak, a magyarokból kellett megélni, sokan próbáltak erre a piacra átállni. De már ekkor látható volt, hogy többen nem nyitottak ki újra, minél távolabb volt valaki a Fő tértől, annál nagyobb volt ennek a valószínűsége. Ez azért történhetett így, mert nem jöttek buszos turisták, és vezetett csoportok. Ez a tendencia a mai napig érezhető, más típusú lett a turizmus, mint korábban.”

Szalai Péter a Görög Kancsó tulajdonosa, az Ipartestület alelnöke szerint sokkal kevesebb a jómódú amerikai, ázsiai turista, mint korábban. Fiatalabb turisták érkeznek inkább, akiknek kisebb a vásárlóerejük. Ez részben azért is alakult így, mert messzebbről úgy látszik, hogy mi nagyon közel vagyunk Ukrajnához, és sokan egyszerűen nem tudják, hogy itt nincs háború. 

„A Covid alatt többféle támogatás kaptunk az államtól” – magyarázza Szalai Péter, – „nem kellett fizetnünk a közterület-foglalási díjat, bértámogatást kaptunk, elmaradt a turisztikai fejlesztési hozzájárulás. De a Covid így is sokakat tönkretett. Azt is tapasztaljuk, hogy a viszonylagosan kellemes nyár után a szeptember már nagyon gyenge volt. A vásárlóerő feleakkorára csökkent a tavaly szeptemberihez képest. Az infláció meglódult, de közben mi nem tudjuk ráterhelni az ételárakat a vendégeinkre, mert ha így tennénk, rögtön kifordulnának az ajtón.”

Újabb válság, új csapás

Egyelőre még sokan nem kapták meg a szolgáltatóktól az energia-számlát, de rettegnek az érkezésétől. Az Ipartestületnél tudnak olyan vállalkozóról, akinek a tavalyihoz képest négyszeres árat kell most fizetnie. A brutális energiaár-emelkedést pedig nem lehet kigazdálkodni, várható, hogy többen csődbe mennek. Hogy pontosan mennyien, arra csak találgatások vannak, mert az energiaszámlák megállapodástól függően nagyon változóak lehetnek. Mivel jelenleg senkinek sincs pontos képe arról, hogy ez mekkora lesz, mindenki csak találgat. A vállalkozók arról panaszkodnak, hogy a hírek nap mint nap változnak, nem tudják, mihez kell alkalmazkodniuk, jelenleg úgy tudják, hogy a vendéglátósok nem férnek bele az energiakompenzáció által érintettek körébe sem, a bejelentett adócsökkentés részleteiről pedig egyelőre semmilyen részletes információ nincs. A 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulást újra fizetniük kell, eddig hiába kérte minden szakmai szervezet ennek az eltörlését.

Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere úgy tudja, hogy a vendéglátósok szakmai szervezete szerint 60-80 százalékos lehet azoknak a vendéglátósoknak az aránya, akik nem tudják majd tovább vinni a vállalkozásukat, mert az irreálisan növekvő költségeket nem lehet majd kigazdálkodni. 

„Ha az energiaszámla 100 ezerről egymillióra nő, akkor ezt a költséget lehetetlen ráterhelni a vásárlókra. Nem azért mennek majd tönkre, mert rosszul gazdálkodtak, hanem azért, mert ekkora költséget nem lehet kitermelni” – véli a polgármester. – „Az önkormányzatnak nincs nagy mozgástere, de a magunk eszközeivel próbáltunk ezen segíteni azzal, hogy elengedtük a területhasználati díjat. A bérleti díjakat minimálisan emeltük, az elmúlt két év inflációjának mértékében, összesen 8%-kal. A rászoruló családok megsegítésére is törekszünk, ezért hoztunk létre egy olyan támogatási alapot, amely abban segít, hogy az érintettek kifizethessék a rezsiszámlájukat. A vállalkozások bezárása mögött egyéni tragédiák is állhatnak, ezért elmegyünk a végsőkig, hogy ezeket a bezárásokat megelőzzük. Erre a pénzre ugyan most nekünk mindennél nagyobb szükségünk volna, de fontosabbnak gondoljuk, hogy a szentendrei vállalkozók életben maradjanak. Ennek érdekében az itt élőket is arra biztatjuk, hogy amíg ez lehetséges, szentendrei szolgáltatásokat vegyenek igénybe, aki ezt megteheti, itt menjen étterembe, itt vásároljon, hogy ezzel is támogassa a fennmaradásukat.”

Mit hozhat a jövő?

