GÓLYAFÉSZEK KENYEREZŐ

„Egy csoda, ahogy érik, kel a tészta, majd a végén megsül. A kenyér íze maga az élet íze. A ropogós héj és a puha belső, mint a jin és jang.”

Surányban, a Fácános út közepén eltéveszteni sem lehet a kenyerezőt, egy valódi gólyafészek jelzi, hogy jó helyen járunk. Csütörtök van, ilyenkor készülnek az előre megrendelt kovászos kenyerek és péksütik. Nemsokára érkeznek a helyiek a kosaraikkal, mi pedig részesei lehetünk ennek a közösségi élménynek, ahol a friss kenyér illata lengi be a teret. A pékségben minden kovászos, minden vegán, tehát semmibe nem tesznek állati eredetű összetevőt. Ami kifejezetten hiánypótló termék, az a kifli, mert kovászos, vegán kiflit senki nem süt a környéken. A péksüteményekbe pedig vaj, tojás, tej helyett ezek növényi alternatívája kerül. A kovász is különleges, amiből a kenyerek készülnek, mert Hudák Zsófi nagyobbik fia készítette. Végül úgy döntött, hogy ez lesz a kenyerező kovásza. Így született Vince kenyere. 

Hudák Zsófi eredetileg zenész, de a Covid idején ő is kovászolni kezdett, kezdetben magunknak, később egyre több ismerősnek, aztán szép sorban jöttek a megrendelések is. Volt egy kerti parti, ahová vitt kenyeret, és a házigazda azt mondta, ha sütne, akkor tőle venne. Így kezdődött. És hangsúlyozza: nem is akar ennél nagyobb lenni. Az ars poétikája, hogy maximum annyit süssön, hogy minden tésztához hozzáérjen a saját kezével. Az egyensúlyra törekszenek, nem a növekedésre! 

Sokan azért költöztek a szigetre, mert lenyűgözi őket ez a kis mikrokozmosz, a természetközeliség, és ebben szeretnének élni. Végtelenül hálásak, hogy a Szentendrei-szigeten élhetnek, és ezt ki is mutatják, a részévé válnak. Ők azok, akik egy idő után tehenet vesznek, méhészkedni kezdenek, vagy éppen kenyeret sütnek, ahogy Hudák Zsófi is. Ők a lelke a feltörekvő surányi Napsugár téri piacnak, ahol megtalálhatjuk például a Boldog Helen Klubot, a Surány asztalát és a Gólyafészek kenyerezőt is. 

– Számomra nagyon megható és jóleső érzés, hogy valaki eljön minden csütörtökön, például gyalog, és aznap délután ez a programja. A kenyeret és a szigetet is megtiszteli ezzel. Nekem nagyon fontos, hogy aki ide eljön, ne akarjon hazasietni. Ez nemcsak egy kenyérről szól, hanem egy életformáról és egy szemléletről. Ez felbecsülhetetlen – fogalmaz.

BOLDOG HELEN KLUB

Ahol a tehenek boldogok, ott a vásárlók is azok! 

Páj Krisztina a Boldog Helen Klub megálmodója férjével és gyermekeivel Surányban alakították ki családi gazdaságukat. Számukra is nagyon fontos, hogy az előállított termékek adalék- és tartósítószer mentesek legyenek. Így saját szántójukon a szálas takarmány elvetésekor sem használnak vegyszert, az állatok takarmánya kizárólag a szigeten termesztett lucernából és glifozát mentes kukoricából áll. A tehenek erőszakmentesen, szabad tartásban élnek, ők pedig hiszik, hogy a boldog állat, boldog produktumot ad. 

Hogy esett a választás a Szentendrei-szigetre? 

