Ezt a célt tűzte ki az a projekt, amit a Gubbio-i önkormányzat állított össze az Európai Unió támogatásával.  A projekt a szorosan együttműködő Gubbio, Wertheim, Szentendre és Huntingdon-Godmanchester, valamint Than francia város részvételével került megvalósításra április 20-21-én az olasz testvérvárosban.

Szentendrének összesen 11 testvérvárosa van, amelyekkel az önkormányzat ápolja a kapcsolatot, aktív együttműködésben a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesületével. A legélénkebb és legaktívabb kapcsolat Godmanchester és Huntingdon, Wertheim és Gubbio alkotta csoporttal van. Salon de Provence francia város is e csoport tagja szokott lenni, de ez alkalommal nem vett részt a rendezvényen.

Testvérvárosi együttműködés

A szorosan együttműködő testvérvárosok közös célként jelölték meg az együttműködés bázisának szélesítését. Ennek érdekében fontosnak tartották, hogy megismerjék és megismertessék a testvérvárosi mozgalom iránt elkötelezett polgárok tapasztalatait és eredményeit. Ez alapján új szereplők bevonását, új kommunikációs csatornák létrehozását lehet előkészíteni, ami végső eredményként ösztönzőleg hathat arra, hogy tovább erősödjék egy összetartó, szolidáris, befogadó és békés Európához tartozás általános érzése.

A projekt első szakaszában Gubbio polgármesteri hivatala a testvérvárosi együttműködésért felelős civil egyesülettel közösen elkészített egy kérdőívet a testvérvárosi együttműködés, a nemzetek közötti csereprogramok és azok fontosságával kapcsolatos ismeretek megismerése és gyűjtése céljából. A kérdőíveket minden városban a diákok és az ottani lakosok egy mintacsoportja töltötte ki, az eredményeket pedig a befejező rendezvényen, Gubbio-ban ismertették.

Szentendrei delegáció Gubbióban

A szentendrei delegáció 2023. április 20. és 21-én tartózkodott Gubbio-ban (április 19. és 22. az oda- és visszautazás napja volt). Az öt szentendrei városi középiskolából összesen 23 diák vett részt a programban, akik maximálisan helyt álltak, nagyszerűen szerepeltek, nyitott és együttműködő, proaktív és lelkes hozzáállásukkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.

Az első nap a testvérvárosi kapcsolatok eddigi tapasztalatainak áttekintése jegyében telt.

Filippo Mario Stirati, Gubbio polgármesterének köszöntője után, a résztvevő testvérvárosok beszámoltak a kérdőíves felmérés eredményéről. A Szentendrére vonatkozó adatokat és következtetéseket Helyes Imre külkapcsolati tanácsnok ismertette.

Az összegzések alapján megállapítható, hogy a nyilatkozók hasznosnak ítélték a testvérvárosi együttműködés különböző formáit, különösen a csereprogramokat és kulturális, valamint sport rendezvényeket. Ugyanakkor egyértelmű szükség mutatkozik a kapcsolatrendszer formáinak és intenzitásának növelésére, a résztvevők körének szélesítésére, valamint a fiatalok nagyobb arányú bevonására.

Majd a delegációk prezentációt mutattak be a testvérvárosi együttműködés eredményeit illetően.  Szentendre részéről a Református Gimnázium diákjai mutattak be prezentációt a testvérvárosi együttműködés történeti áttekintéséről és annak jövőbeni lehetőségeiről. Ezeket az összegzéseket és következtetéseket a szentendrei középiskolák fiataljai közösen fogalmazták meg a projekttel kapcsolatosan megtartott otthoni találkozójukon.

