Március 27-e, a színházak világnapja szolgált apropójául e havi lapszámunk témájának, így adta magát a feladat, hogy a Szentendrét érintő aktualitásokról Lőrinczy Györgyöt, a Teátrum igazgatóját, valamint Lakatos Juditot, a Szentendrei Kulturális Központ ügyvezetőjét kérdezzük.

Mi az oka annak, hogy kettős vezetés alatt működik a város kulturális élete?

Lőrinczy György (L. Gy.): Egy kulturális szervezet vagy intézmény ma jelentős pályázati forrás nélkül nem nagyon tud működni. Sok esetben feltétel, hogy a vezető az előadó-művészeti törvénynek megfelelő kompetenciákkal, végzettséggel rendelkezzen. Jelen pillanatban ez lennék én, és tulajdonképpen ez az oka a kettős vezetésnek. Judit az általános ügyvezető, aki a közművelődési területért és még sok másért is felel. Mi nem egyszerűen „csak” közművelődési intézmény vagyunk, hanem regisztrált előadó-művészeti szervezet – ezért tudunk a Teátrumra, a Tavaszi Fesztiválra, vagy más művészeti programra kiírt pályázatokon indulni. Sok szempontból egyszerűbb, hatékonyabb így – például közös adminisztratív, kiszolgáló hátterünk van –, nagyon sok város választja mostanában ezt a megoldást. 

Mi a tapasztalat, működőképes ez a modell? 

Lakatos Judit (L. J.): Az elején, különösen a pályázati időszakban nem volt egyszerű az átállás. De aztán hamar összecsiszolódtunk, és ma már gördülékenyen mennek a dolgok. Egymást segítve tudunk együttműködni.

L. Gy.: Nyilván sokan kételkedtek bennem: miért akarok idejönni, mit akarok itt egy olyan szakmai múlttal, amilyen az enyém? Először is: amikor pályáztam, pontosan tudtam, hogy milyen feltételek között kell majd dolgoznom. Nem volt bennem kétség, hiszen – ezt kevesen tudták rólam – minden körülmény között hiszek az együttműködésben, az meg külön öröm, hogy így a szakmával tudok foglalkozni, nem terhelnek az intézményvezetői feladatok. Amikor már nem a pletykák meg a feltételezések uralták a közbeszédet, hanem leültünk szemtől-szembe és elkezdtünk dolgozni, akkor hamar kialakult a bizalom, és ma már jól tudjuk egymást segíteni.

Két nagy témával érkeztem. Egyrészt a Tavaszi Fesztivál részleteiről kérdeznék, másrészt a költségvetés elfogadása után sokakat érdekelhet, hogy idén mekkora költségvetésből dolgozik a Kulturális Központ és a Teátrum.

L. J.: Tavaly és tavaly előtt a Kulturális Központ nagyon szűk keretek közt dolgozhatott, ezt még súlyosbította a pandémia, ami miatt a terveink egy részét nem tudtuk megvalósítani. Ezzel együtt úgy érzem, a vállalásainkat maximálisan teljesítettük – főleg, ha hasonló intézmények aktivitását nézem –, mindig kitaláltunk valamit, amivel kikerülhettük a vírushelyzet-adta kényszert. Ha úgy adódott, az online térbe költöztünk. Ezek a nehézségek csak tovább erősítették a csapat összetartozását.

Idén tudtuk, hogy ha annyi pénz kapunk, mint amennyiből tavaly működtünk, akkor nem leszünk képesek fennmaradni.

Érdemes tudni, hogy a költségvetési döntés előtt munkatervet kell készíteni. Azt kértem a kollégáktól, hogy ebben az anyagban mutassuk meg, hogy milyen programokat szerveznénk akkor, ha megfelelő anyagi támogatást kapnánk. Szerettem volna megmutatni kreativitásunkat, ötleteinket. Nagyon-nagyon jó anyag állt össze!

Aztán kiderült, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre, és onnantól elkezdődött a terv módosítása, racionalizálása. Megvizsgáltuk, melyek azok a rendezvények, amelyeket meg tudunk tartani, s melyek azok, amiket nem.