– A szigetnek nagyon jók az adottságai – kezdi sorolni érveit Páj Krisztina. – Nem csak azért, mert két Duna-ág között vagyunk és könnyen lehet vízhez jutni, hanem azért is, mert olyan az atmoszféra, ami kedvező, pozitív kisugárzású. A cégemet is úgy hívják, hogy Boldog Helen Klub, és nem véletlenül, hiszen erőszakmentesen tartom a teheneket. Mindenkinek el kell döntenie, amikor elkezd egy vállalkozást, hogy mi az elsődleges cél. Kiköltöztünk egy 400 négyzetméteres, örökpanorámás pomázi házból, egy lakóautóban laktunk Surányban lovakkal, és úgy éreztük, hogy miénk a világ. Egy idő után kevésnek tűnt a korábbi életem pörgése után, hogy a lovakat kialmozom, etetem és ne csináljak mást. A szigeten találtam valakit, akinek volt eladó borja, idehozta nekem, és megtanított mindenre. A szigeti állattartásnak éppen az a lényege, hogy itt nem látunk nagy ménest, nem látunk fejőrendszerrel ellátott óriási tehenészetet – meséli Krisztina. A friss tehéntejből nem is árul sokat, mert úgy gondolja, hogy ebből a „kincsből” értékesebb dolgok készülhetnek, mint például a friss túró, kefír, joghurt, krémsajtok, vaj, amikhez ínycsiklandó kombinációkat talál ki. Minden terméket frissen készít, és csak annyit, amennyi az aznapi vásárban el is fogy. Sok törzsvendége van és szerencsére egyre többen közülük tudatosan keresik az adalékanyagmentes termékeket. 

Miért lett a klub? 

Ezzel is jelezni akarták, hogy ez nem egy profitorientált gazdasági forma, mint mondjuk a kft. A klubba az emberek önszántukból mennek azonos érdeklődési kör alapján, mert szabadidejüket értelmesen és színvonalasan akarják eltölteni. A Boldog Helen Klub is önkéntesen látogatható, vásárlási szándék nélkül is, ahol ismerkedni lehet a gazdasággal, az állatokkal.

SURÁNY ASZTALA

A Napsugár téren a szombati piacon és a környékbeli vásárokban is megtalálható a Surány asztala, ahol különleges zöldségkészítmények és krémek közül válogathatunk. Az asztal mögött Nagy Krisztina és Baranya Zsolt állnak, akik ügyelnek arra, hogy minden alapanyag friss, tartósítószermentes legyen. Ők maguk termelik meg ezeket, vagy a környékbeli gazdáktól vásárolják, még a palántákat is. 

Multicégtől a háztáji gazdálkodásig 

Baranya Zsolt korábban multicégeknél dolgozott és egyszerűen elege lett abból az életből. Mindig szeretett főzni, Krisztinának pedig volt egy remek csalamádé receptje. Ezzel indultak el. Aztán elkezdtek tyúkokat tartani és kitalálni olyan termékeket, amilyeneket kevesen ismernek, vagy amikhez hozzá tudtak tenni valami olyasmit, amitől egyedi és különleges lett. 

Krisztina – aki egy élelmiszeripari felnőttképzésben is részt vesz, kistermelői élelmiszerfeldolgozást tanul – az anyagbeszerzést, az egyeztetéseket, a marketinget végzi elsősorban, de a konyhában is megállja a helyét. A rendezvényeken, ha tehetik, mind a ketten ott vannak. „Zsolt a főzésben és a tálalásban maximalista. Fő mottója: az étel ne csak finom, hanem szép is legyen. Érdekes az élet, hiszen gyerekkorában nem ette meg a rántotthúst, mert görbe volt” – teszi hozzá humorosan. 

Körülbelül húsz – huszonöt féle termékük van. Az egyik kedvencük a svéd gomba paradicsomszószban, de nagyon különleges a tárkonyos, pirított gombás sajtkrém is. Ami náluk a prímet viszi, az a faszénen sütött padlizsánból készülő erdélyi padlizsánkrém, amit a füstös íz tesz még finomabbá és különlegessé. Készítenek füstölt tojássalátát is, ami elsőre sokakat meglep, de aki megkóstolja nem tudja otthagyni. 

