Ugrás a tartalomhoz

SZENTENDREI TÖRTÉNETEK

„Valahogy mindig van!” – 40 éves a Máté Optika

Máté Andrea, Metzger Alexandra, valamint a csapat harmadik tagja, Nagyné Kocsis Nikoletta, látszerész nagy készülődésben vannak, amikor a márciusi hétfőn megérkezem hozzájuk. Idén 40 éves az optika, várják a helyi tévé stábját, és zártkörű ünnepséget is tartanak majd a barátoknak, ismerősöknek. 

A Máté Optika nyitása óta rendszeres hirdetője volt a Szentendre és Vidékének, sőt, az üzlet több kerek születésnapjáról is található híradás lapunk évtizedekkel ezelőtti hasábjain, én azonban „újoncként” kérdezem őket. 

A kezdeteket felelevenítve például megtudom, az ötlet, hogy Szentendrén üzletet nyissanak Andi édesanyjától ered, aki már nem szeretett Budapesten dolgozni, valami nyugalmasabbra vágyott, és elképzelte, hogy az akkor még üdülőövezetben fekvő kis háza körül kertészkedik, ha pedig valaki csenget, majd leszalad kiszolgálni a vevőt. 

Máté Imre eredeti szakmája szerint fényképész volt, lányát az optika felé terelte, aki, mint mondja, ezt soha nem bánta meg. 1983-ban érettségizett, és ahogyan elkezdte a szakmunkásképzőt, beállt az édesanyja mellé dolgozni az üzletbe is.

„A papa jelmondata az volt, hogy »valahogy mindig van!« – meséli Andrea, – de azt is mindig látta, hogy a több lábon állás és a fejlődés elengedhetetlen. Ráadásul mindent saját erőből lépett meg. A nagy álma az volt, hogy amit elkezdett az egy maradandó dolog legyen, és a családja vigye tovább.” A papára emlékezve mindkét lány szeme könnybe lábad, azt mondják, túl hirtelen veszítették el őt, aki ráadásul Szandra életében az apa szerepét is pótolta. „2013-ban amikor kézhez kaptam a diplomámat, épp kórházban volt, így az első utam hozzá vezetett – meséli az unoka. Az augusztusi diplomaosztómon még ott volt, szeptemberben pedig úgy jött haza az orvostól, hogy meggyógyult. Október 20-án ment el, két hét múlva töltötte volna be a 83-at.” Amikor rákérdezek, milyen ember volt Máté Imre, azt mondják, igazi úriember. Aki csak betért az üzletbe szeretett vele beszélgetni, igaz, akkor még a világ is lassabb volt.

Máté Imre az üzletben a ’90-es évek elején

„Míg ő élt, burokban éreztem magam – emlékezik vissza Andrea –, úgy, mint talán most Szandra. A halálával hirtelen szakadt rám minden, nem volt idő, hogy átadja nekem az üzlet vezetésének minden részletét. Ma már azt gondolom, nem csináltam semmit másképp, mint ahogyan azt ő tette volna. Sosem azt nézte, hogy hol kereshet még több pénzt, hanem azt, hogy hogyan tud még jobb árut és szolgáltatást adni.” 

Aztán Szandrára terelődik a szó, és arról faggatom, ő vajon miért választotta ezt a szakmát. Érzett-e nyomást a család részéről, vagy teljes mértékben a saját döntése az, hogy optometrista lett? Mint megtudom, először gyógyszerész szeretett volna lenni, mert az édesanyja barátnője is az, és azt látta, a munkája miatt rengeteget utazhat – egy ilyesfajta élet ígérete nagyon vonzó volt a kamasz lánynak. „Aztán tizenöt éves lehettem, mikor egy optika kiállításon feltűnt, hogy anya mennyi embert ismer, és úgy gondoltam, milyen jó lehet ennyi jó kapcsolatot ápolni” – fejti fel az okokat Szandra, hozzátéve, hogy igazán akkor döntött e szakma mellett, mikor hosszas fejfájásait hiábavaló MR-, CT- és neurológiai vizsgálatok sora után egy ún. polateszt segítségével sikerült megszüntetni. Kiderült ugyanis, hogy rejtett kancsalságban szenved. A történtek továbbá arra is rámutattak, hogy a szakmában rejlő tudással ő maga is hatalmas segítséget nyújthatna az embereknek. Onnantól kezdve minden nyári szünetet az üzletben töltött, 2009 óta pedig állományban van. Időközben férjhez ment, két gyermekük született, férje az optika egyik legkreatívabb területén találta meg a helyét, és 84mate87 márkanéven fakeretek készítésébe fogott.  