A Szentendrei Kulturális Központ több területet is működtet. Hozzánk tartozik a P’Art Mozi, a Szentendrei és Vidéke újság, a Barlang, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színházterme, a Szentendrei Teátrum. Van közművelődési területünk, ahova többek között a Szentendre Táncegyüttes, vagy a Diótörő Balett tartozik, van fesztivál/programszervező részleg, ahova a fesztiválok, nemzeti ünnepek szervezése tartozik, és van egy úgynevezett központi rész, ahol megtalálható többek között a gazdasági, a technikai és az irodai rész is.

Mekkora összegből működtethető mindez?

L.J.: 2021-ben 163 millió Ft támogatást kaptunk. Ha visszagondolunk a tavalyi időszakra, akkor a vírus miatt hónapokon keresztül be volt zárva a mozi, elmaradtak nagyobb rendezvények, programok, nem működtek a közművelődési csoportjaink sem. A 2022-es évben arra számítunk, hogy egész évben nyitva lehetünk, nem számolunk korlátozásokkal. Ezért már a költségvetési tárgyalási folyamatok elején tudtuk, hogy a tavalyi évben kapott támogatás összegét növelni kell. Más bevételi forrásokat is terveztünk az önkormányzati támogatáson felül. Megemeltük a pályázati bevételekre vonatkozó terveinket is és az egész Kulturális Központra nézve megállapodtunk egy hirdetés szervezővel, aki különböző felületeink értékesítésével bevételt tud hozni a cégnek. Ilyen felület pl. a mozivászon, ahol reklámidőket lehet értékesíteni, vagy ott vannak a különböző rendezvényeinket népszerűsítő kiadványaink, online felületeink, ahol szintén lehet hirdetési bevételeket generálni. A rendezvényeinkre is keresünk szponzorokat. A tavalyi évben sikerült megállapodnunk az OTP-vel, aki az egyik legnagyobb rendezvényünk szponzoraként volt jelen, és örömmel tölt el, hogy már 2022-ben is biztosított minket a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva fesztivál támogatásáról.

Február 23-án elfogadták a költségvetést. Mekkora összegből gazdálkodhat idén a Kulturális Központ?

L.J.: Hosszas egyeztetés után 2022-re a Szentendrei Kulturális Központ 212 millió Ft önkormányzati támogatást kapott. Sajnos minden álmunkat nem fedezi, de terveink szerint sok szép rendezvényt, programot tudunk majd adni a szentendreieknek. Nagy vesztese ennek a folyamatnak, – de én hiszek benne, hogy ebből az új helyzetből is ki lehet hozni a legjobbat – a SZEVI, ami havilappá alakul, kevesebb példányszámmal, ugyanakkor erősödik az újság online tartalma – haladunk a korral.

Fájdalmas volt a Szentendrei Ister Napok népszerű programsorozatáról idén is lemondani: ez a háromnapos népzenei fesztivál egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe, így csak a gyertyaúsztatást szervezzük meg. De azért még reménykedem abban, hogy találunk pályázati forrást vagy szponzort erre a szerethető és immár nagy hagyományokkal rendelkező fesztiválra. 

Elmarad a Pilisi Tekerő is, azonban, itt sem adtuk fel a reményt, keressük a potenciális szponzorokat.  

Nagyon örülök, hogy lesz Gyereknap, Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva, Jazz és Borfesztivál és Adventi programsorozat is Szentendrén. A városvezetésnek még a COVID előtt az volt a terve, hogy a rendezvényeket terjesszük ki a városrészekbe is. Idén szervezünk programokat Izbégre, a Püspökmajor lakótelepre és kisebb koncerteket más városrészekbe is. 

A nemzeti ünnepeinket is méltó módon fogjuk megünnepelni, jelenleg a március 15-i programokra készülünk. 

Mennyire tudnak hatékonyan pályázni?

L.Gy.: Változó. Igazából majdnem mindent, amit csak tudunk, megpályázunk. A tavalyi év azért elég jó volt. Ami kiszámítható talán, és ahol az eredmények nyomon követhetők, az a Nemzeti Kulturális Alap pályázati kínálata. Nem elfogultságból mondom – hiszen mégiscsak annak a vezetői székéből érkeztem –, de ott még szakmai kollégiumok és határidők vannak. A kormányzati pályázatok viszont eléggé esetlegesek. 

