– Nyolcvanezer forinttal nőne havonta a gázszámlánk, ha továbbra is gázzal szeretnénk fűteni – mondja Nagy Dávid, aki nemrég vett feleségével Pomázon egy 150 négyzetméteres ingatlant, amiben három gyermekükkel, összesen öten élnek. – Ezt az összeget nem tudjuk kigazdálkodni, hiszen a vásárlásra felvett, egyébként kedvezményes kölcsönt is vissza kell fizetnünk. Egy régi építésű családi ház az otthonunk, de hiába ötven centisek a falak, a szigetelés rossz. Sajnos, a nagycsaládos kedvezménnyel is meghaladjuk az átlagfogyasztás küszöbértékét, ezért újra kellett gondolnunk a ház fűtési rendszerét. Szigetelésre, napelemek telepítésére egyelőre nincs pénzünk, de reménykedünk abban, hogy hosszú távon majd lesznek olyan pályázatok, amelyekkel ezeket kedvezményesen meg tudjuk valósítani. Nagyon hirtelen kellett átgondolnunk, hogyan tudunk spórolni, és arra jutottunk, hogy a felső szintet lezárjuk a téli hónapokra, mert azt nem tudjuk majd kifűteni, a gyerekekkel leköltözünk az alsó szintre. A gázfűtést megszüntetjük, helyette újabb elektromos paneleket szerelünk fel, illetve klímaberendezést szeretnénk beállítani. Ehhez három fázisú szolgáltatásra lesz szükségünk, ami még nem valósult meg, de reméljük, hogy a téli hónapokra ez is megoldódik. Elég nyomasztó ez a helyzet, és csak reméljük, hogy mindez elég lesz arra, hogy ezt a telet átvészeljük.
Nyakon öntött a valóság
A kormány július középén jelentette be, hogy csak az átlagfogyasztás mértékéig lesz kedvezményes az energiaszolgáltatás ára. Az efölötti fogyasztás esetén az áram díja kétszeresére, a gázé hét és félszeresére emelkedik. Mivel a bejelentés és a díjemelkedés között mindössze két hét telt el, ezért a felkészülésre csak nagyon kevés idő állt rendelkezésre. Sokan Szentendrén is hirtelen megrohamozták a tűzifa-kereskedéseket, és többszörösére növekedett a napelemek telepítése iránti igény. A vállalkozások csak részben tudták ezeket kielégíteni. A fakitermelés könnyítését célzó rendelet pedig óriási társadalmi tiltakozást váltott ki (lásd cikkünk erről a … oldalon).
– A rezsicsökkentésnek az volt a nagyon nagy hátránya, hogy elszigetelte az embereket a valóságtól – állítja Gali András épületenergetikai szakmérnök. – Addig, amíg az áram és a gáz ára olcsó volt, nem kényszerült rá senki a takarékoskodásra, most viszont nyakon öntött minket a valóság. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik régi építésű házban laknak, és nem költöttek energiahatékonyságot növelő beruházásokra, nem korszerűsítették a szigetelést, a nyílászárókat, nincs alternatív energiaforrásuk, mint például a napelemek vagy a hőszivattyús rendszer. Az újonnan épült házak már nagyon korszerűek, azok nem fogják túllépni az átlagfogyasztás mértékét.
A szakember szerint országszerte az ingatlanok egyharmadának, pontosan harminchárom százalékának kifejezetten rossz az energiahatékonysági mutatója. Ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai lesznek az energiaárak növekedésének a vesztesei. Álláspontja szerint Szentendrén és vidékén valószínűleg több az új ingatlan, vagyis az országos átlagnál jobb a helyzet. Az új építésű házak ugyanis már energiahatékonysági szempontból nagyon korszerűek, BB, azaz a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő kategóriát, e nélkül nem is kaphatnak használatbavételi engedélyt.
