Dumtsa 150

Szentendre első polgármestere ismert lehet többek között város- és vasútépítő, turizmusfejlesztő, természetvédő munkájáról. A kötet képei azonban a polgármester képeslapok iránti szenvedélyéről beszélnek – gyűjteménye százezres nagyságrendű volt. Ma azt mondanánk, hogy százezer embert követett és ugyanannyi követője volt. A világ minden tájáról, Kongótól Szentpétervárig, Észak-Írországtól Japánig számtalan ország gyűjtőjével tartotta a kapcsolatot. A kiadványhoz Ürmös Lóránt és a Ferenczy Múzeumi Centrum kollekciójából válogattak, a szövegben a múlt század eleji szentendrei fényképek is helyet kaptak.

A mi Petőfink

A kiadvány a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár homlokzatát egy évig díszítő kiállítás leirata. Neves irodalomtörténészek – mások mellett Margócsy István és Praznovszky Mihály – előadásainak részleteit olvashatták a járókelők. Aki pedig elmélyültebben akarta tanulmányozni a János vitézt vagy éppen Háy János gondolatait Petőfi Sándorról, annak rendelkezésére álltak a QR-kódok, amik a könyvtár YouTube csatornájához vezettek, ahol az előadások és felolvasások felvételeit lehetett, ill. lehet megnézni. A gazdag képanyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum bocsátotta rendelkezésre. Szintén a könyvtár csatornáján lehet elolvasni és meghallgatni Parti Nagy Lajos megnyitó beszédét.

Szentendre a festők szemével

A kiadvány létrejöttét Török Katalin: Szentendre és legendás festői című műve inspirálta. Rövid részletek olvashatók ismert és kevésbé ismert festők írásaiból, az olvasó megismerheti az életük főbb eseményeit. De a főszerep a festményeké és a korabeli fotóké. A múlt század elejének és közepének alkotásai olyan szentendrei helyekre hívják fel a figyelmünket, olyan utcarészletekre, tájakra, házakra, színekre, amikre eddig talán fel sem figyeltünk. Kántor Andor így látta a várost ebben az időben: Milyen is volt akkoriban ez a Szentendre? Részben barokk, részben balkáni jellegű csöndes kisváros, poros utcákkal, elhanyagolt házakkal, hangulatos zegzugokkal, megnyerő környékkel. Nyári, meleg alkonyatkor az emberek a Duna-part nagy fái alatt hűsöltek, akkor még igen sok szerb szót lehetett hallani. A festmény-válogatást Ferenczy Múzeumi Centrum bocsátotta rendelkezésre.

Barcsay Jenő

A 2025-ös kiadvány Barcsay Jenő alkotásai mellet a Munkám, sorsom, emlékeim című önéletrajzi írásra épül. Képet kapunk egy érzékeny, szorgalmas, céltudatos emberről. Élete eseményeinek elmesélése során kirajzolódik, hogy kik és mik voltak számára fontosak, milyen mozzanatok segítették előrelépését.

Önéletrajzának záró gondolatai inspirálóan hathatnak az érettségiző fiatalokra, és mindenki másra, aki keresi a szellemi fejlődés lehetőségeit.

“Kimegyek a természetbe, sokat járok, sétálok, megfigyelek, újabb benyomásokat kapok. És megcsillan előttem valami, amit még eddig nem vettem észre.
Valami, amiről eddig nem is tudtam, amit még nem éreztem. Megpróbálom megragadni, és ez munka közben egyre világosabbá válik, egyre jobban előjön.
Csak egy kis szikrára van szüksége a festőnek, és akkor elkezdődik egy újabb út. Hiszen ugyanazt nem fogom csinálni, mint eddig. Kinyitom a szememet, hogy lássak, fölfedezzek újabb szépségeket, és akkor megy a munka…”

A Domokos Judit által szerkesztett kiadványok elkészítését Szentendre Város Önkormányzata, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Ferenczy Múzeumi Centrum és az NKA támogatta. A kiadványok elérhetőek a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban.

D. J.