Ugrás a tartalomhoz

A közösség élménye – Az adventi gyertyagyújtások története

A szentendreiek számára magától értetődő, hogy nemcsak családi körben gyújtanak gyertyát az adventi vasárnapokon, hanem a Fő téren nagyobb közösségben is megélik az ünnepi várakozásnak ezt a szokását. Talán nem mindenki tudja, hogy a Szerb Kereskedő Társaság által 1763-ban emelt késő rokokó stílusú főtéri Kalmár-keresztet 2007 óta öleli körbe a város adventi koszorúja.

November 27. és december 3. között a Szent András apostol napjához, azaz november 30-hoz legközelebb eső vasárnappal minden évben kezdetét veszi az advent, a karácsonyig, az Úr eljöveteléig – a latin advent szó eljövetelt jelent – tartó várakozás időszaka. 1839-ben Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész egy két méter átmérőjű, örökzöldekkel díszített fa kerékre gyertyákat helyezett, amelyekből minden nap meggyújtott egyet advent első vasárnapja és karácsony között, s ezzel megalkotta a világ első adventi koszorúját, amelynek kifinomult változatai mára számos háztartást díszítenek decemberben.

Ha a szentendrei hagyomány eredetét kutatjuk, egyértelműen Lehoczky János nevét kell megemlítenünk, ugyanis a számos díjjal kitűntetett – 2011 óta Szentendre díszpolgára – kovács iparművész az ötletgazda, a közös gyertyagyújtás megálmodója. Elmondása szerint, nem lebegett a szeme előtt ismert magyarországi példa. 2007. december 2-án gyűlt össze először a város apraja-nagyja a főtéri, közös adventi koszorú körül, amelynek fémvázát a fia készítette el, és Vida Orsolya szentendrei virágkötő díszített fel.

Kezdetben az első gyertyát a polgármester, a másodikat a pedagógusok és egészségügyi dolgozók városi kitűntetésben részesített képviselői, a harmadikat a város iparosainak, kereskedőinek és vendéglőseinek, a negyediket pedig Szentendre művészeinek és sportolóinak kitűntetett képviselői gyújtották meg. Az eredeti koncepció része volt az is, hogy a gyertyát gyújtó „testület” házi készítésű süteményekkel kínálta a megjelenteket. Lehoczky János ezzel az ünnepi esemény bensőségességét szerette volna erősíteni, a vendéglátás gesztusával lehetőséget teremtve a közös gyertyagyújtáson résztvevők személyes kapcsolódására, ismerkedésre, barátkozásra.

Az évek folyamán a gyertyagyújtások koreográfiája ugyan átalakult – a koronavírus járvány 2020-ban a vasárnapi együttléteket is megakadályozta –, de az esemény máig megőrizte közösségteremtő jellegét. A gyertyákat továbbra is Szentendre kitüntetettjei gyújtják meg, a házi sütemények kínálása azonban már nem része az ünnepnek, a pogácsát és forraltbort rendszerint a Korona vendéglő biztosítja. Időközben mára már a gyertyagyújtás megszokott részévé vált a baptista, az evangélikus, a katolikus és a református felekezet lelki vezetőinek egy-egy adventi vasárnapon elmondott közös imája. A Szentendrén élő kisebbségek is bemutatkozhattak az eltelt évek alatt – leginkább karácsonyi énekeiken keresztül –, és jó pár éve látványos fényfestés színesíti a vasárnap délutánok téli napfordulóig egyre hosszabbodó sötétjét.

 

Kárpáthegyi Bálint

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.