Másnap az együttműködés jövőbeni kilátásait és lehetőségeit vitatták meg a résztvevők. Egyetértés rajzolódott ki abban, hogy a testvérvárosi együttműködés fontos szerepet tölthet be egy demokratikus, befogadó, szolidáris és összetartó Európa további erősítésében.  Folyamatosan meg kell újítani ennek az együttműködésnek a formáit és tartalmát, hogy a változó körülmények között eredményes tudjon lenni, és szolgálja az általános célokat, valamint a benne résztvevők érdeklődését felkeltse és kielégítse. Fontos lehet az önkormányzati intézmények közötti kapcsolatok kialakítása és elmélyítése, valamint az iskolák közötti együttműködés fokozása. Ezeken a területeken is nagy segítséget jelenthetnek a modern kommunikáció különböző eszközei, amelyek segítségével az együttműködés a mindennapi feladatok megoldásában és végrehajtásában is könnyedén megjelenhet. Szintén szükséges lenne biztosítani, hogy a testvérvárosi együttműködés a mainál intenzívebbé és folyamatosabbá váljon.

Első nap a résztvevők közösen megünnepelték Gubbio és a francia kisváros, Than testvérvárosi kapcsolatai fennállásának 65. évfordulóját. Mint kiderült, Európában e két város között jött létre először ilyen jellegű együttműködés.

A második napon került sor az olasz város és Huntington-Godmanchester testvérvárosi kapcsolata 10 éves évfordulójának közös megünneplésére. Ennek keretén belül emlékeztek meg a résztvevők a tavaly elhunyt Malcolm Lyons-ról, aki az angol város civil szervezetének egyik vezetőjeként hosszú éveken keresztül volt aktív szervezője a testvérvárosi kapcsolatok alakításának.

Ezt követően a delegációk tagjai a Szent Umbaldo Bazilikában tartott szentmisén vettek részt, amit Luciano Paolucci Bedini Gubbio-i püspök celebrált. A mise után a Ferences Gimnázium diákjai a bazilika orgonáját megszólaltatva magyar katolikus énekeket énekeltek.

A projekt befejezéseként a testvérvárosok képviselői közös vacsorán vettek részt, ahol minden polgármester megerősítette az együttműködés erősítése iránti készségét, az európai értékek iránti elköteleződést.

Ők töltötték ki a kérdőívet

A Gubbio-i testvérvárosi partner által elkészített kérdőív magyar nyelven 2023. február végétől lett nyilvánossá téve a szentendrei városi honlapon. Három hét alatt 180 személy válaszolt a kérdőívre. Mint Gubbio-ban kiderült, a többi testvérvárosban is hasonló arányban érkeztek be válaszok.

A válaszadók között a középkorúak voltak a legaktívabbak és a legnyitottabbak a testvérvárosi kapcsolat kérdésére: 80 százalékuk a 36 és 55 év közötti korosztályból került ki.

A válaszadók foglalkozása szerint a kép kicsit színesebb: 35 százalék alkalmazottnak, 17 százalék tanárnak, 5 százalék diáknak, 4,4 százalék közalkalmazottnak, 4,4 százalék az egészségügyben dolgozónak, 3,9 százalék pedig nyugdíjasnak vallotta magát.

Kapcsolat a külföldi országokkal

Arra a kérdésre, hogy volt-e már valamilyen tapasztalata külföldi partnerekkel való kapcsolattartásban, több lehetőséget is meg lehetett jelölni. A válaszadók valamivel több mint fele (51 százalék) utazott már külföldre csoportosan vagy egyénileg. A megkérdezettek csaknem harmada (31 százalék) üzleti célból utazott külföldre. 27 százalék pedig levelezett már külföldi személyekkel. A válaszadók bő negyede (26 százalék) számára más országok kulturális rendezvényei adtak lehetőséget az oda látogatásra. Valamivel több mint ötödük (22 százalék) kulturális csereprogramokban vett részt. Ugyanennyien jelölték meg a külföldi utazások és a külföldiekkel való kapcsolattartás okaként a tanulmányi és képzési időszakokat, valamint az Erasmus csereprogramot. Végül az esetek 16 százalékában az üzleti, 14 százalékában a sportesemények jelentették a külföldiekkel kapcsolatos tapasztalatok forrását.

