Szeptember 15. vasárnap
Fülöp Zsolt polgármester 12 órakor elrendelte az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A város már előtte való héten megkezdte a felkészülést, ellenőrizték a zsilipek, a mobil fal és szerelvényeinek állapotát, a Városi Szolgáltató (VSZ) homok és homokzsák készleteit, összesítették a további szükséges feltételeket is. A lakossági védekezéshez a VSZ több ezer zsákot kiosztott, több köbméter homokot vitt ki a papszigeti bejáróhoz. A rendészet munkatársai gépkocsiból osztották a homokzsákokat. Az árvíznek leginkább kitett városrészben, a Derecskén élőket nyomtatott és online formában is tájékoztatták.
Szeptember 16. hétfő
Megalakult a szentendrei árvízi védekezést koordináló Árvízvédelmi Operatív Törzs. Másodfokra emelték az árvízvédelmi készültséget. Délelőtt döntött az Árvízvédelmi Operatív Törzs, hogy a szerdára tervezett mobilfal-építést a Dunakorzón egy nappal előre hozzák. A Városi Szolgáltató munkatársai példás gyorsasággal építették fel, nem sokkal hat előtt már állt a fal. Eközben kétszázezer homokzsákot pakolt le egy óra alatt a polgárőrökből és szentendrei önkéntes segítőkből álló csapat.
Szeptember 17. kedd
A Postás strandot teljesen elöntötte a Duna. Biztonsági okokból a rendészet munkatársai lezárták a területet. A strand fasétányát homokzsákokkal súlyozták le, hogy ne vigye el az ár. Az Operatív Törzs reggeli ülésén Fülöp Zsolt polgármester elrendelte a harmadfokú árvízvédelmi készültséget, és döntések születtek a következő napok feladatairól, pl. arról, hogy a Dera patak zsilipjének lezárásával akadályozzák meg, hogy az emelkedő vízszint visszaduzzassza a patak vizét az árokba, és veszélyeztesse a közelben élőket. Homokzsáktöltésre mozgósították az önkénteseket.
Szeptember 18. szerda
Szentendréről és a környékről folyamatosan érkeztek a VSZ telephelyére a lakosok, egyetemisták, középiskolások homokzsákokat tölteni. Az önkéntesek védműépítésbe kezdtek a hullámtérben lévő Határcsárda köré, majd a késő délutáni órákban az Ipar utcában korábban depózott, mintegy ezer homokzsákból szintén megkezdték a védműépítést.
Szeptember 19. csütörtök
Reggel 8 órától várták önkéntesek jelentkezését éjjel-nappal működő készenléti ügyeleti munkára, valamint figyelő szolgálatra, aminek tagjai a védműveket ellenőrizték minimum 4 órás időszakban, éjszaka is. Az önkéntesek étel-ital ellátásáról és pihenési, alvási lehetőségéről a készenléti egység bázisán, a Barlangban gondoskodtak. Lezárták a gépjármű és a kerékpáros forgalom elől a teljes Duna korzót és az Ady Endre utat. Önkéntesek és a honvédség segítségével – ha szükséges volt – védvonali riadóláncon keresztül azonnali beavatkozások történtek. A szivárgási problémákat vízügyes és önkéntes tűzoltók irányítása mellett sikerült elhárítani a Dumtsa Jenő utcában, a Duna korzón és a Petőfi utcában.
Szeptember 20. péntek
Reggel már 712 centiméteren állt a Duna. Folyamatos volt az árvízi védekezés és a gátak védelme.
Szeptember 21. szombat
730 centiméternél – éjféltől hajnali háromig – tetőzött a Duna. Megkezdődött a lassú, bár az előrejelzésekhez képest valamelyest gyorsabb apadás.
Szeptember 22. vasárnap
A vízállás 13 óra előtt 675 centiméter. Az apadás az előrejelzésekhez képest gyorsabban zajlott le, ezért már a levonuló árhullám utáni feladatok előkészítéséről is egyeztetett az operatív törzs. A visszavonuló árhullám ellenére a Duna menti védelmi vonalak mentén folyamatos volt a védekezés, és a figyelőszolgálatot is biztosítani kellett.
