A csütörtöki demonstráción, a Móricz Zsigmond Gimnázium és a Barcsay Jenő Általános Iskola előtt tartottak élőláncos tiltakozást, majd a nagyparkolónál gyülekeztek a szimpatizánsok. A 100-150 ember részvételével megtartott demonstráción Völgyesi Anna Sára végzős diák mondott beszédet.
Székely András az egyik szervezője volt a megmozdulásnak, ő mesélte el, mi vezetett ahhoz, hogy közös kiállást hirdessen meg a pedagógusok mellett. „Október 14-én Szentendrén és országszerte az iskolákban a közös kiállásunk szimbólumát bemutatva demonstráltunk. A mai napra egy újabb országszintű szerveződés indult el, ezért úgy gondoltuk, hogy lépjünk egy szintet, és fogjunk össze néhány iskolát, sőt, ha lehet az összeset. Néhány nappal korábban lefoglaltuk a parkoló területét, jeleztük az önkormányzatnak, ahol nagyon rendesek és együttműködőek voltak, csakúgy, mint a rendőrség.” Több iskola is csatlakozott, a Móricz, a Barcsay, az Izbégi, és a belvárosiak is képviseltették magukat a rendezvényen. Székely András arról is beszélt, hogy már a következő kiállást szervezik, hogy minél több ember és iskola mozduljon meg. Bár a 100-150 ember nem tűnik soknak Szentendre lakosságához viszonyítva, ez nem szegte kedvét a szervezőnek. „Valahol el kell kezdeni. Egyébként pont erre számítottam, de a következőn lehet, hogy 200, utána meg 300 ember lesz. Ez valóban nehezen megy, az emberek belefáradnak, néha nem látják, ez mire megoldás, de egyszerűen el kell kezdeni csinálni, mert a tömeg egyre több embert vonz. Tehát azt gondolom, hogy ez a jó út.”
A szervező azt tapasztalja, hogy a tanárok nagyon szeretik a szakmájukat, nagyon lelkesen csinálják, amit csinálnak, de látják a mindennapi megélhetésük problémáit, a körülményeket. „Ők valami miatt úgy szocializálódtak, hogy nem lázadnak. De a gyerekek itt vannak. Azt mondom, ez a legcsodálatosabb dolog, hogy már a gyerekek is látják, hogy a szülők és a tanárok sem mozdulnak meg, így kénytelenek ők csinálni. Ez szomorú az egyik oldalról, de a másik oldalról azért nagyon jó dolog.”
„Muszáj változtatni, és most úgy tűnik, a társadalom mögöttünk áll, így most van értelme itt lenni. És mindez teljesen független a pártpolitikától” – mesélte egy tanár demonstráló. „Az október 23-i létszám (az október 23-i tüntetésen a becslések szerint 65-80 ezer ember vett részt – a szerk.), és a múltkor a Kossuth tér létszáma is megmutatta, hogy kezdenek ráébredni az emberek, hogy valóban baj van. Korábban csak az eldugott kis falvakban volt probléma a tanárhiány, most már Pesten is megjelent, ráadásul olyan iskolákban is, amit elitnek mondanak. Szerintem most már a szülők érzik azt, hogy ez így nem mehet tovább. A szülők teljes mértékben mögöttünk állnak. Amikor azt kértük tőlük az iskolában, hogy úgy tudják támogatni az iskolát, hogy nem hozzák a gyerekeket be, akkor a 220 főből talán 10 volt ott, aki iskolába jött, és ők sem azért, mert nem támogatnak minket, hanem mert egyszerűen tényleg nem tudták megoldani. Azért ez szerintem elég sok mindent megmutat” – tette hozzá.
