Ugrás a tartalomhoz

Egy éve költözött Hamvas Béla nappalija a könyvtárba

Egy éve kerültek Hamvas Béla bútorai a könyvtárba.

Központi kultúrpolitikai irányszabásnak és döntéseknek következtében Szentendre az 1970-es években a megye kulturális központjává vált. A fővárosból ideköltözött a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (1972), felépült a Pest Megyei Könyvtár és Művelődési Központ (1975), itt alakították ki a megye akkori legnagyobb kiállítóterét, a Szentendrei Képtárat (1978), és egymást érte az egy-egy művésznek állandó kiállítási teret biztosító ún. kismúzeumok létesítése, ami folytatódott a nyolcvanas években is.

Valamennyi itt említett kulturális intézmény a város régi, értékes, többnyire XVIII. századi épületeiben nyert elhelyezést, a szükséges átalakításokat, bővítéseket követően. Az egy fedél alá tervezett könyvtár és művelődési központ azonban egy kifejezetten erre a célra, a kor ízlésének megfelelő „modern” stílusban létesült, vadonatúj épületben foglalhatta el helyét. Így nem meglepő, hogy az egész megyét könyvtári szolgálattal ellátó, valamint a művelődést korszerű, nagy színházteremmel is elősegítő páros létesítménynek helyet adó épületben került elhelyezésre az akkor már Kossuth-díjas, negyven éve a művésztelep tagjaként a városban dolgozó, iskolateremtő festőművész, Barcsay Jenő (1900-1988) addigi munkásságának összegző főműve, a 3×11 méteres Szentendrei mozaik

A közbeszédben csak PMKK néven emlegetett hosszú nevű intézmény rövidített nevéből a rendszerváltás után valamikor leesett a második K betű, jelezve, hogy a hely már nem művelődési központ, „csak” könyvtár. Ez volt a PMK korszaka, ami tartott egészen 2017 októberéig, amikor is az intézmény felvette a városhoz sok és erős szállal kötődő író, filozófus, könyvtáros: Hamvas Béla (1897-1968) nevét. S jóllehet a XX. századi nagy gondolkodó művei már korábban is ott szerepeltek a könyvtár kínálatában, elindult egy róla, vele kapcsolatos más irányú gondolkozás, tervezgetés is, aminek köszönhetően megszületett és átadásra került 2021 márciusában a Hamvas Béla olvasósarok.

Az olvasószolgálati pulttal szemközt ízléses, cseppet sem hivalkodó, polgári enteriőr vonzza magához az érkező tekintetét: mintha Hamvas Béla egykori nappalijába lépnénk be. Az író és felesége által használt egykori ülőgarnitúra, könyvszekrény, sublót, régi óra, a falon bekeretezett régi fotók. Bárki kivehet a könyvszekrényből egy-egy Hamvas-művet, s leülhet vele ahhoz az asztalhoz és abba a karosszékbe, amit egykor az író is használt. Az enteriőrt két nagy méretű alkotás teszi még különlegessebbé: egy Hamvas Béla portré és az író bubáni házát ábrázoló üvegmozaik. Mindkettő az olvasósarok kialakításában, megszervezésében élen járó Domokos Judit keramikusművész, a könyvtár művelődésszervezőjének az alkotása.

A Hamvas Béla olvasósarok létrejötte több vonatkozásban is példaértékű történet. A bútorok Marghescu Mária ajándékából származnak, a könyvtár dolgozói – ki-ki amihez értett –munkájukkal, ötleteikkel segítették a megvalósulást, amit egy hatvanoldalas, igényes és érdekes kiadvány tesz teljessé. „A Hamvas Béla olvasósarok nem múzeum, nem kiállítás és nem emlékhely, hanem könyvtár és olvasóterem, aminek nem is az emlékezés a célja, hanem annak éppen az ellenkezője, ennek a gazdag szellemi örökségnek a termővé tétele. Szeretnénk, ha Hamvas Béla gondolati nyomán olvasóink ihletett nyernének, ha a hamvasi életmű mindennapi cselekvésben, értékteremtésben, tartalmasabb életben és jó döntésekben realizálódna.”

 

Török K. 

Címlapkép: Bellai László

További cikkeink a témában