A Szelesdomb évek óta a városrész egyik legkedveltebb közösségi területe. Vannak, akik futni vagy kutyát sétáltatni járnak ide, mások pihenésre, találkozásokra, közösségi programokra használják, vagy egyszerűen a természet közelségét keresik. A sokféle használati mód miatt a terület jövőjéről is eltérő elképzelések alakultak ki. A rendezvény elején még élesen ütköztek a vélemények. Többen a Szelesdomb jelenlegi, természetközeli állapotát őriznék meg, mások futókört, kutyafuttatót, pihenőhelyeket vagy további rekreációs lehetőségeket alakítanának ki. Az este előrehaladtával azonban egyre inkább a párbeszéd és egymás szempontjainak megértése került előtérbe.
Szerdahelyi Sára, a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda vezetője hangsúlyozta: a nyitóesemény célja még nem a döntéshozatal, hanem az igények, ötletek és észrevételek összegyűjtése. „Nincs rossz ötlet, csak el nem mondott ötletek vannak” – fogalmazott. A résztvevők végül több mint száz javaslatot helyeztek el a kívánságfán és a kihelyezett gyűjtődobozban.
Fülöp Zsolt polgármester elmondta, hogy a közösségi tervezésre azért van szükség, mert a Szelesdomb fejlesztéséről régóta sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó elképzelés jelenik meg. Az önkormányzat nem kíván a helyiek bevonása nélkül döntést hozni. A következő hónapok feladata az lesz, hogy olyan javaslatok szülessenek, amelyek mögött valódi egyetértés vagy mindenki számára elfogadható kompromisszum áll.
A beszélgetések egyik visszatérő témája a kaszálás volt. A természetes növényzet megőrzését támogatók és a rendszeresebb karbantartást szorgalmazók álláspontja között ugyan voltak különbségek, de már az első alkalommal megjelentek a köztes megoldások is. Többen elképzelhetőnek tartották például egy rendszeresen kaszált kutyafuttató kijelölését, miközben a terület más részei megőrizhetnék természetközelibb jellegüket. Nagy érdeklődés övezte a fűre terített, Szelesdombot ábrázoló térképet is. A résztvevők színes pontokkal jelölhették meg kedvelt helyeiket, a problémás területeket, valamint azokat a pontokat, ahol változtatást tartanának szükségesnek. A jelölések mellé sokan rövid magyarázatot is írtak, így a térkép rövid idő alatt a helyiek tapasztalatainak és tudásának látványos gyűjteményévé vált. A parkolás kérdése ugyancsak hangsúlyosan jelent meg. Kiss Barna felidézte, hogy a Hamvas Béla utca környezetének forgalmi rendjéről korábban már készült lakossági egyeztetéseken alapuló koncepcióterv, amely új parkolóhelyek kialakításával is számol.
Király Miklós önkormányzati képviselő szerint a folyamat egyik legnagyobb kihívása a változatlan állapotot támogatók és a fejlesztéseket szorgalmazók álláspontjának közelítése lesz. Biztató jelnek nevezte ugyanakkor, hogy az este végére a résztvevők egyre nyitottabban hallgatták meg egymás érveit.
A program közös helyszínbejárással zárult. A résztvevők a dombon sétálva mutatták meg azokat a pontokat, amelyekhez emlékek, problémák vagy fejlesztési elképzelések kapcsolódnak. A közösségi tervezés ősszel workshopokkal és munkacsoportos alkalmakon folytatódik. A cél olyan közös jövőkép kialakítása, amely megőrzi a Szelesdomb természeti értékeit, figyelembe veszi a helyiek igényeit és hosszú távon is fenntartható megoldást kínál.
