Egész Európán átívelő nemzetközi dráma, aminek a főszereplője az eredeti kapu – mondta Farkas Ádám szobrászművész a pápai Esterházy-kastély Szentendrén újra alkotott kapuegyüttesének átadóján. Lehoczky János és Lehoczky Tivadar műhelyében korabeli képek alapján született újjá az eredetileg a XVII-XVIII. századból, Párizsból származó kapuegyüttes, mely fél évszázadon át Pápán állt, majd a szovjet csapatok bevonulása után eltűnt. A kapuegyüttest szeptember 20-án mutatták be Szentendrén, és 27-én állítják fel az Esterházy-kastély előtt, Pápán. 

Hét évtizeddel az eltűnése után Szentendrén, a Lehoczky-műteremben éledt újjá a pápai Esterházy-kastély kapuegyüttese. A kovácsoltvas alkotás eredetileg a XVII. század végén, a XVIII. század elején készülhetett Franciaországban. Eredeti funkciójában a párizsi Tuileriák palota Carrousel udvarának kapujaként szolgált. A párizsi kommün alatt a Tuileriák palotáját felégették, majd 1883-ban, a romok elbontásakor a maradványok egy részét elárverezték. A kapuegyüttest ekkor vásárolta meg és szállíttatta Pápára az Esterházy család. A kastély elé Esterházy Pál állíttatta fel. 1945-ben, a szovjet csapatok bevonulása után a kapuegyüttes eltűnt, a kastélyt pedig a szovjetek 15 évig laktanyaként használták.

A kapuegyüttes rekonstrukciós terveinek elkészítésére 2010-ben kérte fel Lehoczky Jánost a pápai önkormányzat. Az elkészült tervek alapján a kapu elkészítésére 2018-ban kapott felkérést Lehoczky János kovács iparművész és Lehoczky Tivadar fémrestaurátor Pápa városától. A kapuegyüttes 2019 szeptemberében készült el, ünnepi bemutatóját szeptember 20-án tartották a Lehoczky-műhelyben.

A vendégeket Lehoczky Tivadar üdvözölte, majd felolvasták Latorcai Csaba államtitkár levelét. Az államtitkár köszöntőjében felidézte a kapuegyüttes történetét, és emlékeztetett Magyarország Alaptörvényének értékmegóvásra vonatkozó részére – vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk – , végül köszönetét fejezte ki az alkotóknak. „Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik magas szakmai színvonalú, elhivatott művészi teljesítményükkel lehetővé tették azt, hogy ez a műalkotás a jövő nemzedékei számára megmaradhasson. Külön köszönetet mondok Lehoczky János és Lehoczky Tivadar művész uraknak, akik hazai és nemzetközi szinten is elismert restaurátorként számos gyönyörű és jelentős munka mellett megmentették ezt a csodálatos alkotást. Munkájuknak köszönhetően az ország és Európa gazdagabb lett egy újra helyreállított történelmi örökséggel.”

Az újjászületett kapuegyüttest, az alkotást és az alkotókat Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész méltatta. Mint mondta, egy olyan mű előtt állunk, amihez fogható Magyarországon nem sok van. “Nem gyakran adódik, de most megtörtént az a csoda, hogy ez a mű feltámadt, a semmiből létrejött. Rendkívül nagy tett, hogy a város, ahol hiány keletkezett a rács helyén, fontosnak tartotta, hogy újra létrejöjjön és megteremtette a lehetőségét” – fogalmazott. Hozzátette: olyan művész, aki a korabeli francia kovácsművészet színvonalán képes újra alkotni egy ilyen jelentős művet, Európában is alig van. ” Magyarországon biztos nincs még egy, ezt csak a Lehoczky-műhely tudta létrehozni, János fél évszázados tapasztalatával, hatalmas életművével. Szerencsére, most már Tivadar is benne van már a családi műhelyben.” Farkas Ádám hangsúlyozta: a kapu elkészítése hatalmas feladat, melyhez óriási szakmai tudásra és nagyon jó formaérzékre volt szükség, hiszen a rekonstrukcióhoz csupán régi képek szolgáltak alapul.

“Nagyon fontos dolog a rekonstrukció, nem létező dolgot hozunk létre, egy valaha létezőt kell újraalkotnunk, amihez óriási alázat kell. Az a művész, aki az egész életművében szabadon mozgott, ki kell lépjen ebből a szabadságból, és bele kell helyette magát egy egész más gondolati rendszerbe, de olyan módon, hogy azt értse, elfogadja és közvetíteni tudja.”

