Június 25-én sajtóuzsonna keretében mutatták be, mivel foglalkoznak a szentendrei kulturális élet vezetői, milyen terveik, elképzeléseik vannak. A beszélgetésen jelen volt dr. Cseri Miklós, a Skanzen igazgatója, Prosek Zoltán, a Ferenczy Múzeumi Centrum vezetője, Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója, Lőrinczy György, a Teátrum vezetője, Lakatos Judit, a Szentendrei Kulturális Központ vezetője, Lőrincz Ágnes, a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. vezetője, Tardy-Molnár Anna, a MANK igazgatója, valamint Fülöp Zsolt polgármester is. A beszélgetést Lang András, a Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság elnöke vezette, aki folyamatosan egyeztet az intézmények vezetőivel, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a várost kulturális szempontból.

Elsőként dr. Cseri Miklós mesélt a Skanzenben folyó munkáról, aki 1994 óta megbízott főigazgatóként irányítja az egyre növekvő múzeumot. „Se kiköpni, se lenyelni nem tudja Szentendre a Skanzent” – mondta. A 90-es évek deprimált korszaka után mostanra jutott el oda a Skanzen, hogy meg kell küzdenie a látogatókért. Ebben minden bizonnyal segítségükre lesz, hogy hamarosan megnyílik az Erdélyi tájegység nevű részleg, melynek következtében 80-100.000 látogatóra számítanak. Cseri tájékoztatása szerint iskolások kötelező látogatásokon fognak részt venni, ami minden bizonnyal segíteni fog, hogy meglegyen a megfelelő látogatószám. A következő öt év a fenntarthatóság biztosításáról fog szólni.

dr. Cseri Miklós

Lőrincz Ágnes az antik- és bolhapiac elindítását emelte ki megszólalásában, valamint azt, hogy a helyi művészek egyre több lehetőséget kapnak a megjelenésre. Ennek keretében június 25-én már 60 festő állított ki a Szentendrei Piacon, megmutatva alkotásait, egyben létrehozva egy szabadtéri kiállítást.

Lakatos Judit a turizmus és a kultúrális élet összefonódásáról beszélt, és arról, hogy lehetne a szinergiákat növelni.

Lőrincz Ágnes

Ehhez kapcsolódtak Prosek Zoltán (FMC) szavai is, aki 2020 júniusában vette át a centrum vezetését. A munkatársak szemléletformálásán túl számos átalakítás zajlott az elmúlt évben, melyek mind izgalmasabbá, vonzóbbá tették a központot. Ennek keretében alkotóház létesül az Ámos-Anna múzeumban. A Ferenczy művészetelepen hét fő tud egyszerre dolgozni. A Vajda múzeumban egészen új dologgal próbálkoznak, ugyanis árusítani fogják a műveket, mint egy galériában. Az ebből keletkező bevételt a tervek szerint felújításra fogják fordítani.  Nehézséget jelent, hogy a turisták közül viszonylag kevesen jutnak el a  MűvészetMalomba , ezen változtatni kellene – hangsúlyozta.

Prosek Zoltán

Az FMC után Tóth Máté, a könyvtár igazgatója kezdte drámai vallomással felszólalását: ő, bár már Szentendrén dolgozik, világéletében Diósgyőr drukker marad, köszönhetően miskolci gyökereinek. Az Országos Széchenyi Könyvtárban karrierjét kezdő kutató azért pályázta meg az igazgatói állást, mert közvetlen eredményekre vágyott. Az első megvalósult projektek közt van a Hamvas Béla olvasósarok átadása, amely a könyvtár azon része, ahol a látogatók aktívan használhatják a nappali bútorokkal berendezett teret. A tervek közt szerepel a 100 éves Szentendrei Betongyárral egy közös kiállítás létrehozása, valamint film és könyv is készül a gyár történetéről, melyek megjelenésének várható ideje 2022.

Tóth Máté

Végül Lőrinczy György vázolta a Teátrum terveit. Idén a MűvészetMalom udvarén, 200 ülőhellyel várják a nézőket, akik sokszínű, új- és kedvelt darabokkal egyaránt találkozhatnak a nyári hónapok alatt. A kellemes hangulatú beszélgetésen mindenki kiemelte, hogyan kötődik Szentendréhez, mit jelent neki a település, mennyire egyedi a hangulat, és hogyan válik a munkahely rövid idő alatt lakó- és élőhelyé is.