2020. 09. 23.

szerda

SZENTENDRE időjárás

Megkezdődött a nagyböjt! – Kun Csaba írása a város 2020. évi költségvetéséről

2020. március 16., 17:07

Szerkesztőségünk az alábbi levelet kapta Kun Csabától a február végén megszavazott városi költségvetéssel kapcsolatban. A korábbi ciklusban önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP) írását teljes terjedelmében nem tudjuk megjelentetni az újságunkban, ezért honlapunkon adjuk közre.

Február 26-án, hamvazószerdán, Szentendre képviselő-testülete rendkívüli ülésén elfogadta a 2020. évi költségvetést, a négy ellenzéki, FIDESZ-KDNP-s képviselő tartózkodott a szavazásnál. Vajon ők miért nem támogatták az új városvezetés, a TESZ-es (DK, MSZP, LMP, Jobbik) többség előterjesztését?

A pénzügyi bizottság mellett létrehozott úgynevezett Szakértői Kerekasztal (szakmai grémium, tanácsadó testület) felkért tagjaként a bizottsági tagokkal együtt megkaptam az előterjesztést és a rendkívüli bizottsági ülésen február 25-én, mint a Gazdasági Kerekasztal tagja, elmondtam észrevételeimet. Az alábbiakban igyekszem összefoglalni a felmerült aggályokat, amelyek talán indokolják a tartózkodó szavazatokat is.

A rendkívüli ülések napirendjén az önkormányzati költségvetés és két önkormányzati cég, a Városi Szolgáltató NZrt. és a Kulturális Központ NKft.  üzleti terve szerepelt. Az utolsó anyagokat néhány nappal az ülés előtt kaptuk meg, de a nagyobb gond az, hogy a két cég, a Szentendre és Térsége TDM NKft és az Aquapalace Kft. üzleti terve egyáltalán nem került benyújtásra.

Az önkormányzati cégek többnyire közfeladatot látnak el, és így működésük alapja az önkormányzati költségvetésből biztosított forrás. A cégek üzleti terve alapján, hasonlóan, mint az önkormányzati intézményeknél, a terv és a feladat egyeztetése után születik meg a végleges üzleti terv és az ehhez kapcsolódó önkormányzati költségvetési támogatás. Mint később az ülésen kiderült, a vezetők leváltása miatt nem készült el időre a két cég terve, ami sajnos a vezetőváltás módján túl azért is aggályos, mert az Aquapalace Kft. (V8 uszoda) működési támogatására az előző évi 99 millió Ft helyett csak 60 millió Ft lett tervezve, a sport támogatás pedig 10  millió Ft-ról 3 millió Ft-ra csökkent. Ráadásul a korábban az önkormányzat által nyújtott tagi kölcsön még fennálló tartozásának visszafizetését is beállították bevételként a költségvetésbe 84 millió Ft összegben. Az könnyen belátható, hogy egy likviditási gondokkal küszködő és veszteségesen működő cég, mint az Aquapalace Kft., nem tud visszafizetni ilyen jelentős összeget, ezért az önkormányzat működési célra átvett pénzeszközei közt ezt bevételként szerepeltetni több mint felelőtlenség. Az ezen bevétellel szemben betervezett kiadásoknak nem lesz fedezete. Már csak az a kérdés, milyen kiadási tételt fognak majd később elhagyni.

Tovább tetézte ezt, hogy olyan összeg is szerepelt 100 millió Ft értékben bevételként ezen tervsoron, amelyet már tavaly elszámolt a VSZ NZrt.-vel egy kompenzáció során az önkormányzat. Mint kiderült, ennek a hibás tételnek a javítása csak úgy volt lehetséges, hogy másnap sürgősségi indítvánnyal módosították a kiküldött költségvetést úgy, hogy a tervezett 120 millió Ft-os tartalékot 20 millió Ft-ra csökkentették.

A fenti „alapos” tervezési munka eredményeként is látszik, hogy sok olyan kérdés lehet még a költségvetéssel kapcsolatban, amelyeket sem a bizottsági, sem a képviselő-testületi ülésen nem lehetett felvetni az időkorlát miatt, és itt sem tudom részletesen kifejteni. Azért néhány fontosabb kérdés ide kívánkozik.

