Miért irtsuk?
Magyarországon hozzávetőleg ötven szúnyogfaj él, amelyek nem mindegyike táplálkozik emberről. Amelyik azonban igen, az meglehetősen sok bosszúságot tud okozni a csípéseivel. A bosszantó rovarok irtásának elsődleges oka azonban nem a viszkető csípések megelőzése, hanem a szúnyogok kórokozói, az általuk esetlegesen hordozott betegségek elleni járványügyi védekezés. Különösen fontos ez napjainkban, amikor egyre nagyobb számban fordulnak elő Magyarországon afrikai és ázsiai invazív fajok egyedei, amelyek jelenléte a hazánkban eddig nem ismert trópusi betegségek felbukkanásának esélyét is növeli.
Hogyan ne irtsuk?
Az állami szúnyoggyérítési programot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) irányítja. Jelenleg leggyakrabban alkalmazott módszerük a földi-kémiai gyérítés, aminek során platós autóról idegméreg (deltametrin) tartalmú írtószert juttatnak a levegőbe, amely az OKF közlése szerint a kijutatott koncentrációban emberekre és melegvérű állatokra nem veszélyes, egy-két óra alatt lebomlik. Ez utóbbi tény a kezelés területén lakók számára jó hír, de egyúttal azt is jelenti, hogy a szer hatása korlátozott, hiszen a gyérítés után a megmaradt szúnyogok tovább szaporodhatnak. További probléma deltametrinnel, hogy szúnyogok mellett egyéb rovarokra (pl. a méhekre) és vízi szervezetekre is mérgező. Legújabb fejlemény pedig a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak felfedezése: a dalos szúnyog (közönséges szúnyog) egyedeiben kimutatták a deltametrin elleni rezisztenciáért felelős génváltozást. Kurucz Kornélia, az egyetem adjunktusa szerint egy valódi pandémiás helyzetben komoly problémát okozhat, ha kórt terjesztő szúnyogokban magasabb fokú ellenállás alakul ki az irtószerrel szemben. Jó hír, hogy az invazív fajnak számító tigrisszúnyognál még nem kimutatható a rezisztencia. Az adjunktus szerint ideje lenne elgondolkodni, és a túlzásba vitt kémiai gyérítés helyett más módszerek alkalmazására helyezni a hangsúlyt.
Hogyan irtsuk?
Megoldást jelenthet a biológiai lárvagyérítés, amikor is egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire, ami elpusztítja a szúnyoglárvákat. Szentendre önkormányzata is csatlakozott a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület 2022-es kezdeményezéséhez, és több térségi önkormányzattal együtt a biológiai módszer támogatása mellett tettek hitet (az önkormányzat tavaly a biológiai gyérítéshez alkalmazható tablettákat is osztott a vízgyűjtő edényeket igénylő lakosoknak). Az OKF tájékoztatása alapján az idei szezonban eddig június 14-én és június 17-én a Dunakanyar régióban összesen négyszáz hektáron történt földi biológiai kezelés, továbbá június 27-én kétszáz hektáron légi biológiai kezelés. Batki László, a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke szerint ez jó irány, a cél az lenne, hogy a biológiai gyérítés vegye át a főszerepet. Ennek az összetett feladatnak a megvalósításához mindenképpen térségi összefogásra lenne szükség, hangsúlyozza az egyesület elnöke.
Mit tehetünk?
A kémiai gyérítés jelenlegi túlzó gyakorlata mellett legfontosabb a lakosság tájékoztatása. A szentendre.hu oldalon minden kezelés előtt tájékoztató cikk jelenik meg a legfontosabb tudnivalókkal, illetve szentendrei kérésre az OKF az írtást végző autó útvonalát jelző térképet is megosztotta.
A Mosquito Alert telefonos applikáció használatával bárki jelentékenyen segítheti az invazív szúnyogfajok elterjedésének monitorozását.
Az otthoni, kerti pangóvizek felszámolásával a lakosok is jelentősen hozzájárulhatnak a kártevők elleni védekezéshez (egyetlen deciliter vízben több tíz csípőszúnyog fejlődhet ki).
Kárpáthegyi Bálint
