Ugrás a tartalomhoz

Márciusi címlapon a PMK színházterme

A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár terveit 1968-70 között készítette Hofer Miklós Ybl-díjas építész. Munkáját lényegesen befolyásolta az a megtisztelő kötöttség, hogy Barcsay Jenő Kossuth-díjas művész kapott felkérést egy 33 négyzetméteres monumentális mozaikkép megoldására az előcsarnokban.

Az intézmény működését 1975 decemberében kezdte meg. A könyvtári részleg mellett az épület kamaraszíndarabok bemutatására alkalmas színházteremmel is rendelkezik.

A Művelődési Központ és Könyvtár építése nem bizonyult könnyű feladatnak: az épületnek egyszerre színházként, könyvtárként és közösségi térként kellett kiszolgálnia a ide érkezők igényeit, ugyanakkor nem szabadott kitűnnie Szentendre műemlék-jellegű házai, templomai közül. A közösségi terek kialakításán kívül nagy hangsúly került a kényelmes irodák, olvasótermek építésére, melyek helyet biztosíthatnak tanulóknak, szakköröknek.

Az épület a rendszerváltás óta főként könyvtárként üzemel, a közművelődési feladatokat a Dunaparti Művelődési Ház vette át. A színházteremben ugyanakkor előadásokat tart a Szentendrei Teátrum és egyéb intézmények is.

A színházterem 380 férőhellyel rendelkezik, ebből 180 mozgatható szék. A tervezéskor a korszerűség szempontjait helyezték előtérbe, ami egy változatosan átrendezhető színpadot eredményezett. Így a nagyterem a mai napig kiszolgálja a színművészek és műkedvelők igényeit.

Felhasznált forrás: Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Szentendre katalógus, 1976.

Címlapfotó: Deim Balázs

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.

Kiemelt kép a Meglepetés az ásatáson című bejegyzéshez

Meglepetés az ásatáson

Meglepetésre háromszáznál is több régészeti korú objektumot tártak fel és dokumentáltak a Ferenczy Múzeum Centrum régészei.

Kiemelt kép a A rózsák atyja            című bejegyzéshez

A rózsák atyja           

Boromisza Tibor festőművész a Függetlenség című lap 1936. január 19-i számában megjelent írásában örökíti meg a sok szentendrei rózsakertész egyikét, Sausek Sándor alakját.