A költségvetés fő összege 8 milliárd 486 millió Ft, amely az előző évi terv összegét több mint 300 millió Ft-tal meghaladja (pontosabban a fenti módosítás után már csak 200 millió Ft-tal). A működésre adott állami támogatás 20%-kal, egyes tételeknél még ennél is nagyobb mértékben nőtt, és mindenhol messze meghaladja az inflációt.

Az önkormányzat saját bevételei közül az adóbevételek esetén a két fő adónemnél is növekedést terveztek, az építményadónál az előző évi tényszámnál 8,8%-kal magasabb összeget: 534,7 millió Ft-ot, míg az iparűzési adónál 13,7%-kal magasabb összeget 2 milliárd 278 millió Ft-ot, az össz. tervezett adóbevétel 3 milliárd 131 millió Ft. Bár az iparűzési adónál túl ambiciózusnak tűnik a növekedés, de a számok mögé sajnos nem látunk, mert a kerekasztalnak kért adókimutatás sajnos nem készült el, így a tervet készítők megérzéseire kell hagyatkozni.

Tehát a fő számok a bevételi oldalon eddig rendben lennének, de van még az ingatlaneladás kérdése, melyet igyekszik úgy beállítani az új városvezetés, mintha korábban vagyonfelélés történt volna, melyet ők most kemény kézzel megállítanak. A sikeres ingatlan eladás korábban és most is annak köszönhető, hogy az eladásra kijelölt ingatlanoknál megtörtént az előkészítő munka, a felmérések, kitűzések, átsorolások stb. Így most ennek köszönhető, hogy idén is van ténylegesen eladható ingatlana az önkormányzatnak. Ami pedig a vagyonfelélést illeti: a kiugróan sok útfelújítás és építés, mely az előző ciklusban jellemző volt, részben az ingatlaneladásból volt finanszírozható. A vagyonmérleget tekintve pedig ez mindenképp egyensúlyt jelent és nem vagyonfelélést, hiszen nem működésre lett felhasználva az így befolyó összeg (pl. egy inaktív üdülőtelek vagy egy lepukkant volt szociális lakás ellenértéke), hanem az ingatlan közvagyon értékének növelésére, „uram bocsá”, a kötelező közfeladat ellátására, többek közt a balesetmentes közlekedés biztosítására fordították.

Azt kívánom, hogy legalább annyi út és járda épüljön ebben a ciklusban is, mint az előzőben, és egyelőre ne ingatlanvásárlásban gondolkodjon a városvezetés, hanem a meglévő ingatlanvagyon megfelelő felújítására, gondos karbantartására áldozzanak (pl. az utak, járdák, csapadékvíz-csatornák, szociális bérlakások, intézményi épületek). Itt kell megjegyezni, hogy a TESZ kampányában, választási programjában kiemelten szereplő városrészi költségvetésről semmi nem szerepel a költségvetésben, illetve annyi, hogy majd a költségvetés módosításakor adnak tájékoztatást róla. A szóbeli magyarázat pedig az volt, hogy nem volt elég idő kigyűjteni, hogy városrészenként mennyi az építményadó bevétel, illetve közösségi tervezéssel (15 millió Ft az erre elkülönített összeg) fogják majd megmondani, hogy hogyan is legyen a kimutatott bevétel elosztása.

Számos kérdés nem világos, de legfőképpen az, hogy az 534 millió Ft-os építményadó újrafelosztása eredményeként mely tételeket törli a városvezetés a költségvetés kiadási oldalán, hiszen a most elfogadott költségvetésben gyakorlatilag nincs tartalék, és városrészi feladatokra pedig semmilyen kiadás nincs betervezve.

Jelenleg a költségvetésben egy út, a Kálvária út további felújítására van forrás, 30 millió Ft a Belügyminisztériumtól, bár ennek is van önrésze, ahogy a többi 800 millió Ft összegű fejlesztésnek is, csak az a probléma, hogy nem látszik a költségvetésből, hogy önrészre mennyit terveztek. A sürgősségi előterjesztés már egyes tételeknél említ önrészt, de nem jelöli meg a költségvetésben, hogy mely soron van elkülönítve a forrás. Tehát úgy tűnik, hogy a már elindított, az állam által támogatott fejlesztésekre sincs meg a pénz, akkor pedig miből lesz a még most tervezendőkre. Lehet, hogy visszaadják majd inkább a megnyert támogatást is, mondván, túl drága lett volna, nincs rá pénz, de a kampányban igért városrészi pénzelosztást bevezetik, mert annyira demokratikus. A szakmai érvek sutba kerülhetnek egy kampányígéret miatt.

