Milyen terveik vannak az új ciklusra?
Az elképzeléseinket már elmondtuk a választási kampány során, most pedig hozzálátunk, hogy megvalósítsuk őket. Vannak olyan fejlesztések, amelyek megvalósulása nem csak rajtunk áll, hanem kifejezetten a Szentendrének adott fejlesztési állami támogatásoktól függ. Ezeket a projekteket tekintettük át közösen a térség országgyűlési képviselőjével, Vitályos Eszterrel október végén. Azt javasoltam, hogy válasszuk ki azokat, melyek prioritást élveznek, de minden egyes projekttel szeretnénk haladni. Ezek a beruházások a szentendreiek számára nagy jelentőségűek, ráadásul már évekkel ezelőtt eldöntött, megígért fejlesztések. Konkrétan: a MÁV-HÉV-VOLÁN végállomás, a Templomdomb, a Kereskedőház felújítása, a Barcsay Múzeum, a Dunakorzó ügye és a kritikus állapotú csatornahálózat cseréje, a mentőállomás felújítása. Ezek között ráadásul nincs is olyan, amelyik a 2026-os országgyűlési választásokig, vagyis másfél éven belül megvalósítható lenne, de legalább indítsuk el őket, meghatározva a prioritásokat, a beruházási ütemeket. Szeretném, ha egymás munkáját támogatva a következő években ezekre tudnánk közösen koncentrálni a képviselő-testület és a szentendreiek támogatásával.
Emellett vannak olyan fejlesztések is, amelyeket kizárólag vagy döntően önkormányzati forrásból finanszírozunk. Ilyen a parkosítás a Vasúti villasoron és a HÉV végállomás környezetében. 2025 kora tavaszán megnyílik az új SPAR áruház, amely az állomás felől egy vonzó parkon, közösségi téren át lesz megközelíthető. Ezután kezdődik a városrész régvárt megújításának második üteme, amelynek során egészen a 11-es útig újabb zöldfelületeket, parkosított területek alakítunk ki. Azt szeretnénk elérni, hogy a Szentendrére HÉV-vel megérkezőket a városhoz méltó benyomások érjék. A 11-es út felújítási terveiben szerepel egy szintbéli gyalogátkelőhely az állomás és a posta között, ehhez fog illeszkedni a park is. Fontos önkormányzati fejlesztés lesz a közvilágítási rendszer teljes felújítása, amelyet ebben a ciklusban tervezünk. Más megvilágításra van szükség a családi házas övezetekben, másra a gyűjtőutakon, a 11-esen és mindenképp korszerűsíteni kell a Belváros közvilágítását. Rendszeresek a szakaszhibák, az E-ON mint szolgáltató folyamatosan küzd a hibák kijavításával. 2018-ban már készült egy felmérés az igényekről, azóta azonban tovább korszerűsödött a technológia, és olyan okos rendszerek érhetők el, amelyekkel teljesen a városlakók igényeire tudjuk hangolni a közvilágítást. Folytatjuk a közterületek fejlesztését: a Kálvária úton már látszik is, hogy az út és a járda felújítása mellett a zöldfelületek is megújultak. Miután elégedetlenek voltunk az állami szolgáltatással, a Magyar Közúttól átvállaltuk és saját erőből elvégezzük a Szentlászlói út és a Sztaravodai út zöldfelületeinek karbantartását, úgyhogy ezeken a területeken is várhatók változások. A közétkeztetést is szeretnénk tovább fejleszteni saját forrásból, még ott is, ahol ez állami feladat. Folytatódik a menzareformunk, jelenleg az önkormányzati óvodákban és az izbégi iskolában kapnak a diákok egészséges és változatos reggelit és tízórait. Új konyhatechnikai gépeket szereztünk be, amelyekkel friss gyümölcs- és zöldségleveket tudunk facsarni. Novemberben egyeztetünk a szülőkkel és a Városi Szolgáltatóval a további változásokról.
Milyen forrásból tudják ezeket a fejlesztéseket finanszírozni?
Az anyagi lehetőségeink kormányinfóról kormányinfóra változnak: hónapról hónapra más információnk van arról, mennyit von vagy térít el városunk saját bevételeiből az állam. Ennek, és az elmúlt évek viharos körülményei ellenére – covid, energiaválság, kormányzati elvonások –a gazdálkodásunk stabil. Ugyanakkor ilyen körülmények között nehéz előre tervezni, kevés a szabadon felhasználható pénzeszközünk, de azt igyekszünk hatékonyan beosztani és új forrásokat teremteni. Milyen változásokat terveznek a városvezetésben? Szeretnénk a lakosságot még intenzívebben bevonni a döntési folyamatokba. A Városrészi Költségvetés Program keretét tízről tizenöt millió forintra emeltük; folytatjuk a tavaly útjára indított Ifjúsági Részvételi Költségvetés programját. A részvételi demokrácia további erősítését jelzi, hogy a hivatalon belül önálló iroda feladata lesz minden fontos városfejlesztési, környezetvédelmi és egyéb közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosság véleményét megismerve, velük egyeztetve készítsük elő az önkormányzati döntéseket. Nem csak kérdőíves felméréseket és lakossági fórumokat szervezünk: szeretnénk több fórumra, kötetlen beszélgetésekre invitálni a lakosságot, hogy folyamatos legyen a párbeszéd, a szentendreiek beleszólhassanak a város életének alakulásába.
Gazdasági és stratégiai kérdésekben továbbra is számítok Magyar Judit alpolgármesteri munkájára. A városüzemeltetés kiemelt terület lesz, a feladatkör teljes embert kíván, ezért javasoltuk Pilis Dánielt tanácsnoknak. A Szentendrén hagyományosan fontos, városunk vonzerejében meghatározó szereppel bíró másik témakör a kultúra. Tekintettel erre vontuk be a képviselő- testület támogatásával a kulturális területen érdemi önkormányzati vezetői tapasztalattal és városismerettel rendelkező Gulyás Józsefet alpolgármesterként a városvezetésbe. Ez a jelentős szegmens jelentőségéhez képest nagyon kevés forrásból gazdálkodik, így fontos, hogy az intézményeink összehangoltabban működjenek, és segítsék egymást. A hivatal működésében is szeretnénk tovább lépni. Örömteli, hogy felkérésünkre egy megyei jogú városból érkező szakember, Miskolc város volt jegyzője, dr. Ignácz Dávid vállalta az önkormányzat jogi-közigazgatási irányítását. Az új jegyző fiatal, dinamikus szakember, aki egy szolgáltató jellegű hivatal kialakítását tervezi Szentendrén.
Herczku Nóra