Egyre többen ismerik őket a környéken, így egyre több rendezvényre mennek árusítani. Ott voltak április végén a sziget egyik legnagyobb állat, termény és kézműves vásárán, Tahitótfaluban a jószágkihajtáson. A surányi piacon egy éve vannak, és a krémeken kívül néhány friss harapnivalóval is – mint például a vaslapon sült tócsni – kedveskednek az arra látogatóknak. Már csak emiatt is érdemes időben érkezni a piacra, mert aki elkésik, annak nem jut belőle. Májustól ismét lesz kéthetente hagyományos surányi bolhapiac a Napsugár téren, ahol szintén ők hozzák majd a finomságokat a vásárlóknak.  

GUBACSI EPERFARM 

Tótfaluból Kisoroszi felé haladva a gáton egy igazi mesevilágba csöppenünk. A fák és a természet által körbevett festői vidéken található a Gubacsi eperfarm. 

Létezik-e még az eperkultusz Tahitótfaluban? 

Megtudjuk, hogy van néhány őstermelő család, akik még művelik az eperföldeket. A régiek közül többen felhagytak már az epertermesztéssel, viszont néhány esetben megtörtént a generációváltás, tehát a fiatalok átvették a szülőktől az epertermesztés hagyományát. Magyarországon az első, legnagyobb epertermelő térség Tahitótfalu volt, innen indult el, mivel jók a klimatikus viszonyok, illetve rendelkezésre áll elérhető mélységben öntözővíz, hiszen pont a Kis-Duna és a Nagy-Duna között helyezkedik el a terület. 

Gubacsi József nagyszülei, dédszülei is foglalkoztak epertermesztéssel, azonban, miután az időseb generáció a termelést abbahagyta és ők újrakezdték, több évtized telt el. A termelést nagyjából tíz évvel ezelőtt édesapja öccse kezdte újraéleszteni, és a munkát, amiből a feleségek is bőségesen kiveszik a részüket, azóta közösen a két család folytatja. A fóliasátras termesztés fél hektár nagyságú területen folyik, a szabadföldi termesztése körülbelül két hektár területen. Sok helyen megtalálhatjuk az eprüket: piacon, szezonban az útszéli standokon és kihasználják az internet adta lehetőségeket is. Nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy lehetőség szerint az eper a termelőtől közvetlenül a vásárlókhoz kerüljön.

Nyakunkon az eperszezon

A fóliasátras eper ottjártunkkor már piroslott és finom édes is volt. Április 23-án volt az első szedés és május közepe táján kezdődik a szabadföldi szezon, ami nagyjából június közepéig tart. József hangsúlyozza, hogy a fóliasátras eper ugyanolyan finom és édes, mint a szabadföldi. 

Számukra fontos, hogy a tahitótfalusi eper megőrizze a hírnevét, és bent maradjon a köztudatban. Tahitótfaluban jellemző, hogy eperszezonban minden utcasarkon ül egy tahitótfalusi epertermelő, aki a portékáját árulja. 

                                                 A SÉF ÉS A KERTÉSZ

A háztáji és gazdálkodás és az igényes gasztronómia izgalmas keveréke, amit megvalósítottak Surányban, Török Patrícia, a kertész és Horváth Gábor, a séf. A budapesti bázist fenntartva kialakítottak a szigeten egy második bázist, ahol 2019 óta termesztenek zöldségeket, fűszernövényeket és ehető virágokat teljesen vegyszermentesen. A termesztés sikerén felbuzdulva Gábor kísérletezésbe kezdett: több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött elképesztően kreatív ételkombinációkat alkot, vegyszer és adalékmentes zöldségkészítményeket készít. Emellett szeretnék ötletekkel segíteni azokat, akik figyelmet fordítanak arra, hogy minőségi és egészséges ételeket fogyasszanak, illetve arra is, hogy milyen egyszerű és ízletes ételeket „dobhatnak össze” maguk is otthon.

Hogyan találtak rá Surányra? 

– Én mindig imádtam növényekkel foglalkozni, elvégeztem egy kertészképzést is, és szerettem volna nagyobb területen kipróbálni magam. Kiderült, hogy a nagybátyáméknak van itt egy telke, olyan, amin csak egy csehszlovák faház állt annak idején. Tudtam, hogy lesz vele munka, de megérte” – mondja Patrícia.  