2020 januárjában érkezett hozzájuk Niki, akit kiváló szakembernek tartanak, és azt mondják, így hárman alkotnak egy csapatot. Andrea hozzáteszi, kisebbik gyermeke, Máté is látszerész lett, de nagy bánatára fia a családi vállalkozás helyett az autók világát választotta.

Máté Imréné, Máté Imre és Andrea az üzlet nyitása napján, 1983.

Ma már nem igazán kell reklámra költeniük, ugyanis a vevők szájról szájra ajánlják őket ismerőseiknek, barátaiknak. Szentendréről beszélgetve még megtudom, hogy Szandrát több alkalommal is felkérték már a város részéről szűréseken való részvételre, de mint mondja, a kedvence, amikor a Gondozási Központba mehet: „valahányszor ott jártam, mindig feltöltődve jöttem haza, mert iszonyú jó fejek ott az idősek”. Adventi időszakban pedig minden évben ingyenes szemüvegkészítést ajánlanak fel a Családsegítő Szolgálaton keresztül egy rászoruló gyerek számára.

S hogy miként tekintenek a jövőbe? Jelen pillanatban új gép vásárlását tervezik, amelyet egy áprilisi szakmai kiállításon választanak majd ki. Jellemzően Szandra az, aki a fejlődés irányait megálmodja, Andrea pedig két lábbal állva a földön eldönti, van-e rá keret a költségvetésben. „Én anya döntéseit mindig elfogadom, mert itt hatalmas szabadságot és támogatást kapok” – mondja Szandra, majd édesanyja sietve hozzáteszi, „Szandra ötletei mindig elismerésre méltóak, eddig nem volt olyan, ami ne vált volna be”. 

Beszélgetésünk végén még kérik, azt mindenképp írjam meg, az egész munkában a legszebb pillanatok számukra azok, amikor egy új szemüveg átadásakor elégedett és boldog arcokat láthatnak. (x)

 

A Máté Fotó-Optika 1983. április 1-jén nyitotta meg kapuit a Sztaravodai út 54. szám alatt. Máté Imre feleségével Budapesten élt és az Ofotért vállalatnál dolgozott, mikor is egy nap úgy döntöttek, a ’71-ben Szentendrén vásárolt házuk mellé üzletet építenek, és saját vállalkozásba kezdenek. Imre magánerőből, kétkezi munkával húzta fel a 24 nm-es helyiséget. Akkoriban még nem csupán fotó-, illetve optikai cikkek szerepeltek a termékkínálatban, árultak illatszereket, játékokat, sőt, még dohányt is. A vállalkozás gyorsan kinőtte magát, így 1990-ben egy 60 nm-es üzlethelyiséggel bővültek, ahol saját fotólabort és szemvizsgáló helyiséget is kialakítottak, ám a család nagy bánatára Máté Imréné ezt a nyitást már nem érte meg. A vállalkozást férje és lánya, Andrea vitte tovább. A rendszerváltás után megjelenő multinacionális vállalatok árukínálatával a kis szentendrei üzlet nem tudott és nem is akart versenybe szállni, így a fókuszt az optika- és fotócikkekre helyezték. 2000 óta látásvizsgálat is szerepel a szolgáltatásaik között. A 2000-es évek elején a digitális fényképezés elterjedésére válaszul, Máté Imre beszerezte az új technológiához szükséges digitális fejegységet, ám 2012-re a piac teljesen tönkretette a filmelőhívást, így végül az egész fotólabort meg kellett szüntetni. Ezt követően a cég a másik fő profiljára, az optikára helyezte a hangsúlyt. Máté Imre 2013-ban elhunyt, vállalkozását lánya és unokája, Metzger Alexandra viszik tovább. Mindketten optometristák, és a nagypapa nyomdokain járva töretlenül képviselik a vevőbarát, családias vállalkozás hagyományát, valamint elkötelezettek a folyamatos szakmai fejlődésben, legyen szó tudásról, vagy az üzlet műszerparkjáról.

(Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. április 5-ei lapszámában jelent meg.)

Szöveg: Gálfi Sarolta

Kiemelt kép: Deim Balázs

További cikkeink a témában