A Szegedi Tudományegyetemen november 15-én tartott előadást Gérard Mourou, a szuperlézerként is emlegetett ELI ötletgazdája, aki idén kapta meg a megosztott fizikai Nobel-díjat (decemberben veszi át). A világhírű fizikus munkakapcsolatban áll dr. Ratkay Imola szemészorvossal, aki 2003-ban vendégül is látta őt feleségével együtt Szentendrén.

Mourou Szegeden tartott előadásában fölvillantotta a lézertudomány dinamikus fejlődési ívét, mely az 1960-as években vette kezdetét. Többek között azt is elárulta, hogy Einstein kutatási eredményeit is felhasználta a lézerfizikusok a fényerősítés mechanizmusainak kidolgozásához. Több éven át tökéletesítették a módszert, mire a rendkívül rövid, de óriási energiájú impulzus előállítás „tudománya” a jelen kutatói számára már egyszerű feladvánnyá vált.

Bemutatta azt a módszert, amelynek segítségével legyőzték az ultrarövid lézerimpulzusok erősítésében addig fennálló korlátokat. Ez hatalmas fordulatot jelentett, mert az ilyen lézernyaláb segítségével precízen és célzottan, csak az adott anyagtartományt érintő beavatkozások – bevágások, lyukfúrások – lehetőségét teremtette meg. Az efféle lézereket nemcsak az iparban, például a mikrogépészetben, hanem az orvoslásban is felhasználják.

A „hullámlovas elektronokról”is beszélt előadásában Gérard Mourou. A plazmába belőtt elektronok gyorsításában rejlő lehetőségeket fölvillantva azt mondta, ezt alkalmazzák a szuperlézeres berendezésekben. Francia, amerikai és brit kutatócsoportok munkájának eredménye, hogy az ilyen berendezések méreteit olyannyira lekicsinyítették,hogy megépülhetett Csehországban, Magyarországon és Romániában a három részből álló ELI, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik kutathatóvá. Ennek a hálózatnak a magyarországi része a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont.

Az újfajta lézerek forradalmasíthatják az asztrofizikát és az űrkutatást. Tíz éven belül megépülhet az úgynevezett Higgs-gyár, az elektron-pozitron ütköztető. A gyógyítást is forradalmasíthatja a protonterápiai alkalmazás, mert minden eddiginél precízebben célozhatók meg és pusztíthatók el a rákos daganatok, vagyis a radiológiában is fordulatot hoz a nukleáris terápia. Ám Gérard Mourou szerint az új típusú lézerek leggyümölcsözőbb felhasználási területe az lenne, ha segítségükkel a nukleáris hulladékot hasznos termékké alakítanák át.

A Nobel-díjas fizikus előadásán részt vett dr. Ratkay Imola szentendrei szemész főorvos, a Szentendrén működő DOC (Dunakanyar Orvosi Centrum) tulajdonosa is, aki Magyarországon ezen femtoszekundumos lézertechnológia sebészeti felhasználásáról 1999-ben tartotta meg első előadását. Ő tesztelte pont 20 évvel ezelőtt Budapesten világelsőként azt a szemészeti lézert, melyet Mourou munkássága nyomán a magyar tanítványa, Juhász Tibor fejlesztett ki. Az általa alkalmazott, és a Szegedi Tudományegyetemen is oktatott módszerrel mindezidáig 19 millió korrekciós szemműtétet végeztek el, és 5 millió szürkehályog-műtétet hajtottak végre.

Juhász Tibor, Gerard Mourou és Ratkay Imola a szegedi előadáson

A kiemelt kép 2003-ban készült, fotózta: Bor Zsolt

A cikk a www.origo.hu-n megjelent írás felhasználásával készült