Az 1880-as években Leonhardt József tulajdonát képezte a Fő téren a vendégfogadó és kávéház, ahol szállást is lehetett kivenni. Leonhardt úrnak jól ment az üzlet, a legtöbb adót fizető polgár egyikeként évekig virilista képviselő volt. Már ő is felfigyelt arra, hogy a kirándulók sok hasznot jelenthetnek számára, ezért 1889-ben belépett az Első Magyar Turista Egyesületbe.

Husvik Lázár 1896-ban átvette tőle és három szobával megnyitotta a Korona nevű szállodát és vendéglőt. Pár év múlva – 1903 körül – Schunk Antal lett a bérlő, aki előtte a Dunaparti kávéházat vezette. Ebben az időben Husvik Lázárnak a városházával szemben volt kávéháza, vendéglője és hentesboltja, amik jól kiegészítették egymást. Egyébként a vendéglők és kocsmák gyakran cseréltek gazdát.

Husvik Lyudomir 1907-ben megvette a Jankovits-féle házat és Husvik Lázár októberben megnyitotta a felújított Korona szállót és vendéglőt, melyek ezután évtizedekig a család kezelésében álltak. A szállodában egy többszemélyes és három kisebb, egyágyas szoba várta a Szentendrén éjszakázó idegeneket. A vendéglőrészben háromhengeres zenélő szekrény muzsikája biztosította a hangulatot. Egyszerre 200-250 főt tudtak kiszolgálni. Farsang idején Tűzoltó bált, Mamlasz bált és álarcos mulatságot, szilveszterkor teaestélyt, ősszel szüreti táncmulatságot tartottak. Legtöbbször itt rendezték a városi tisztújítás utáni vagy a vármegyei vendégek tiszteletére a banketteket. A helyi cigányzenekar szerepeltek máshonnan jött tamburások, énekesek, színészek, sőt ,,bűvésztanárok” is. Nagy eseménynek számított, amikor 1907-ben mozgókép-előadással csábították ide a város lakóit.

Természetesen finom ételekkel és italokkal is várták a hozzájuk betérőket, Egy korabeli számla szerint így nézett ki egy háromszemélyes ebéd: három tányér leves metélt tésztáva

l 18 fillér, két adag borjúsült burgonyával 90 fillér, egy adag rántott bárány 50 fillér, saláta 10 fillér, két mákos szelet 40 fillér, két deci bor 8 fillér, egy-egy nagy és kis pohár sör 25 fillér, három szelet kenyér 6 fillér.

A kávéházat és az éttermet, amely Szentendre társasági életének egyik központja volt, képeslapokon is megörökítették.

A belső helyiségekről készült is készült képeslap az 1930-as évek elején. Az egyiken a Korona szálló kávéházi része látszott; a falat szemben egy nagy tükör díszítette, mellette színházi plakát és egy tábl

a lógott a Magyar Turista Egyesület Szentendrei Osztályának nevével; tudniillik ez volt a hivatalos helyiségük, itt tartották összejöveteleiket. 

A másik képeslap az éttermet mutatja, háttérben a tulajdonos áll, az asztalnál a cigánybanda ül, oldalt biliárd, elöl az asztalon a prímás legféltettebb kincse, a hegedűje fekszik. A képes

lapok hátoldalán reklámszöveg hívja fel a figyelmet az olcsó és jó étkezésre, az előfizetéses ebédre, a kényelmes, tiszta szobákra, a figyelmes kiszolgálásra, a Dreher Korona sörre és fajborokra, valamint a cigányzenére. 

A második világháború után a Korona szálló már nem működött, az éttermet Béké-re keresztelték át, és csak a rendszerváltás után kapta vissza régi nevét.

Az 1996-ban újjáalakult Szentendre és Vidéke szerkesztősége első értekezleteit a Korona vendéglőben tartotta.

Ürmös Lóránt