A Teátrum kicsit más, mint a Judit irányítása alá tartozó területek, itt az önkormányzat minimális bérköltséget biztosít ugyan, de kizárólag a bevételből és pályázati forrásokból fedezzük a programokat. 

Nekem tavaly szerencsém volt, mert az elődömnél több pályázati forrást tudtam sikeresen megpályázni, de azért vannak kis hagyományú, kevésbé jelentős fesztiválok, amelyek nálunk sokkal többet kaptak. 

Úgyhogy a nyitó kérdésre a válasz az, hogy a Tavaszi Fesztivál az egy nagyon speciális szakmai fejesugrás a részünkről. Talán azt is kiírhatnánk, hogy a „főtámogató a Facebook”.

Ugyanis mivel a pályázati eredmények nem voltak ismertek, kiírtam egy merész Facebook posztot, hogy itt van Szentendre, itt vagyok én, itt vannak a helyszínek, és olyan ajánlatokat várok, akiknek van támogatásuk, és vagy jegybevételből, vagy valami más működési pályázati forrásból szívesen elhoznák ide a programjukat. Jelenleg a biztos jegybevételre sem tudunk számítani, mert a pandémia teljesen kiszámíthatatlanná tette azt, nemcsak nálunk, hanem az egész szakmában. Az emberek az utolsó pillanatra hagyják a jegyvásárlást.

Ez elég újszerű megközelítés.

L.Gy.: Nem megszokott, az biztos. Nekem nincs hivatalos Facebook oldalam, a privát oldalamra írtam ki, ahol sok szakmabeli van. Körülbelül reggel kilenckor tettem ki, és délre gyakorlatilag két fesztivált is ki tudtam volna állítani, annyi ajánlat érkezett. Ebből összeállítottunk egy tervet, és még nyárra is jutottak produkciók.

Ami a Tavaszi Fesztivált illeti, Kiss Tibiék új színpadi anyaga, a MÜPA premier elő-bemutatója itt lesz nálunk. Itt fognak próbálni a Pest Megyei Könyvtárban – cserébe a város kap egy jó koncertet. De készül László Boldizsár egy operakoncerttel, vagy Kubinyi Juli, a remek népdalénekes az új lemezanyagával, ami a Halmos Béla Program támogatásával valósul meg. 

Voltak, akik a város miatt – és kicsit talán miattam is –, szívességből ajánlottak fel produkciót, de ezekkel nem nagyon akartunk élni. Olyanokat választottunk, akiknek mi is segítünk azzal, hogy fellépési lehetőséget biztosítunk. 

Az idei lesz az első olyan tavaszi fesztivál, amikor nem fizetünk honoráriumot. Ezért is nagyon kérném a SZEVI olvasóit, hogy ne vegyük el ettől a művészek kedvét, váltsanak jegyeket és jöjjenek, mert minden egyes jegybevétel a művészeknél landol, akik más honoráriumot ebben az esetben nem kapnak. 

A valódi együttműködés jele, hogy minden részleg beállt a Tavaszi Fesztivál mögé: a moziban is lesz program, a Barlangban is, de a közművelődés más területein is. Gondolok itt például a modern táncosok, vagy a Musica Beata kórus fellépésére. 

Fontosnak tartom, hogy a jó amatőr együtteseinknek is maximálisan helye van ezeken a fesztiválokon. És ami a mániám, hogy a környékbeli művészek – Molnár Leventétől Fischl Móniig, vagy Németh Kristófig – idén is szerepeljenek a fellépők között.

Hol kap helyet idén a Teátrum? 

L.GY.: Ez nehéz kérdés. A MűvészetMalom pályázati támogatást nyert felújításra, tehát ott nyáron nem lehet színház. És az sem titok, hogy a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) tervei is mások, tehát bizonytalan, hogy a MűvészetMalomban a Teátrum később fix otthonra lelhet-e. Nagyon sajnálom, mert beleszerettem ebbe a helybe, és úgy éreztem, hogy a művészek és a közönség is nagyon szerette. De nem baj, mert a problémák egyben kreatív kihívások is. Idén az az elképzelés, hogy egyrészt visszamegyünk a Városháza udvarába, ami gazdasági szempontból sokkal jobb, bár talán a hangulatában egy picit nehezebb, viszont több néző fér be. Ott lesznek a húzóelőadások. 