Gali András szerint azok, akik nem tudnak most beruházni, várhatóan úgy oldják majd meg a helyzetet, hogy egyszerűen nem fognak majd fűteni, vagy a lakás egy részét lezárják, mint ötven évvel ezelőtt falun. Aki teheti, áttér a fatüzelésre, illetve az elektromos fűtésre. Az áram ára ugyanis kevésbé növekedett, és a kvótát érdemes kihasználni. Lesznek majd olyanok is, akik arra kényszerülnek, hogy áron alul szabaduljanak meg a rossz energiahatékonyságú ingatlanjaiktól. Az energetikai szakértő úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet tovább növeli majd a társadalmi ollót, hiszen eddig is a jobb módúak tehették meg, hogy korszerű ingatlanokat építsenek vagy vásároljanak, a hátrányos helyzetűek viszont most még nagyobb költségeket lesznek kénytelenek elviselni.
– Lesz egy társadalmi réteg, akinek vagy fizetnie, vagy fáznia kell, mert jelenleg nincs olyan társadalmi program, amelyik rajtuk segítene. Korábban létezett az Otthon melege pályázat, most viszont nem indul ilyen. Az idén kivágott fák sem tudják megoldani a helyzetet, mert azzal idén még nem érdemes fűteni. A széntüzelés, ami ugyan nem környezetbarát fűtési mód, sem megoldás, mert nincs elég szén a piacon, központi szervezést igényelne, hogy újra megjelenhessen a kínálatban.
A napelem az egyik megoldás
Hogy pontosan hogyan oldják meg ezt a helyzetet, azt még Andreáék sem tudják, jelenleg arról sincsenek pontos információik, hogyan kell kiszámolniuk a gázfogyasztásuk árát, mert a kormány a gáz fűtőértéke függvényében ezt nemrégiben módosította.
– Eddig 28 ezer forint volt a gázszámlánk, amit egy kétszáz négyzetméteres családi ház fűtését jelentette – magyarázza Andrea, aki férjével és két gyerekével él egy szentendrei családi házban. 2000-ben szigetelték le az épületet az akkori elérhető legvastagabb öt centiméteres szigeteléssel. Mivel így is túllépik a kedvezményes küszöböt, várhatóan többletfizetésre kényszerülnek.
– Nem egyértelmű számomra a gáz árának kiszámolása, de az biztos, hogy százezer forint körüli értékre kell számítanunk. Jelenleg gyűjtöm a napelemes ajánlatokat, és a szigetelés javításán is gondolkodunk, de közben még mindig reménykedünk a csodában, hogy ez az ár végül nem lesz ennyi, mert nagyon sok emberre tesz majd megoldhatatlan terheket. Valójában ki tudnánk gazdálkodni ezt az összeget, ha nem kellene a férjem édesanyját is segítenünk. Ő Csobánkán él egy rossz szigetelésű régi építésű házban, a gázszámlája nyolcvanezer forintra nő majd, amit a nyugdíjából biztosan nem fog tudni kigazdálkodni. Hiába van egy fatüzelésű kályhája egyébként, amit használhatna, de fizikailag már nem képes naponta kétszer befűteni. A jelenlegi helyzetben két lehetőségünk maradt, vagy magunkhoz vesszük, és eladjuk a házát, vagy minden nap átmegyünk hozzá kétszer befűteni. Mindkét megoldás nagy áldozattal jár, és egyelőre nem látom, mi lenne a legjobb. A napelem persze segítség lehetne, de költséges, és egyáltalán nem biztos, hogy már az idén fel tudnánk szereltetni.
