Vasvári szobor, Deák Ferenc utca, 2022. március 15. Fotó: Bácsi Róbert László
A zászló adott színű, esetleg valamely ábrával, jelvénnyel díszített, nyélhez (rúdhoz) erősített szabályos alakú kelmedarab. A lobogó árbocra zsinórral (kötéllel) felvonható, mint a zászlóval azonos színű, textíliából készült jelvény. A külön mozgó keresztfára rögzített zászlót keresztlobogónak is nevezték korábban.
Egy kis zászlótörténelem
A magyar trikolor törvényes használatát az 1848. március 15-ei forradalom első sikerei után mondták ki, ezzel kötelező vált, hogy a középületeket minden nyilvános ünnepen fel kell lobogózni, továbbá a magyar hajókon a nemzeti zászlót és országcímert mindig használni kell. A szabadságharc leverése után tiltott jelképpé nyilvánították, 1867-től lett ismét hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig az ún. kiscímer (koronás) volt a zászló közepén. 1946–1949 között a Szent Korona nélküli Kossuth-címer díszítette, majd 1949 augusztusa és 1956 október közötti időszakban a szovjet mintára készült „Rákosi-címer” került rá. Az 1956-os forradalomban a felkelők kivágták ezt az idegen jelvényt, így vált a forradalom jelképévé a lyukas zászló. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert. Az ezt követő, újabb szovjet mintájú, vörös csillagos címer 1957. májusa és 1989. október 23. között volt hivatalos, de a zászlón nem szerepelt.
A rendszerváltást követően ismét hivatalossá vált a koronás címer, azonban a Magyar Köztársaság lobogója az 1990. évi XL. törvény szerint csak három egyenlő szélességű piros-fehér-zöld sávból áll. Voltak törekvések arra, hogy a hivatalos állami lobogón legyen címer, így váljék megkülönböztethetővé a nemzeti zászlótól. 2014. december 16-án az Országgyűlés március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.
Hazánkban korábban csak az ünnepnapokon volt kötelező a zászló kitűzése, a rendszerváltozást követően 2000. augusztus 20. napjától elrendelték a középületek, ill. azok környezetének mindennapos fellobogózását. A nemzeti zászlók és lobogók megfelelő minősége az egységes és céljukhoz méltó megjelenés érdekében lényeges. Napjainkban a nemzeti zászló valamennyi nemzet legfontosabb jelképe, az identitás és a polgárok összetartozásának fő kifejezője.
A 2009-ben megújult MSZ 1361 „A nemzeti zászló és lobogó követelményei” c. szabvány a kül- és beltéri alkalmazások esetében pontosan szabályozza az alapanyag nyersanyagösszetételét, a kelmejellemzőket és egyéb követelményeket. A színjellemzők is precízen deklaráltak, pl. a PANTONE® színkártya kódszámai a pirosnál 18-1660, zöldnél 18-6320. Ennek ellenére gyakoriak az eltérések, különösen a zöld színnél számtalan, főként a sárgás-zöld tónusú színezet fordul elő. A színtartósági követelmények időjárással- (csapadék és napfény), mosással-, vízzel-, száraz- és nedves dörzsöléssel szembeni igénybevételekre terjednek ki.
A zászlók és lobogók tekintélyének megőrzésére előírások a vonatkozó kormányrendelet szerint:
– a középületeken, ill. azok előtt az e rendeletben meghatározott zászlót (lobogót) kell kitűzni, illetve felvonni,
– csak olyan zászló (lobogó) használható, amely az MSZ 1361 szabvány szerinti követelmények megfelel,
– a zászlót (lobogót) – tekintélyének megőrzése érdekében – rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani, legalább évente cserélni kell,
– ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen – szabad szemmel is észlelhetően – eltér a rendeletben említett szabvány követelményeitől, a meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről,
– a rendelkezések betartásának ellenőrzéséről a közterület-felügyelet, ahol pedig közterület-felügyelet nem működik, a jegyzőnek kell gondoskodni.
***
Sajnos napjainkban is rendszeresen találkozhatunk fakult, fehér részén sárgult vagy szürkült, ill. elszíneződött, kopott, rojtosodott, varratbomlásos és egyéb módon elhasználódott zászlókkal és lobogókkal. Ugyanígy előfordulnak az engedélyezettől eltérő címeres változatok. Sajnálatos jelenség az is, hogy nincs zászló ill. lobogó egyes középületeken.
Augusztus 20. Magyarország nemzeti- és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. Készüljünk az ünnepre a zászló/lobogó iránti tiszteletadásnak megfelelő, tekintélyének megőrzését kielégítő feltételekkel.
-kácsé-
Az írás megjelent a Szentendre és Vidéke 2021. augusztus 4-i lapszámában.