Farkas Ádám a kapu kettős szimbólumrendszeréről szólva úgy fogalmazott: “Az egyik maga a szerkezet, egy konstrukció, ami az államhatalomnak, a királyi hatalomnak a jelképe, egyfajta hierarchikus szerveződés, ami egy szilárd és konstruktív darab. Arra jönnek rá a díszek, hajlított elemek, a növényi elemek stilizált változatai, és ezek a növényi, íves vonalak a természet és a teremtett világra való utalások. Igazából a királyi hatalom azt sugallta mindenkinek, hogy itt egy kettős szimbólum van: az egyik egy szervezett, hierarchikus hatalom és a természet és a teremtett világ tisztelete és fenntartása.” Példát vehetünk a kapuról – mondta – mert kell legyen egy olyan struktúra, ami jól felépített és működtetni tudja az országot, és kell legyen egy olyan érzékenység, ami a természet és a teremtett világ felé való kapcsolat.”

Az alkotás és az alkotók méltatása után Lehoczky János és Lehoczky Tivadar jelképesen átadták Pápa polgármesterének a kapuegyüttest, annak egy részlete átnyújtásával. Dr. Áldozó Tamás köszöntőjében felidézte a kapu újjászületésének történetét, hangsúlyozva Pápa városa és az Esterházyak gazdag kapcsolatának jelentőségét, és a rendkívüli felelősséget, melyet az Esterházyak öröksége ruház a városra. Elmondta: az elmúlt húsz évben 3 milliárd forintot költöttek az Esterházy-kastélyra, amely ma Magyarország egyik legszebb főúri épülete.

A polgármester felidézte 2015 áprilisát, ami jelentős mérföldkő volt a kastély legújabb kori történetében: a felújított kastély átadáskor Lázár János ígéretet tett arra, hogy a kormány támogatni fogja a rekonstrukció következő lépését, a kapuegyüttes és a falazott kerítés megépítését.  “Az akkor becsült költségeket, 165 millió forintot támogatásként megkaptuk, és mint ahogy az lenni szokott egy projekt esetében, a végén ez körülbelül 40%-os támogatási intenzitást jelentett, azaz jó 200 millió forintot saját forrásból a projektbe a városnak még bele kellett tenni. Sokan megkérdezhették, hogy a mi városunknak nincs más problémája, mint hogy kaput és kerítést csináltasson, ezt a 200 milliót nem tudná másra költeni, járdára, csapadékvíz-elvezetésre? Annak ellenére, hogy ez a kérdés érvényesen feltehető, nincs, aki Pápán ezzel foglalkozna. Azt érzem, hogy a város óriási kíváncsisággal és támogatással áll e mögött a projekt mögött, szinte lélegzetvisszafojtva vártuk azokat a képeket, melyeket Tivadartól kaptunk az elmúlt napokban és a közösségi médiában megoszthattunk és egészen biztos vagyok abban, hogy a felállítás munkáit is több százan kísérik figyelemmel majd.”

Pápa polgármestere megköszönte a Lehoczky-műhely munkáját, hangsúlyozva, kapcsolatuk sokkal több, mint klasszikus megrendelő és vállalkozó viszony.
“Én János mesterben sok mindent irigylek. Irigylem azt a derűt, amivel a világot szemléli, azt a nyugalmat, amivel magabiztosan tudja, hogy a nagy feladat meg fogja őt találni. A nagy feladat ebben a kilenc évben többek között ebben a kapuban meg is találta, ő pedig a tudásával, a tehetségével és ezzel az egészen elképesztő világszemlélettel helyt állt, és gyönyörű példáját adta annak, hogy mire képes egy magyar művészember, ha a lehetőségei megvannak.”

Dr. Áldozó Tamás beszéde végén meghívta a jelenlévőket a pápai kapuavatóra, melyre szeptember 27-én kerül sor az Esterházy-kastélynál.

A bemutatót zárva Lehoczky Tivadar megköszönte Kaló Judit építész-tervező, Jeges András és Németh Gábor fémrestaurátor, valamint saját munkatársaik: Törökéri Béla, Póra György, Heisz Gyula és Ütő Dániel munkáját.

A kapuegyüttest a bemutató utáni hétfőn szállítják Pápára, hogy a végső munkafázisban a helyére, az Esterházy-kastély elé illesszék. Végleges helyén 2019. szeptember 27-én 18 órakor avatják fel.