Mióta kajakozol?

A kajakozást hatéves koromban, 2008-ban kezdtem el Szentendrén.

Ki inspirált a sportág választásához?

A sportágat édesapám ismertette meg velem, aki szintén versenyző volt, és egyben az edzőm is. A mai napig megvan a mini kajakom, amelyben az első években eveztem.

Voltak álmaid, amikor elkezdtél evezni?

Természetesen voltak álmaim, olimpiai vagy világbajnok szerettem volna lenni, és mindig példaképként tekintettem azokra a versenyzőkre, akik ilyen eredményeket értek el.

Mióta versenyzel maratoni távon?

Maraton versenyen először tizenötéves koromban indultam az ifi korosztálynak rendezett válogatóversenyen, ahol két-három évvel idősebbek között versenyeztem. Ettől kezdve a felkészülésemnek és a versenyeimnek szerves részét képezte a maratoni táv, ami az évek folyamán egyre hangsúlyosabbá vált.  Tizenkilenc éves koromban sikerült kijutnom az első világversenyemre (sajnos a covid miatt az előző évben nem rendezték meg a VB-t, pedig indulási jogot szereztem), ami egy maraton világbajnokság volt Romániában. Ez a verseny a mai napig meghatározó élmény számomra, mert életemben először lehettem abban a közegben, ahová mindig is el szerettem volna jutni. Nagyon jó érzés volt Magyarországot képviselni egy ilyen rangos eseményen. Szerencsére azóta ezt minden évben megtehetem az Európa- és Világbajnokságokon.

Mi jelenti a kihívást?

A maraton versenyzés több kihívást is rejt magában. A táv hossza eleve megadja a nehézségét ennek a számnak, ami a felnőtt korosztályban 30 km-t, U23-as korosztályban 26 km-t jelent. A kihívások már a rajtnál kezdődnek. Általában harminc fős mezőny szokott indulni. Kulcsfontosságú minél hamarabb megtalálni helyünket a mezőnyben, mert hátulról feljönni szinte lehetetlen. A verseny során a táv hosszától függően hét vagy nyolc nagy kört és egy kis kört megyünk, és az első kört kivéve mindig van benne egy 100-200 méter hosszú futó szakasz is. Nagyon fontos jól helyezkedni a mezőnyben, mert így meg lehet találni azokat a helyeket, ahol lehet egy kicsit pihenni, vagy legalábbis energiát spórolni, s ezáltal a kulcsfontosságú helyzetekben könnyebb reagálni, és irányítani a verseny menetét.

Mennyit edzel egy héten?

Általában februárban szoktunk elkezdeni evezni, amikor az időjárás lehetővé teszi, ilyenkor még hangsúlyban vannak a téli kondi és futó edzések, ahogy melegszik az időjárás, úgy fokozatosan átveszi ezeknek a helyét a vízi edzés, de kiegészítőként egész évben szoktam futni és kondizni is. A nyári szezonban általában heti tíz-tizenkét edzésem van, télen csak hét-tíz alkalommal megyek.

Hogy értékeled az idei világbajnokságot?

Az idei világbajnokság különös fontossággal bírt számomra, mert Győrben rendezték, és most először versenyezhettem hazai közönség előtt. A válogatók jól sikerültek, három számban is képviselhettem Magyarországot, és sikerült megvalósítani a célkitűzésemet, ami az éremszerzés volt. A világbajnokság előtt egyhetes edzőtábort tartottak a versenyhelyszínen, ami már eleve megadta a hangulatot és azt, hogy teljesen otthon érezzem magam a pályán, ami sokat hozzáadott a komfortérzetemhez. Az U23-as futam volt a fő számom, mivel ez volt az utolsó évem ebben a korosztályban. A felnőtt rövid körös versenyben (3,4 km) elért 9. és a párosban szerzett 5. helyezésemmel is elégedett vagyok, mert minden téren sikerült előre lépnem. Az U23-as versenyen harmincöten álltunk rajthoz, s bár balról a legszélső rajtpozíció volt az enyém, ami kicsit hátrányos volt ezen a pályán, viszonylag hamar sikerült felérnem a mezőny elejére. Mivel a győri versenypálya kialakítása kifejezetten technikás volt, mert a Rábába is be kellett fordulni, az volt a taktikám alapja, hogy addig megyek, amíg legelőre nem kerülök a mezőnyben, mert folyóvízi pályáról lévén szó, különösen nehéz a zárkózás egy ilyen népes mezőnyben. Az első futószakasz után egy négy fős bollyal sikerült elszakadnom a mezőnytől, így mentünk egészen az ötödik futószakaszig, amikor a dán versenyző el tudott lépni tőlünk. Az ő üldözését egy argentin versenyzővel ketten tudtuk folytatni. Az utolsó kört már egyedül teljesítettem, ami nagyon hosszúnak érződött, mert tudtam, hogy jön mögöttem az üldözőboly, de nagyon   nagy segítséget nyújtott, hogy nem csak a lelátóról szurkoltak nekem, hanem a pálya egész hosszában voltak nézők, és a legváratlanabb helyekről is érkeztek bíztató szavak. Az utolsó beszállásnál már tudtam, hogy meglesz az érem, és nagyon boldog voltam, amikor átértem a célvonalon. Összegezve, a szervezés-lebonyolítás terén az eddigi legjobb világbajnokság felejthetetlen élményt jelentett számomra, és nagyon jó volt, hogy több családtagom is le tudott jönni szurkolni.

Mi a következő célkitűzésed?

Ez a világbajnokság nagy löketet és önbizalmat adott a jövőt illetően. Úgy érzem, hogy sikerült szintet lépnem, amire szükség is van, mert jövőre már csak felnőttként versenyezhetek, ami még egy fokkal nehezebb lesz, bár nem ismeretlen számomra. Konkrét helyezést illető célom nincs a jövőt tekintve, de mindenképp szeretnék kijutni az Európa- és Világbajnokságra, akár több számban is, és mindent meg fogok tenni azért, hogy újra dobogóra állhassak.

A sport mellett tudsz tanulni? Milyen tanulmányokat folytatsz?

A sport mellett a MATE-n (Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem – szerk.) vagyok utolsó éves élelmiszermérnök hallgató.

Mit üzensz a jövő kajakosainak?

Ne adják fel az álmaikat, még akkor se, ha éppen nehezen megy, vagy nem sikerül elérni a vágyott célt, mert idővel a befektetett munka meg fog térülni. A sportból nemcsak fizikailag lehet profitálni. A mindennapos következetes rendszernek köszönhetően olyan életszemléletet is ad, amit az élet más területein is lehet hasznosítani. Sok sikert, kitartást és szebbnél-szebb eredményeket kívánunk Zalánnak, akire nagyon büszkék vagyunk! Reméljük, hogy számtalan versennyel a háta mögött tovább fényesíti érmeit a nemzetközi világversenyeken.

Gergi Erna