A Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat alkalmából mutatkoztak be szentendrei művészek egy reprezentatív kiállításon a Kolozsvári Művészeti Múzeum Bánffy Palota termeiben. A kiállítás augusztus 16-án nyílt meg, a megnyitón beszédet mondott Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester és Szakács Imre festőművész. A tárlat szeptember 12-ig látogatható.
Az alábbiakban Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester megnyitó-beszédéből idézünk.
– Kolozsvár és Szentendre két erős kortárs képzőművészeti központ Közép-Európában. Nagy öröm számomra, hogy a Kolozsvári Magyar napok keretében meghívást kaptunk és a kortárs szentendrei művészet egy szeletét bemutathatjuk Önöknek.
„Szentendre nélkül nincs modern magyar festészet” – mondta Németh Lajos professzor. Több hangsúlyosan erős korszaka is volt a szentendrei képzőművészetnek, amikor Szentendrére az ország kiemelt képzőművészeti központjaként tekintettek. Ilyen volt a korai szentendrei piktúra, amikor 1929-ben, nyolc Nagybányát megjárt festő megalapította a Szentendrei Festők Társaságát.
A szentendrei festészet második nagy korszaka az ún. Európai Iskola, melynek vezető művészei valamennyien szentendrei kötődésűek voltak – Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Korniss Dezső, Vajda Lajos, Szántó Piroska. Az Európai Iskola leglényegesebb művészi cselekedete a szentendrei program folytatása volt, melynek kapcsán a bartóki zenei metódus képzőművészeti megfelelését keresték. Az 50-es évek beszűkült kultúrpolitikája aztán véget vetett az Európai iskolának.
A szentendrei festészet harmadik nagy korszaka akkor kezdődött, amikor a 70-es években ef Zámbó István vezetésével megalakult a Vajda Lajos stúdió. Egy határozott, fiatal művésznemzedék lépett színre, akik fittyet hánytak a kommunista diktatúra szabta korlátokra. Az autodidakta létformából fakadó szabadságközpontúság, merész spontaneitással párosuló rögtönzési kedv, játékosság, szókimondás, műfaji szabadság jellemezte ezt a kiemelkedő korszakát a szentendrei művészetnek.
Ez a képzőművészeti hagyomány és az aktív kortárs képzőművészeti alkotó tevékenység az, ami Szentendrét kiemelt képzőművészeti központtá teszi.
Kolozsvár az elmúlt 30 év alatt, nemzetközi színtéren számon tartott, kiemelkedő művészeti bázissá vált, a vizuális művészetek központjaként híresült el. Kolozsvárnak Képzőművészeti Egyeteme is van, gazdag hagyományai és nagyon tehetséges fiatal művészei. Olyan nemzetközi sikerekkel, amikről más közép kelet európai alkotók csak álmodnak.
„Olyan generációt akarunk nevelni, amelynek mondanivalója lesz a világ számára” – fogalmazott Dr. Florin Ștefan a Kolozsvári Egyetem professzora. Az a Florin Stefan, akinek jelenleg a Szentendrei Art Capital Képzőművészeti Fesztivál keretében önálló kiállítása van.
Idén negyedik alkalommal rendezzük városunkban Kelet-Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválját, és eddig minden évben szerepeltek kolozsvári művészek a nemzetközi kiállítási programban.
Ionel Mihai (Jonél Mihály) a Kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem hallgatójának szobrai voltak láthatóak a Barcsay Múzeum kertjében 2018-ban. Ugyanebben az évben Berszán Zsolt készített helyspecifikus szobrokat a Kmetty Múzeum kertjében. 2016-ban az Ecsetgyárhoz kapcsolódó 13 művész szerepelt a Majdnem tárgyak című tárlaton a Vajda múzeumban.
Ebből a felsorolásból is látszik, hogy nem újkeletűek a két művészváros kapcsolatai. Szentendre vigyázó szemeit Kolozsvárra veti és viszont. Ennek a gyümölcsöző együttműködésnek az eredménye a mai kiállítás is.
Köszönöm mindenkinek a meghívást. A mostani kiállításon, itt a Bánffy Palotában 12 képzőművész reprezentálja a szentendrei kortárs képzőművészetet. Ezek a művészek az idősebb generációhoz tartoznak, mind ismert és elismert művészek, sokan közülük rangos művészeti díjak birtokosai. Fogadják szeretettel a kiállítást!
Verebes György, Lukoviczky Endre, Bálint Ildikó, Buhály József, Kopacz Mária, Balogh László, Jávor Piroska, Szabó Tamás, Makó Judit, Rákosy Anikó, Kárpáti Tamás és Tzortzoglou Georgiosz alkotásai szeptember 12-ig tekinthetőek meg a Kolozsvári Bánffy Palota emeleti kiállítási termeiben. A kiállítás kurátora: Szakács Imre és Iakob Attila.