Szeretnénk – kicsit visszatérve a Teátrum réges-régi hagyományaihoz – olyan helyspecifikus előadásokat, amiben az FMC segítségünkre van, más udvarok rendelkezésre bocsátásával. Vannak egyébként további ötleteink is:

olyan különleges alternatív színházi, vagy akár vándorló, vagy köztereken, vagy érdekes helyeken zajló előadásokat próbálnánk meg létrehozni, ami kicsit visszahozza azt a régi feelinget, hogy a díszlet meg a kulissza, az maga a város, maga Szentendre.

 Akkor most még nem tudjuk, hogy nyáron hova fogunk menni.

L.Gy.: Nem, pontosan még nem. 

A Duna-parti Művelődési Ház kertjét már sokan sokféleképpen hasznosították. Ott nem lehet színházi előadásokat rendezni?

L. Gy.: Az együttműködés jegyében mi is azt gondoltuk, hogy a Duna-parti Művelődési Háznak az udvara nagyon jó helyszín. A Nyílt Fórum, azaz a Színházi Dramaturgok Céhének a kortárs fesztiválja bebizonyította, hogy ez egy alkalmas hely erre a célra. Úgy akarunk nyáron együttműködni, hogy több programot hoznánk ide, szinte mindig legyen itt valami: vagy mozi, vagy koncert, vagy egy kamaraszínház. Az az elképzelés, hogy nyáron minden este legyen élet a művelődési ház udvarában. Kisebb felújításra is pályáztunk, hogy egy kis ráncfelvarrásra is legyen tavaszra pénzünk.

A moziban is változások voltak, új vezetés lett. 

L.J.: Igen, a mozi egy fontos terület, amit meg kell említenünk. Tavaly júniusban vezetőváltás történt a P’Art Moziban, azóta egy új szemlélettel működik tovább ez a terület. Fantasztikus csapat dolgozik azon, hogy napról napra igazi mozi-élményben legyen része az oda látogató közönségnek. Idén szeretnénk ismét a mozi hét napos nyitvatartását biztosítani, a látogatószámok azt mutatják, hogy van rá igény. A moziban is vannak megoldandó problémák. A vetítőgép igen rossz állapotban van, nem csoda, hiszen már több, mint tízéves. Lecserélése gyakorlatilag elengedhetetlen, ez meg kell történjen idén. Nagy kihívás, mert nincs rá keret, beruházásra nincsen lehetőségünk ebben az évben, ezért egyfajta lízing-konstrukcióban gondolkodunk. Támogatási kérelmet nyújtottunk be az emberi erőforrások miniszteréhez is, egyelőre még nem kaptunk választ. 

Pályázatot írtak ki a Barlang büféjének üzemeltetésére. Az a vád érte a kiírót, hogy nagyon rövid határidőt szabott, a kritikus hangok azt vélelmezték, hogy személyre szabott a pályázat. 

L.J.: Korábban is és most is a büfét és részben a Barlangot egy vállalkozó működtette, évenként megújítható szerződéssel. Úgy alakult, hogy az eddigi üzemeltető – akinek lejárt a szerződése – családi okok miatt már nem akart újra szerződni, így nyilvános, bárki számára elérhető pályázatot írtunk ki, az esélyegyenlőség és az egymással versengő pályázatok biztosítása érdekében. Sürgősen meg kellett oldanunk a helyzetet, így valóban kevés idő maradt a jelentkezésre, de nem egy óriási szálloda üzemeltetéséről van szó. Egy ilyen ajánlatot egy tapasztalt vendéglátós pár nap alatt végig tud gondolni. Az is nagyon fontos volt, hogy olyan bérlőt találjunk, aki kötődik Szentendréhez és kötődik a Barlanghoz. Merthogy mi azt a vonalat szeretnénk tovább vinni, amit eddig képviselt a Barlang.  Március elejétől már a Barlang is zavartalanul működik tovább. 