Szeptember 23. hétfő
A Duna gyors apadásának köszönhetően délben már 600 centiméter alá süllyedt a vízszint Szentendrénél. A védművek bontása, az árvíz nyomainak eltüntetése lett a fő feladat. A polgármester másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el.
Szeptember 24. kedd
Elsőfokú árvízvédelmi készültség lépett érvénybe az ideiglenes védművek bontásával, a takarítás előkészítésével és a hidak felülvizsgálatával.
Szeptember 25. szerda
Elkezdték bontani a mobilgátat.
Szeptember 26. csütörtök
Megszűnt az árvízvédelmi készültség.
A Duna napi vízállásának alakulása hajnali 1 órakor
szeptember 17. – 482 cm
szeptember 18. – 556 cm
szeptember 19. – 647 cm
szeptember 20. – 703 cm
szeptember 21. – 730 cm
szeptember 22. – 705 cm
szeptember 23. – 638 cm
szeptember 24. – 542 cm
A biztonságra a rendészek vigyáztak
A Szentendrei Rendészeti Igazgatóság munkatársai az árvíz alatt a nap 24 órájában, megfeszített munkával azért dolgoztak, hogy a védekezés a lehető legjobban működjön, és mindenki biztonságban legyen. Többek között rendészeti autójukkal két óránként járták az érintett területeket, és hangosbemondón értesítették a lakosságot az aktuális helyzetről és a várható intézkedésekről. Részt vettek a homokzsákok töltésében, és bemutatót is tartottak a VSZ telephelyén abból a célból, hogy minden résztvevő felkészülten és hatékonyan tudjon segíteni az árvízi védekezésben. A Sziget utca és a Japán kert közötti területen az önkéntes segítőkkel összefogva sikeresen felépítették a Sziget utca és Japán kert közötti ideiglenes védművet (nyúlgátat). A hullámtérben lévő Határcsárdánál is aktívan részt vettek a védekezésben. Irányították a forgalmat a munkálatok alatt.
Nemcsak az árral, a katasztrófaturistákkal is küzdöttek
Fülöp Zsolt polgármester többször kérte, hogy habár a Dunán levonuló árvíz és hömpölygő víztömeg kétségtelenül kiváló fotótéma, és érthető, ha a kíváncsiság tömegeket vonz, de arra kértek mindenkit, ne terheljék feleslegesen a felázott védműveket, ne zavarják nézelődéssel a védekezésben dolgozókat, és legyenek tekintettel azokra a bajban lévő családokra, akik az elemekkel küzdöttek. Ennek ellenére számtalan turistát és bámészkodót kellett elküldeni a gátról.
Mi legyen a homokzsákokkal?
Az árvízzel nem érintkezett homokzsákokból a homokot száraz talajra kell kiüríteni. Az így összegyűjtött száraz homokot játszóterekhez, homokozókhoz felhasználni tilos, de építkezéseken felhasználható. A kiürített, száraz homokzsákok élelmiszerek (burgonya, zöldségek, alma stb.) gyűjtésére, tárolására nem használhatók, hulladékgyűjtésre, építkezési törmelék gyűjtésére, illetve hasonló célokra azonban felhasználhatók.
Az árvízzel érintkezett, áztatott homokzsákok és ezek tartalma fertőzési veszélyt jelentenek, ezért sem a kiürített zsákok, sem a kiürített homok közvetlenül nem használható fel! A homokot erre a célra kijelölt helyen kell összegyűjteni, és csak a teljes kiszáradás után lehet építkezésekhez felhasználni. Játszótereken, homokozókban, és egyéb olyan helyeken, ahol közvetlenül emberi bőrfelülettel érintkezik, a fertőzöttnek minősülő homokot tilos felhasználni!
