Egy út, amelyet kinőtt a térség

A Budapesttől Tátig húzódó, 72 kilométer hosszú 11-es főút mindig is a Dunakanyar egyik legfontosabb közlekedési tengelye volt. Országos közút, az állam tulajdona, fenntartója a Magyar Közút Nonprofit Zrt.

A Budapest környéki agglomeráció gyors növekedésével azonban az út terhelése is folyamatosan emelkedett. Ahogy Szele András, a Mobilissimus mobilitástervező műhely vezető szakértője a Társaság az Élhető Szentendréért februári fórumán fogalmazott: a hetvenes évek városfejlesztését még nagyszabású közlekedési beruházások kísérték, azóta azonban a térség úthálózata lényegében változatlan maradt. A rendszer legfeljebb a 2000-es évek elejéig tudta kiszolgálni Szentendre, Pomáz és Budakalász fejlődését.

A számok is ezt mutatják. Magyari László, a Magyar Közút szentendrei kirendeltségének akkori vezetője egy 2017-es interjúban elmondta: a Dobogókői úti csomópont és a Sztaravodai út között 2010-ben naponta 26 865 jármű haladt át, 2016-ra ez a szám 46 847-re emelkedett, és azóta eltelt tíz év. A térség földrajzi adottságai ráadásul alig hagynak lehetőséget a meglévő nyomvonal bővítésére.

Éppen ezért sürgetik évek óta a térség polgármesterei nemcsak a 11-es teljes szentendrei szakaszának korszerűsítését, hanem a Budakalász és Pomáz közötti, már kiviteli tervekkel rendelkező elkerülő út megépítését, valamint az M0 és a 10-es út közötti kapcsolat folytatását is. Legutóbb június végén közös levélben kezdeményeztek erről egyeztetést Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternél.

Az elkerülő utak hiánya a régóta tervezett H5-ös HÉV felújítását is megnehezíti. Erre Forián-Szabó Gergely budakalászi, Fülöp Zsolt szentendrei és Leidinger István pomázi polgármester is felhívta a figyelmet: megfelelő alternatív útvonalak nélkül a HÉV felújításával járó forgalomnövekedés, a buszos pótlás megjelenése elviselhetetlen terhet róna a térség közlekedésére.

A be nem váltott ígéret

A nagyszabású felújítás első ígérete 2020 novemberében hangzott el. Hadházy Sándor, a térség akkori országgyűlési képviselője jelentette be, hogy az országos útfelújítási program részeként mintegy 4,5 milliárd forintból hét kilométeren újul meg a 11-es főút szentendrei szakasza, a volt orosz laktanyától a Határcsárdáig.

A sajtótájékoztatón nem hangzott el, hogy ekkorra a 2019-ben megválasztott városvezetés már elkészíttette a főút forgalommodellezését és problématérképét. Ezek alapján olyan korszerű fejlesztési koncepció született, amely túlmutatott az útburkolat és a közművek felújításán: az áttervezésre szoruló csomópontok átépítése, aktív – kamerás – forgalomirányítás, a budapesti rendszerrel összehangolt jelzőlámpák, kizárólag lámpával szabályozott balra kanyarodások, valamint a teljes szakaszon kialakított „zöldhullám” is szerepelt a tervek között. A cél egyszerre volt a forgalombiztonság javítása és a torlódások csökkentése.

A Magyar Közút 2021 végére a város javaslatainak jelentős részét befogadta a tervezésbe. Úgy tűnt, a beruházás sínen van. Magyari László, a Magyar Közút Pest megyei igazgatója 2022 márciusában azt mondta: április végén elindulhat a kivitelezési közbeszerzés. A 2022-es országgyűlési választás másnapján Vitályos Eszter országgyűlési képviselő lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 11-es felújítása heteken belül elkezdődik, és a H5-ös HÉV rekonstrukciója sem kérdéses. 

Mégsem így történt. A városvezetés kezdeményezésére tartott júniusi egyeztetésen a fideszes országgyűlési képviselő már arra utalt, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium felülvizsgálja a folyamatban lévő beruházásokat, ezért a 11-es felújítása is későbbre csúszhat. Néhány hónappal később ez valósággá vált: 2022 szeptemberében a kormány a több mint 2000 milliárd forintos megszorító csomag részeként – számos más beruhással együtt, köztük a szentendrei HÉV fejlesztésével – határozatlan időre elhalasztotta a projektet.

Új remények, kisebb léptékű beruházás

A történet 2025 tavaszán vett újabb fordulatot. Az országgyűlési választási kampányban Lázár János szentendrei fórumán ismét szóba került a H5-ös HÉV felújítása, a mentőállomás korszerűsítése és a 11-es főút fejlesztése. Ezúttal azonban már nem a teljes, hét kilométeres rekonstrukcióról, hanem két kiemelt csomópont részleges átépítéséről esett szó.

A munkálatok végül ősszel valóban elindultak. Október 13-án megkezdődött a kivitelezés a Papszigetnél, néhány héttel később pedig a Rózsa utcai csomópontban is.