Hogy alakul az együttműködés a többi szervezettel? Az FMC szóba került, de például a könyvtárral, a MANK-kal mi a helyzet? 

L.J.: Ahogy az előbb említettem, a PMK színházterme hozzánk tartozik, de más területeken folyamatosan együttműködünk a könyvtárral. Tóth Máté igazgató személyében kiváló partnert találtunk.

L.Gy.: Nagyon jók az együttműködések! És mindenki nyilvánvalóan azt szeretné, ha a saját területe lenne a hangsúlyos. Persze előfordulnak érdekütközések, de ezt meg kell próbálnunk konstruktívan megoldani. A Ferenczy Múzeumi Centrum tulajdonában lévő terek a legizgalmasabbak a városban, együtt is kell működnünk velük. Remélem, hogy igazgató úr is szereti az előadó-művészeti programokat. Ők egyébként tavaly a Nyitott Templomok Hétvégéjével egy nagyszerű fesztivált valósítottak meg.

Nagyon szeretnék továbbá olyan közös munkákat, amelyek a képzőművészetből kiinduló projektek,

például ilyen pilot-projekt volt tavaly Gergye Krisztián gyönyörű performansza, amit egyébként most nagy büszkeségünkre meghívtak a Szabadtéri Színházak Fesztiváljára. Az előadás szentendrei művészek festményeit dolgozta föl, sorozatként. 

A MANK-kal nagyszerű az együttműködés. Nagyon profi és nyitott szervezetről van szó. Az sem titok, hogy a MANK vezetői közül Tardy-Molnár Anna és Borbély László korábban közvetlen kollégáim voltak különböző helyeken, ezért nyilván nagyon jól értjük és ismerjük egymást. A MANK gyönyörű kertje esetenként egy nyári koncert, vagy akár egyszerűbb színházi előadás helyszíne lett, a Tavaszi Fesztiválon a KV Társulat Medeá-ját láthatjuk ott. Azt gondolom, a MANK is örül annak, hogy egy másfajta összetételű közönség látogat hozzájuk, meg nekünk is jó, mert nagyon inspiratív helyszín az övék.

Hogy alakultak a szezonon kívüli programok? 

L.Gy.: Van olyan előadás, ami folyamatosan megy minden hónapban, és mindig teltházzal, ilyen a Szamos Cukrászdában Karinthy: Dunakanyar egyfelvonásosa. Volt egy Tüskevár-bemutató a Fórum Színházzal. Megkeresett továbbá a városba kiköltöző Németh Kristóf, akinek a színházi vállalkozása Valentin napon be is mutatkozott, de próbálkoztunk kortárs tánccal is. Remélem, meghozza a régió művészetszerető közönsége a Tavaszi Fesztivál alatt a kedvemet arra, hogy télen aktívabb legyek. Most egy picit úgy érzem, annak, hogy Budapesten látható előadásokat kihozzunk ide, nem igazán van értelme, de erről megoszlanak a vélemények. Azt tapasztalom, hogy a színházkedvelő szentendreiek inkább bemennek előadást nézni a fővárosba. Én távlatilag igazából olyan előadásokat szeretnék idehozni, amelyek csak itt láthatók, vagy itt vannak bemutatva.
Nehezítő körülmény, hogy csupán a jegybevételt tudjuk felajánlani a szakmai partnereknek, pályázati források csak a nyári Teátrum-előadásokra vannak, hiszen a Teátrum alapvetően nyári projekt. Őszintén szólva a pandémia-hullámok miatt is egy kicsit visszafogtuk magunkat. Országos tapasztalat, és a szakma is mondja, hogy – a nagyon nagy sztároktól eltekintve – most a kisebb helyek jobban működnek. Tehát szívesebben megy a néző négyszáz helyett csak ötven másik nézővel egy légtérbe.
L. J.: Visszatekintve az elmúlt két és fél évre, minden területen szemléletváltáson ment át a Kulturális Központ. Minden teljesen átalakult ahhoz képest, ami volt – és biztosan mondhatom, hogy előnyére vált.

Zimre Zsuzsa

A cikk a Szentendre és Vidéke március 9-i számában jelent meg.