Azt már Gábortól tudjuk meg, hogy párja olyan lelkes volt, hogy szinte négykézláb, egyenként húzta ki a tarackot a 850 négyzetméteres területen. 2019-ben vágtak bele a közös vállalkozásba, ugyan a Covid miatt újra kellett kezdeniük, de azt mondják, hogy ennek jó oldala is volt, mert sokkal kreatívabban sikerült utána folytatni. Például megnyitották a kertjüket a látogatók számára, melynek során bejárhatják a citrusokkal és mediterrán növényekkel övezett pihenősaroktól a fóliasátron és a zöldségágyásokon keresztül a fűszerkertig, miközben számos különleges zöldséget, fűszert és ehető virágot megkóstolhatnak. 

– Van egy ismeretterjesztő jellege annak, amit csinálunk, mert egyrészt szeretnénk megmutatni, hogy valóban vegyszerek és műtrágya nélkül mennyire hatékonyan lehet termeszteni zöldségeket. Nálunk nincs se talajforgatás, se kapálás. Nem ásunk, takarjuk a talajt, így tartjuk gazmentesen, és a vizet is így tudjuk megfogni a talajban. Emellett kezdetektől az értékteremtés is az egyik nagyon fontos alappillére a projektünknek, illetve, hogy mennyire sokoldalúan lehet a kertben megtermesztett zöldségeket felhasználni a konyhában. Régóta fontosnak tartjuk, hogy minél egészségesebben éljük az életünket, ehhez szorosan kapcsolódik, hogy sok zöldséget fogyasszunk” – teszi hozzá a kertész.  

Kettőjük tevékenysége jól támogatja és kiegészíti egymást: ha Gábor eszébe jut egy különleges ízkombináció, megnézik, hogy Patrícia meg tudja-e maga termeszteni a hozzávalókat. Ha pedig Patrícia tesz szert valamilyen új és eddig ki nem próbált növény magjára, Gábornak indul be a fantáziája, hogy mit lehetne belőle készíteni. A Séf és a Kertész ezzel vált egy egyedi és különleges kombinációvá. 

Kertből az asztalra

Nemcsak „hagyományos” zöldségek találhatóak a kertjükben, hanem a banánlevéltől kezdve sok délkelet-ázsiai fűszernövény is megterem, saját kurkuma, gyömbér és különböző citrusfélék. Késő tavasztól egészen ősz közepéig a saját zöldségeiket teszik a tányérra. A tematikus vacsoraesteken ezekből aztán Gábor fantasztikus ételkölteményeket varázsol a vendégek számára. A surányi kiskertből egy pillanat alatt Japában, Indonéziában vagy az olasz citrusok között érezhetjük magunkat. A szerencsésebbeknek Gábor időnként főzőkurzusokat is tart. 

SZIGET KOSARA

A Sziget kosara egy 2020-ban indult szentendrei-szigeti civil kezdeményezés és bevásárlóközösség, amely a helyi kistermelőket köti össze a vásárlókkal. A csütörtöki átadónapokkal működő közösség célja a fenntarthatóság, a helyi gazdaság erősítése és a friss, háztáji termékek elérhetővé tétele. A Sziget kosarához egyre több kiskereskedő, őstermelő és gazda csatlakozik. A weboldalon néhány gombnyomással vásárolhatunk húsárut, tejtermékeket, gyümölcsöt, bort, készételt, pékárut, textíliát, virágokat, kozmetikumokat és fűszernövényeket is. A leadott rendeléseket csütörtökön délután a horányi piacon lehet személyesen átvenni A helyi termékek és helyi vásárlók összekötése mellett az is fontos szempont a szervezőknek, hogy egy közösség jöjjön létre: ahol valós emberi kapcsolatok kötődnek vásárló és termelő, vásárló és vásárló, termelő és termelő között.

 

Összeállította: Gergály Judith 

Fotók: Isza Ferenc