Az önkormányzat véleményét nem kérték ki a felújítandó csomópontok kiválasztásáról, holott a városvezetés szerint a korábban elkészült problématérkép alapján a Paprikabíró utcai csomópont átépítése nagyobb közlekedési haszonnal járt volna, mint a papszigeti beavatkozás. Pilis Dániel tanácsnok lapunknak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy a korábban kidolgozott „zöldhullám” csak a teljes, hét kilométeres szakasz egyidejű korszerűsítésével valósulhatott volna meg.

A Papszigetnél kialakított nyomógombos gyalogátkelő önmagában ezért nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyet egy összehangolt jelzőlámpás rendszer részeként betölthetne. Ugyanakkor várhatóan a forgalmat sem lassítja számottevően, ahogy azt sokan feltételezték. Fontos azt is látni, hogy a mostani beavatkozások elsődleges célja nem a forgalom gyorsítása, hanem a Szentendre belterületén közlekedő autósok, kerékpárosok és gyalogosok közlekedésbiztonságának növelése volt.

A két helyszínt érintő beruházásra a kivitelező 120 napos határidőt vállalt, ugyanakkor már a szerződéskötéskor számolni lehetett a téli üzemszünet miatti 40–50 napos csúszással. A szerződést szeptember végén írták alá, Szentendre önkormányzata ekkor kapott először hivatalos tájékoztatást a beruházás indulásáról, a részleteket pedig csak 2025. október elején ismertették egy szóbeli tájékoztatón.

A kivitelezés végül a vártnál is tovább húzódott, 2026. július 31-én már a 292. napnál tartott a beruházás. A téli leállás közel három hónapig tartott, Simon Attila, a Magyar Közút Pest vármegyei igazgatója pedig a június 18-i közmeghallgatáson arról beszélt, hogy a befejezést az ütemezés mellett anyaghiány is késleltette.

A legtöbb vita egyetlen csomópont körül bontakozott ki

A kivitelezés csúszásánál is nagyobb visszhangot váltott ki az Ady Endre út–SPAR–Papsziget csomópont új forgalmi rendje. A közösségi médiában petíció is indult a kialakítás felülvizsgálatáért.

Július 9-én helyszíni bejárást tartott a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Magyar Közút, a kivitelező, valamint a város és a térség vezetése. A bejáráson Tóthmajor Balázs országgyűlési képviselő és Fülöp Zsolt polgármester ismertette a lakosság részéről érkezett leggyakoribb kérdéseket. A legtöbb aggály a középszigetekkel kapcsolatban fogalmazódott meg: sokan attól tartottak, hogy torlódás esetén ezek akadályozhatják a mentők, tűzoltók és rendőrök gyors áthaladását.

A Magyar Közút és a kivitelező szakemberei ugyanakkor hangsúlyozták: a középszigetek kialakítása ezt nem akadályozza. Szükség esetén az autósok – a hagyományos járdaszegélyekhez hasonlóan – fel tudnak hajtani a szegélyekre, illetve a szemközti sávban közlekedők is helyet tudnak biztosítani a megkülönböztető jelzést használó járműveknek.

Kérdésünkre a Magyar Közút azt is megerősítette, hogy a 2021-ben elkészült tervekhez képest csak minimális módosítások történtek: nem épült meg egy hozzávetőleg egy négyzetméteres járdasziget, ugyanakkor a korábbi elképzeléseknél több forgalomtechnikai tábla kerül ki a helyszínre.

A tapasztalatok dönthetnek

A felújítás befejezése ugyan lezár egy fontos beruházást, a történet azonban ezzel még nem ér véget. Fülöp Zsolt polgármester több fórumon is jelezte, hogy az átadást követően a városvezetés figyelemmel kíséri az új forgalmi rend működését, összegyűjti a helyszíni tapasztalatokat, és ha indokolt, módosítási javaslatot tesz a Magyar Közútnak. A városvezetés emellett azt is kezdeményezte, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes, hét kilométeres szakasz korábban elkészült kiviteli terveit. Ezek megismerése lehetőséget adna arra, hogy a lakosság, a szakmai szervezetek és az érintett intézmények még a megvalósítás előtt véleményt formálhassanak az elképzelésekről – természetesen a műszaki és közlekedésbiztonsági előírások keretei között.

A nyilvános egyeztetés és a tervezők, valamint a majdani kivitelezők aktívabb kommunikációja nemcsak a beruházások társadalmi elfogadottságát erősíthetné, hanem számos félreértést is megelőzhetne.

A 11-es főút szentendrei szakaszának története jól mutatja, hogy egy ilyen fejlesztés ma már jóval többről szól az útburkolat felújításánál. A térség közlekedési problémáira hosszú távon csak összehangolt fejlesztések – a főút korszerűsítése, az elkerülő utak megépítése és a H5-ös HÉV rekonstrukciója – adhatnak valódi választ.  

KB