A Japánkert nagyon közkedvelt, vannak olyan nyári napok, amikor ötszáz ember is megfordul benne, de nemcsak a turisták szeretik, nagyon sok helyi lakos használja mindennapi megnyugvásra és körsétára, hiszen a kert és a park valójában a lélek gyógyásza. Tagadhatatlan, hogy a Japánkert minden évszakban gyönyörű. Olyan a kialakítása a növényekkel és az elemekkel, hogy meditálásra és befelé fordulásra kiválóan alkalmas. 

A Szentendre Kertiskola idén a nyári hónapokban három japánkerti workshopot hirdetett meg. A workshopok során kilátórekonstrukció, bambusz elemek cseréje, vízesés-, patak- és tóépítés, japán kerti elemek áthelyezése, QR-kódos információs rendszer kialakítása és különböző kertkarbantartási munkák valósultak meg. 

– A workshopokat arra domborítottuk ki, hogy a leglátványosabb részekben az emberek részt tudjanak venni – mondta el lapunknak Dani Zoltán, a park alapítója és szakmai vezetője. – Kétfajta aktivitás van a kertben, mindegyik gyakorlati oktatás alapú. Egyaránt fogadunk egyetemistákat, iskolásokat és civileket. Ugyanakkor a köztes időkben is folyamatosan dolgozunk a kerten. Tavaly építettünk teakertet, idén rekonstruáltuk a vizeskertet és a központi épületet. A fenntartás egy folyamatos tevékenység, amit önkéntes munkában végzünk. Tizenöt évvel ezelőtt – érezve, hogy vízproblémák lesznek –, úgy alapítottuk meg a parkot, hogy a forrás mindenképp elérhető legyen, ezáltal mi egy természetvédelmi hely vagyunk. 

Az iskola azt tanítja, hogyan lehet létrehozni természeti pontot egy város szívében, és hogyan lehet megvalósítani azt a kontaktust, amit a természettel keressünk az urbánus térben – vélekedik a park vezetője. 

Ottjártunkkor, augusztusban, az utolsó workshopon végezték el az utolsó simításokat, a vízesés, a patak, az egész főépület teljesen megújult ökológiai módszerekkel dolgozva, vagyis nem dobták el a használt anyagokat, hanem nagyrészt újra feldolgozták és visszaépítették. Teljesen felújították a szárazkert kavicstengerét, és minden ösvényt is újraépítettek.

Augusztus 29-én, a Japán napon már a látogatók is megcsodálhatták a végeredményt. 

– Jöttek a japán követségről, itt volt Fülöp Zsolt polgármester úr is, és együtt tekintettük meg, hogy mennyit fejlődtünk. Ilyenkor eljönnek a támogatóink is és megünnepeljük, hogy a számunkra, mint civil szervezetnek nyújtott támogatásból mennyi mindent tudtunk a társadalomnak visszaadni – mondta a kert alapítója. 

Paradicsomi vizeskert

A tó tükröződő felszíne magába foglalja az ég és a környező növényzet képét. A kövek szigetekké, a hidak távoli partok összekötőivé válnak. A kert látványa minden pillanatban más: a víz, a felhők, a fény és az évszakok újra meg újra átfestik. A kompozíció a Heian-korban, különösen a 11–12. században kibontakozó japán Tiszta Föld-kertek a jōdo teien hagyományát idézik. Ezek a kertek Amitábha Buddha Tiszta Földjének, a földi léten túli békés és harmonikus világnak a képét teremtették meg. Nem egy valóságos tájat másoltak, hanem egy vágyott világ átélhető földi mását alkották meg.

Gergály Judith

Fotók: Isza Ferenc