László, akinek napelemes cége van a Dunakanyarban, ezt a tényt csak megerősítheti. Munkái megsokasodtak az elmúlt hónapban, de míg korábban főképp cégek akartak napelemet szereltetni az épületeikre, addig most már a magánházak tulajdonosai is erre vágynak. Rezsicsökkentett árak mellett ugyanis nem érte meg számukra napelemre váltani, de most a megtérülési idő lerövidült öt-hét évre. (A cégek eddig is piaci áron fizettek az energiáért, tehát nekik eddig is fontos volt a váltás.) László azt tanácsolja, hogy a napelemes rendszer mellé infrapaneles fűtést kapcsoljunk, vagy olyan fűtési rendszert, amely jobb hőérzetet ad. A radiátor ugyanis pontszerűen melegít, míg ha padlófűtést alkalmazunk fűtőfóliás megoldással, akkor kisebb energiamennyiséggel is kellemesebb lesz a lakásban a hőérzet. Az elektromos fűtés önmagában drágább, de ha kapcsolódik hozzá napelemes rendszer, akkor ez rögtön lecsökkenti a kiadásainkat. A termosztáttal, amelyek ma már online is kommunikálnak, távolról is tudjuk a hőmérsékletet szabályozni. Az akkumulátoros rendszerre egyelőre nem érdemes áttérni – vélekedik –, mert a szaldó elszámolás jelenleg sokkal kedvezőbb. Ez azt jelenti, hogy az áramszolgáltató átveszi a napelemeink áramtermelését, és ennek az árát is megtéríti. Nagy kérdés, hogy mikor omlik össze majd a hálózat, ugyanis a megnövekedett terhelést nem fogja kibírni, hacsak nem történik hálózatfejlesztés. Ez azt is jelentheti, hogy aki későn kapcsol, nem fog tudni napelemet telepíteni, mert nem biztos, hogy kap majd rá engedélyt. 2023. december 31. után erre pedig biztosan számolni kell a szaldóelszámolás megszűnésével, mert ezt uniós szabály írja elő. Ettől kezdve mindenképpen érdemes lesz akkumulátoros rendszerekbe beruházni, mert ezekkel át tudjuk hidalni azokat az időszakokat, amikor nem süt a nap. Teljesen soha nem leszünk erre képesek, de az év kilenc-tíz hónapjában igen, ami óriási lehetőség. László azt tapasztalja, hogy újabban nem csak a jobb módúaktól kap megbízásokat, hanem azoktól is, akik kevésbé tehetősek, de belátták, hogy ez a lehetséges menekülőút, és a rendelkezésre álló megtakarításaikat energia hatékony rendszerekbe fordítják. Ez ugyanis most már nem luxuskiadás, hanem a legracionálisabb döntés.
Minden rosszban van valami …
Újszászi Györgyi, a Védegylet Egyesület főtitkára, a Szentendrei Ökoparty önkéntese is azt hangsúlyozza, hogy a rezsitámogatás eltorzította az energiaárakat és senkit nem kényszerített takarékoskodásra.
– Az energiafogyasztás visszafogása a klímavédelem szempontjából fontos és pozitív jelenség – állítja, – de sokkal jobb lett volna, ha nem drasztikus hirtelenséggel kényszerülünk ezzel szembesülni, hanem van időnk a felkészülésre, ki tudjuk pótolni az energiaszükségletünket megújuló energiaforrásokkal. Ezt azonban a jelenlegi helyzetben nem fogja tudni mindenki megtenni. Sokan áttérnek a fatüzelésre, ami nem jelentene feltétlenül visszalépést, amennyiben az emberek korszerű tömegkályhákat használhatnának, amelyek képesek a hő visszatartásra. Az energiaszegénység sokakat érint, és ők most mindent el fognak tüzelni, ami éghető. A klímavédelem szempontjából is nagyon fontos volna, ha ők nem kényszerülnének erre, mert lenne olyan program, amely az ő otthonaik korszerűsítésével, szigetelésével foglalkozna. Azokon a területeken, ahol mélyszegénységben élnek az emberek, ez állami feladat volna, amiben esetleg az egyházak is szerepet vállalhatnának. Minden évben sokan meghalnak kihűlés miatt, a számuk várhatóan emelkedni fog. Az önkormányzatok vezetőinek már most gondolniuk kellene nappali melegedők létrehozására, vagy minimum annak felmérésére, hogy az adott településen mik a fogyasztási szokások, kik szorulnának gyors támogatásra.
