Ugrás a tartalomhoz

De ki is volt Ráby Mátyás, Jókai Rab Rábyja?

Idén országos esemény Jókai Mór (1825–1904) születésének 200. évfordulója. A nagy magyar mesemondó 1879-ben jelentette meg Rab Ráby című regényét, melynek 18. századi története Szentendrén játszódik. Ráby Mátyás kalandjai részben megtörténtek, de Jókai nélkül megmaradt volna a levéltári akták zűrös figurájának, és legfeljebb egy külföldön megjelent önéletrajzi könyv szerzőjének. 

A Jókai bicentenárium alkalmából a Ferenczy Múzeumi Centrum egy helytörténeti tárlaton eleveníti fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regény főszereplője, Ráby Mátyás alakját, aki Jókai könyve miatt került be az irodalomtörténetbe és a szentendrei legendáriumba, de az már kevésbé ismert, hogy ő maga nem az író fantáziájának teremtménye. Az 1797-ben kiadott önéletírásnak és a temérdek levéltári iratnak köszönhetően tudjuk, hogy Ráby valóban élő személy volt. Állítólag II. József küldte Szentendrére, hogy kivizsgálja a város pénzügyi visszaéléseit, és állítólag volt egy háza is Szentendrén… De mi igaz mindebből?

Ráby kalandjait Jókai az emlékiratokból vette át – megtoldva számos izgalmas mellékszállal, jókora adag humorral, s ezzel szinte teljesen átalakítva a főhős igazi alakját. A tárlaton a „Ráby-történet” egyes epizódjait három nézőpontból világítjuk meg. Bemutatjuk az eseményeket Ráby perspektívájából, a történetileg, más forrásokból rekonstruálható életutat és a Jókai-féle változatot. 

A tárlaton látható lesz az úgynevezett „Ráby láda”, korabeli fegyverek, pénzérmék, megelevenítjük Ráby szentendrei éveit, a pesti Vármegyeháza börtönében eltöltött időszakot, valamint szökését külföldre. Jókai Mór néhány személyes relikviája is szerepet kap a kiállításban, emellett a Rab Ráby első kiadását és Ráby önéletírásának eredeti könyvét is megtekinthetik a látogatók.

Jókai Mór portréja, 1880-as évek

A kiállítás nem csupán történeti és irodalmi síkon reflektál Ráby Mátyás történetére. Képzőművészeti műalkotások segítségével felidézünk egy klasszikussá vált motívumot, a Ráby-házat. Az 1786-ban emelt épület a 20. század során bekerült a szentendrei festészet őstémái közé, így a tárlaton látható lesz egy többek között Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József és Balogh László festményeiből összeállított válogatás.

 

A kiállítás 2025. november 27-től 2026. május 31-ig, csütörtöktől vasárnapig látogatható 10 és 18 óra között a Ferenczy Múzeumban.

Megnyitó: 2025. november 26. (szerda) 18 óra

 

Fábián Laura történész, a kiállítás kurátora

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.