A 20. századtól az orvostudomány fejlődésével és többek között az antibiotikumok széles körű alkalmazásának köszönhetően ugrásszerűen megnőtt az átlagéletkor. Ugyanakkor a WHO adatai szerint 2050-re évente 10 millió ember haláláért lesz felelős az antibiotikum rezisztencia. A mindenkit érintő kérdésekre adott választ dr. Hasitz Ágnes, a Szentendre és Vidéke Praxisközösség legutóbbi előadásán, november 13-án, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban.

Az átlagéletkor az elmúlt 100 évben jelentősen megnőtt, legmarkánsabban Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Számos betegség, amiben a 20. század közepe előtt meghaltak vagy súlyos, maradandó egészségkárosodást szereztek az emberek, azok az antibiotikumok felfedezését követően gyógyíthatóvá váltak. Lehetővé vált, hogy bonyolult műtéteket végezzenek, hogy szervátültetések történhessenek, a daganatos betegségeket kezelni tudják. Azonban Sir Alexander Fleming már 1928-ban arra figyelmeztetett: „ha az antibiotikumot nem megfelelően alkalmazzuk, akkor a baktériumok mutációval válaszolnak, és egyre ellenállóbb törzsek keletkeznek, amelyek dacolnak az antibiotikumokkal”. Jóslata bevált. Rettentő veszedelmet jelent ma a földön az antibiotikum rezisztencia. Erre hívja fel minden évben a figyelmet a WHO is az antibiotikum-mentes hét meghirdetésével, amely idén november 18-24. között volt. Ehhez csatlakozva tartott előadást dr. Hasitz Ágnes az antibiotikumok előnyeiről, hátrányairól, helyükről a mai terápiában, a rezisztencia helyzetről.