Gyakorlatilag senki sem tudja, hogy mi következik. Lánczky Csaba szerint épp ez az egyik legnagyobb baj, a vállalkozóknak nincs jövőképük, egyik pillanatról a másikra élnek. A raktárkészleteket senki sem tölti fel, csak annyit pótol, ami napi szinten elfogy, gyakorlatilag mindenki a csodában reménykedik. A   várakozások nem túl biztatóak, Szalai Péter szerint a legtovább azok a vendéglátósok bírják majd, akik saját tulajdonú üzletet visznek, utánuk a jó bérleti szerződést kötő vendéglátósok következnek, majd azok, akiknek a bérleti szerződése nem túl kedvező. Ők fognak tönkremenni elsőként. A válság mélységétől függ, hogy kihez, hogyan ér el majd a krízis. Ők egyelőre kandallót vettek, igyekeznek legalább részben árammal fűteni. Minél mélyebb lesz a válság, annál több alkalmazott lesz érintett, annál többen válhatnak munkanélkülivé. A rezsiszámlák még nem jöttek meg, egyelőre nyitva vannak, de senki sem tudja, meddig. Ha nagyon rosszá válik a helyzet, az is elképzelhető, hogy Szentendre kihalt, üresen ásítozó város lesz, mire újra megérkezik a tavasz. 

A révész panaszai

A szentendrei rév tulajdonosa, Pásztor Zoltán szerint, ha csak a gazdasági haszon számítana, akkor már rég le kellett volna állítani a révet. A Covid alatt a bérletesekből kiesett bevételt senki nem pótolta számára, gyakorlatilag veszteséget termelt ez alatt az idő alatt, miközben az önkormányzattal kötött szerződés kötelezte a működésre. 

„A nehézségek ellenére hét év után először emeltünk árat” – mondja, – „azt is végső elkeseredésünkben. Az energiaárak nálunk is növekedtek, ezért mi is erre kényszerültünk. Az a szerencse, hogy nem ebből a vállalkozásból tartom el a családom, és az alkalmazottaknak is azért tudok biztosan fizetést adni, mert külföldi luxushajókon dolgozom kapitányként. A révet azért tartom fenn, mert ezt örököltem a szüleimtől, ez nálunk a családi tradíció, és én igyekszem a hagyományt megőrizni. Idén szerencsére nyertünk egy pályázaton, az összeget reményeink szerint novemberben megkapjuk, így tovább közlekedhet a rév anélkül, hogy nagyobb veszteséget termelne.”

Rist Lilla

Még nem nőtt a munkanélküliek száma

Megkérdeztük a Pest Megyei Kormányhivatalt, a várható bezárások kapcsán mire számítanak, hogyan alakul majd a munkavállalók helyzete, készülnek-e bármilyen aktuális, a vállalkozásokat, illetve a munkavállalókat támogató programokkal. Ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ. Alábbi közleményükben főképp a múltra vonatkozó adatokkal szolgáltak. 

„A járásban a munkavállalási korú népesség 54.453 fő. A nyilvántartott álláskeresők száma 2022 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest 6%-os, a 2020-as évhez viszonyítva 59%-os csökkenést mutat. A tartósan regisztrált álláskeresők száma a 2021. szeptemberi adatokhoz képest 7%-os csökkenést mutat. Csoportos létszámleépítés a térségben nem volt.

2022. szeptemberi zárónapon 85 fő foglalkoztatására nyújtottak be munkaerőigényt, amelyből a munkavállalók mintegy egyharmadát az építőiparban szeretnék alkalmazni. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területre 5 fő foglalkoztatására nyújtottak be munkaerőigényt, az előző évi 13 főhöz képest. További részletes adatok az nfsz.munka.huoldalon érhetők el.

A minél nagyobb foglalkoztatás, valamint és a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása érdekében a kormány számos programot indított. A munkaadók munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásra lehetnek jogosultak, ha alacsony iskolai végzettségű álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében, vagy olyan 30. életévét be nem töltött személyt vesznek fel, aki utolsó szakképzettségét 2011-ben vagy azóta szerezte. Továbbá – az Ifjúsági Garancia, illetve Út a munkaerőpiacra program keretében – vissza nem térítendő támogatást kaphatnak azok a munkaadók, akik az állami foglalkoztatási szervnél regisztrált 25 év alatti vagy legalább 1 hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében. A cégek támogatást is kérhetnek munkahelyi képzések megvalósításához.

A mobilitás növelése érdekében utazási költségtérítésre jogosultak azok az álláskeresők, akik számára a felajánlott munkalehetőség esetében a munkavégzés helye az állandó lakóhelyüktől minimum 10, de legfeljebb 60 kilométerre található. Akinek a lakhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye, az lakhatási támogatást vehet igénybe, amelynek összege akár havi 140 ezer forint is lehet.

A támogatások nyújtásának részletes feltételeit tartalmazó Hirdetmények a www.munka.hu oldalon találhatóak.”

 

Az írás a Szentendre és Vidéke 2022. november 9-i lapszámában jelent meg.

Portrék: Deim Balázs