A negyedik kérdésnél össze kellett foglalniuk a külföldi személyekkel, intézményekkel, országokkal és testvérvárosi együttműködéssel kapcsolatos tapasztalataikat. Sokan voltak, akik diákcsereprogramokban vettek részt, és hosszú időre szóló pozitív emlékeket szereztek. Többen említették, hogy a testvérvárosi programok lehetőséget biztosítottak számukra a nyelvtudás fejlesztésére. A válaszadók közül sokan részt vettek zenével kapcsolatos eseményen vagy programon, nagyon jó eredménnyel. Ez utóbbi szempont minden bizonnyal a szentendrei zeneiskola tevékenységének érzékelhető kisugárzásaként szerepelt kiemelkedő mértékben a szentendrei válaszok között.

Mit tudunk a testvérvárosokról?

A válaszadók 85 százalékának ismeretei voltak arról, hogy Szentendrének vannak testvérvárosi kapcsolatai. A megkérdezettek 11 százalékának viszont nem volt tudomása erről. A többség ugyan tud ezekről a kapcsolatokról, de a konkrét testvérvárosok megnevezése már nehezebb feladatnak bizonyult.

A többség a kulturális csereprogramokat jelölte meg a testvérvárosi együttműködés előnyeként, az idegen nyelvek tanulása és gyakorlása, valamint az iskolák és egyesületek közötti együttműködés mellett. Sokan kiemelték a természet és kultúra kölcsönös megismerését, illetve a rendezvények szervezésében való együttműködést.

Az utolsó kérdés a városok közötti kapcsolatokra és információcserét vonatkozott. A válaszadók gyakorlatilag „nemet mondtak” a nyomtatott kiadványokra, helyette aktívabb részvételt szeretnének a közösségi médiában, valamint rendszeres látogatásokat. Egy külön internetes oldal jó ötlet lehet, míg a helyi rádió és televízió – ha egyáltalán létezik ilyen egy adott városban – nem olyan népszerű információforrás, mint évekkel korábban.

After party

A résztvevők sikeresnek ítélték meg a Gubbio-i programot, különösen a diákok, akik közül a legtöbben ennek révén szereztek tudomást, illetve ismerkedhettek meg a testvérvárosi együttműködés tényével, annak jelentőségével és a benne rejlő lehetőségekkel.  A városvezetés támogatja, hogy a program folytatódjon itthon is, és így hozzá lehessen járulni a Gubbio-ban megfogalmazott célok megvalósításához.

A tervek szerint 2023. május 19-én, pénteken a Barlang klubban újra összejönnek a fiatalok, hogy elmondhassák tapasztalataikat, észrevételeiket és javaslataikat akár saját intézményük, akár pedig városunk testvérvárosi kapcsolatainak jövőbeni fejlesztése vonatkozásában.

A Gubbio-i projektben való szentendrei részvétel nem valósulhatott volna meg a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatai Egyesületének az előkészítésben és a megvalósításban játszott aktív részvétele és támogatása nélkül. Külön köszönet illeti Willemse Jolanda-át, az Egyesület elnökét, aki sokéves testvérvárosi együttműködésben szerzett tapasztalata révén is fontos szerepet töltött be a siker elérésében.

Őszinte köszönet illeti az öt szentendrei középiskolát, akik részt vettek a program széleskörű előkészítésében, és biztosították, hogy a tanulók aktív és sikeres szerepet játszhassanak a Gubbio-i projekt végrehajtásában. Ez is reményt adhat arra, hogy a jövőben sikerülhet megújítani a testvérvárosi együttműködés keretében a helyi és önállóan választott külföldi tanintézetek közötti folyamatos kapcsolattartást az oktatás céljainak, valamint a tanulók érdeklődésének maximális figyelembevételével.

Helyes Imre Mihály