Egy kisgyerekes anyuka hátán gyermekével érkezett. Őt az hozta ki, hogy szülei általános iskolai tanárok, akik felsőben tanítottak nyugdíjazásukig. „Én már akkor is azt tapasztaltam, hogy állandóan félreraktuk a pénzt, pedig akkor még sokkal jobb volt a helyzet, mint ami mostanában lett. Azt látom, hogy már évtizedekben mérhető a színvonal folyamatos csökkenése az oktatásban. A tanárok még kitartanak, és tényleg le a kalappal előttük, mert ők csinálják. Hogy most a diplomás minimálbérnek a 80 százaléka legyen a cél, azaz az átlag 80 százalékát érjük el, egy vicc, magasabb bérek kellenének a tanároknak. Bár az, hogy még van bennük annyi szív és érzés, hogy ezeknek a gyerekeknek a pályáját egyengessék, csodálatos. Ezt a méltóságot vissza kéne adni a tanári pályának, hogy legyen egyáltalán ember, aki még tanári pályára lép, mert egyszerűen benne van a köztudatban, hogy a tanárok nem keresnek eleget, így az, aki tanár akarna lenni, sem lesz. Akik még a pályán vannak, és csinálják a dolgukat, azokat kerettantervekbe kényszerítik, megszabva, hogy mit tanítsanak, és még egy alsós osztályba sem választhatják ki, hogy milyen könyvből tanuljanak. A gyerekek már alsóban elvesztik a lelkesedésüket, száraz anyagokat tanulnak, és el fog jönni az az idő, amikor már nem szívesen járnak iskolába. Hogyha sokáig jó kezekben van a gyerek, akkor igazából jól érzi magát az osztályközösségben. Most még meg tudnánk oldani, hogy egy kicsit népszerűsítsük, hogy visszahozzuk a tanári pálya méltóságát, mert a tanárnak nem a legutolsó embernek kellene lennie” – mesélte a többgyerekes anyuka.
Ez a demonstráció annak a sztárjkfolyamnak a része, mely még az előző tanévben kezdődött, és a pedagógusok bérrendezését tűzte zászlajára. A PDSZ többször is tárgyalt különböző felekkel a sztrájkról, ahol több résztvevő tanárt is elbocsájtottak. A kormány az Európai Bizottságtól várja a választ, hogy az EFOP+ keretén belül 400 milliárd forintnak megfelelő összeget megkapnak-e, melyet oktatási célokra fordítanának. A konvergenciaprogramban az a vállalás szerepel, hogy 2028-ig a diplomás átlagbér 80 százalékát éri majd el a pedagógusok fizetése, ez évente mintegy 14 százalékos béremelést jelent. Ehhez képest a PDSZ 45 százalékos béremelést követel. Eközben november elején Mellár Tamás országgyűlési képviselő a Facebook oldalán húsz elismert közgazdász által írt levelet hozott nyilvánosságra, melyben az aláírók azt követelik, hogy a kormány jövőre vállalja fel a bérrendezést. A levélből kiderül, hogy sürgős változtatásra van szükség az iskolarendszerben. Mint írták: „Az ország gazdasági hanyatlásának elkerülése érdekében a teljes oktatási rendszer mélyreható átalakítására és az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésére van szükség, s ezt – mint felelősen gondolkodó közgazdászok – követeljük is.”
November 18-ára újabb sztrájkot készít elő a PDSZ, a csatlakozók számától függően az egyes intézményvezetők helyettesítést vagy felügyeletet rendelhetnek el.
-zzs-
Év eleje óta küzdenek a jobb fizetésért
A pedagógussztrájkok január óta tartanak, a fő cél a bérek rendezése. A tanárok nem keveset kockáztatnak, legalább öt pedagógust is elbocsájtottak az elmúlt hónapban. Az október 27-i demonstráción Budapesten több mint 10 kilométeres élőlánccal tiltakoztak az emberek, de a PDSZ adatai szerint 65 helyen tartottak megmozdulásokat. November 2-án a közoktatás helyzetéről szóló vitanapot tartottak az Országgyűlésben, Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár pedig november 7-én találkozik a pedagógus sztrájkbizottság képviselőivel. November 22-én, a magyar közoktatás napján demokrácia órákat fognak tartani a diákoknak, 26-án pedig a Kossuth-téren tartanak majd valódi nemzeti konzultációt az oktatásról.
Az írás a Szentendre és Vidéke 2022. november 9-i lapszámában jelent meg.
Fotó: Deim Balázs