Kétségbeesés helyett kreativitás
– Ez az élethelyzet rákényszerít mindannyiunkat arra, hogy a még kihasználatlan kreativitásunkat működésbe lendítsük – vélekedik Katalin, aki már nyugdíjas ugyan, de jó egészségnek örvend, és a jelenlegi energiaválságot kihívásként éli meg. Mindez annak ellenére van így, hogy meglehetősen kevés pénzből gazdálkodik. Az élete során többször kellett nehezebb életszakaszokat átélnie, és azt tapasztalta, egyáltalán nem mindegy, hogy a félelem, a szorongás uralkodik-e el rajtunk, vagy pedig erőinket a megoldás felé tudjuk mozdítani. Arra buzdítana mindenkit, hogy ne a kétségbeesésnek adjon teret, hanem koncentráljon a saját, egyedi megoldására.
Ő maga mindig is spórolósan élt, szemléletéből következően is ügyelt az energiafogyasztására, most ezt a stratégiát fogja követni, csak még hangsúlyosabban.
– Egy háromszobás családi házban lakom Szentendrén, és nagyon örülök, hogy ilyen jó körülmények között élhetek. Ez egy hagyományos elrendezésű ház, amelynek az utcafronti szobáját inkább csak nyáron használom. Télen, a belső szobában, és a konyhában élem az életem, ott van az íróasztalom, ott dolgozom, és csak ezt a két helyiséget fűtöm. De ezt nem tartom veszteségnek, hiszen egyszerre úgyis csak egy helyen tudok lenni. A fűtést egy fafűtéses téglakályhával oldom meg, amelynek a melegét jobban is szeretem, mint a gázfűtését. A fát már a nyáron megvettem, ahogy minden évben, igaz, sokkal drágábban, mint korábban. Az elektromos áramra is jobban odafigyelek majd, például a led-csere program keretében a hagyományos égőimet kicseréltettem energiatakarékosra (további infók: www.ledcsere.hu). Ezt mindenki megteheti ingyen, csak regisztrálnia kell az oldalon. Az energiatakarékosságban követem azt az elvet, amit már a régiek is tudtak, hogy sok kicsi sokra megy. Ügyelek az autóhasználatra is a benzinfogyasztás miatt, ha valamit elfelejtettem, akkor nem megyek le újra a boltba, hanem megoldom másképp. Hiszek abban, hogy sokkal több erő- és lelemény-tartalékunk van, mint amennyit használunk belőlük, sokkal többet kibírunk, mint amit gondolunk magunkról. Most lépni kényszerülünk, és ebben az a jó, hogy a szigorú takarékoskodást e nélkül a kényszer nélkül talán nem kezdtük volna el.
Rist Lilla
Kiemelt kép: pexels.com
Az írás a Szentendre és Vidéke 2022. szeptember 7-i lapszámában jelent.
SZENTENDRÉN OPERATÍV TÖRZS ALAKULT
Az elszabadult energiaárak és a magas infláció az alulfinanszírozott önkormányzati rendszer összeomlásával fenyeget. Súlyos döntések előtt áll a városvezetés Szentendrén is. Bár pontos adatok még nincsenek, elkezdődött a munka az önkormányzati hivatalban annak érdekében, hogy a város működőképességét, ha csökkentett szinten is, de biztosítani tudja a városvezetés. A kötelező feladatok ellátása, ezen belül a gyermekintézmények, a városi szociális és egészségügyi közszolgáltatások működésének biztosítása elsőbbséget élvez.
2022. szeptember 1-jén megalakult a szentendrei önkormányzat hetente ülésező Rezsiár-növekedés miatti Operatív Törzse (ROT). „Mivel a kormányzatnak nincs hosszútávú jövőképe az önkormányzatok problémáinak kezeléséről, az önkormányzat felméri a megújuló energiaforrások felhasználásának műszaki lehetőségeit minden intézményének esetében” – mondta el az alakuló ülés után Fülöp Zsolt polgármester.
A városvezetésnek fontos a rászorulók megsegítése, ezért a szociális rendelet egy új elemmel bővül, a krízistámogatással, amit előreláthatólag az áram- és gázszámlák kifizetésére lehet majd használni. Erről a szeptemberi testületi ülésen döntenek a képviselők.
Forrás: szentendre.hu