A demokrácia a közjóért való felelősségvállaláson alapszik, aki dönt, annak a felelősséget is kell vállalni, a kollektív döntés mögé bújni pedig a diktatúrák sajátossága, ezért kíváncsian várom, hogy mi fog kisülni ebből. Én a részvételi demokrácia híve vagyok, de csak olyan ügyekben szabad a véleményt kikérni, melyre érdemi válasz adható az érintettek részéről, és amely után a döntés biztonsággal végre is hajtható. Jelenleg az utóbbi a költségvetésből egyáltalán nem vizionálható.

Ami még nagyon fog fájni, az a Városi Szolgáltató közfeladatainál mutatkozó jelentős feladatcsökkentés. Az előző évhez képest közel 7 millió Ftal kevesebb összeget kap az önkormányzat zászlóshajó cége, ami önmagában nem tűnik katasztrofálisnak, de az üzleti tervéből látszik, hogy a béremelés ellenére is tragikusan alacsony bérszínvonal miatt nagy a munkaerőhiány, és a dologi kiadások várható emelkedése, az alvállalkozók emelkedő árai miatt nem csak kockázatos a működése, de jelentősen kevesebb feladatot tud ellátni az értékében csökkenő támogatásból. A kátyúzásnál ez 27%-os csökkenést jelent, összesen 8 000 nm várható, a földutak javításánál 35%-os csökkenés, összesen 20 000 nm, a buszvárók fenntartásánál 58%-os csökkenés, összesen 300 munkaóra, a városi rendezvényeknél 43%-os csökkenés, összesen 1333 munkaóra, fűnyírásnál, kaszálásnál pedig 18%-os csökkenés, összesen 2 400 000 nm, játszóterek fenntartásánál 59%-os csökkenés, 600 munkaóra, a lombgyűjtésnél pedig 64%-os csökkenés, 100 000 nm teljesítése várható.

Ezek a számok azt mutatják, hogy valami nagyon nincs rendben a költségvetés kiadási oldalának tervezésénél. Alaposabb vizsgálatot igényelne, hogy további javaslatot lehessen tenni, de az látszik, hogy miközben minden önkormányzati társaság csökkenő támogatást kap, a Szentendrei Kulturális Központ NKft 45 millió Ft-tal magasabb összeget kap, mint az előző évben, összesen 250 millió Ft-ot.

Mindezen túl a Ferenczy Múzeum ügye a legkritikusabb, mert bár a költségvetési előterjesztés csak a kormánnyal való egyeztetésre utal, az intézmény jövőjéről, a tényleges irányról nem ad tájékoztatást. A testületi ülés hanganyagának meghallgatásakor kiderült, hogy Fülöp Zsolt polgármesternek határozott elképzelése van: vagy átveszi az állam a megyei múzeumot, vagy súlyos leépítés és több kis múzeum bezárása várható. Sajnos ezzel egyet kell érteni, Szentendre valóban nem tudja finanszírozni ezt a méretében, feladatait tekintve az önkormányzat pénzügyi mozgásterét messze meghaladó intézményt. Az előző ciklusban a frakción belül Petricskó Zoltánnal és Pintér Ádámmal ezt mi is hangoztattuk, és próbáltunk tenni ellene, de sajnos akkor alulmaradtunk, nem sikerült a túlzó költségvetési támogatást megakadályozni. Hozzá tartozik, hogy az akkor ellenzéki TESZ-es képviselők, élükön Fülöp Zsolttal, nem mutattak semmilyen határozott fellépést a rossz gyakorlat megállítására. Az ügy kapcsán megszólaló távozó intézményvezető, Gulyás Gábor azt nyilatkozta, hogy több kis múzeumot be kell zárni, mert olyan állapotok vannak, hogy az a műtárgyakat is veszélyezteti.  Az elmúlt ciklusban közel 1 milliárd Ft önkormányzati támogatást kapott az általa vezetett intézmény, és mégsem sikerült ezeket az állapotokat megszüntetni, a testület elé sem tárta a tragikusan súlyos helyzetet, de Art Capital néven szervezett több száz millióért rendezvénysorozatot, hogy „régi és új álmok”  vízióit beteljesítse.

A költségvetés végrehajtásának fenti kockázatai a város életében a böjti időszak kezdetét jelentik, már csak az a kérdés, hogyan és mikor lesz ebből feltámadás.