Melyek lettek végül az idei év költségvetésének a számai?
Szentendre város támogatásként a cég működéséhez a tavalyi összeget tudta biztosítani a Szentendrei Kulturális Központ számára, azaz 212 millió forintot, ami az infláció, a megemelkedett energiaárak, valamint a KATA, mint adózási forma szűkítése miatt gyakorlatilag kevesebbet jelent, mint 2022-ben. Ezért az a döntés született, hogy idén az elmúlt években felhalmozott nyereségünket is felhasználhatjuk. Ennek következtében a 2023-as zárásnál egy mínusz összeg jelenik majd meg, azonban azt a korábbi nyereségbő ki tudjuk majd egyenlíteni.
Hogyan érinti mindez az idei terveket?
Manapság szinte képtelenség tervezni, hiszen bármelyik pillanatban bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is. Mindenesetre végül a tavaly megvalósultakból indultunk ki, de vannak programok, amelyek átalakultak és olyanok is, amelyek – hacsak más forrást nem találunk rá – elmaradnak. Ilyen például jelen pillanatban az Őrzők napja, minek kapcsán még egyeztetések előtt állunk a résztvevő rendvédelmi szervekkel. Nagyon szeretnénk pénzt találni ehhez a méltán szeretett rendezvényhez! Mindez azt is jelenti, hogy idén sokkal erősebben kell a szponzorációval is foglalkoznunk, a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztiválra például 5 millió forintnyi szponzorációs bevételt terveztünk, és már most dolgozunk ennek a megvalósításán. De jó hír, hogy idén is lesz Gyereknap a Czóbel-parkban, júliusban Gyertyaúsztatás, augusztusban Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál és Borkorzó, decemberben pedig Advent Szentendrén rendezvénysorozat. Új programelemeket is beemeltünk az idei évbe, mint példáula május 13-án megrendezésre kerülő Nemzetiségek Napját, amelyen a Szentendrén működő nemzetiségi önkormányzatok adnak programot, kapnak bemutatkozási lehetőséget a Dunaparti Művelődési Ház (DMH) udvarán. Nehéz helyzetben van a Szentendrei Teátrum is, ugyanis itt a mindössze 20 millió forintnyi önkormányzati támogatás mellé mindenképp pályázati pénzre is szükség lesz.
Nézzük végig a Kulturális Központ alá tartozó néhány területet! Mit lehet tudni a P’Art Mozi működéséről? Sokszor hallani azt a véleményt, hogy az elmúlt időszakban veszített a művészmozi jellegéből. Igaz ez? Ha igen, a döntés szándékos?
A mozi ebben a pillanatban is tagja az Art-Mozi Egyesületnek. Az Art mozi titulusnak feltétele, hogy negyedévente a vetített filmek 50%-nak művészi besorolású filmnek kell lennie. Ezt mi az előírtak felett teljesítjük, és nem áll szándékunkban ebből engedni. Ugyanakkor az is tény, hogy a mozi az egész városé, és figyelembe vesszük azon filmkedvelők igényeit is, akik nem csak a művészfilmek iránt érdeklődnek. És az is tény, hogy mindez a mozi bevételének a növekedéséhez is hozzájárul. Filmszínházunk a tavalyi évben kiemelkedően szép néző- és bevételi számokat hozott. Kollégáimnak köszönhetően sok új, sikeres program került bevezetésre. Ilyen például a Kölyökmozi, a filmklubok megújulása, bővítése, közönségtalálkozók szervezése. Sokan szeretik a Filmfestés programunkat és más művészeti ágaknak is teret adunk, például bábszínházi előadásokat is szervezünk.
A Kölyökmozi ötlete egyébként abból a kérdésből indult, hogy miként tudnák minden szentendrei családhoz elvinni a P’Art Mozi hírét. Úgy döntöttünk, hogy a kézenfekvő szórólapozás helyett a gyerekek irányába nyitunk és rajtuk keresztül próbáljuk elérni a családokat. A projekt lényege, hogy minden egyes szentendrei, illetve környékbeli iskolának és óvodának tematikus filmajánlót küldünk ki azzal, hogy válasszanak filmet, és mi délelőtti matiné keretében levetítjük azt. Pár hónap alatt rengeteg csoportunk lett, nem csak Szentendréről.
Azt kell mondjam, hogy a P’Art Mozi egy igazi sikersztori, és kivételesen ez az infrastruktúrára is igaz, hiszen sikerült lecserélnünk a kisterem székeit és az ajtót is hangszigetelni tudtuk a két terem között, amivel megnyílt a lehetőség arra, hogy későbbiekben egyszerre két teremben is legyen vetítés. Nemrég pedig azt az információt kaptuk, hogy a kritikus állapotban lévő mozigépünk cseréjét a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól 23 millió forinttal támogatja.
Ha jól sejtem, a másik nagy sikersztori a Barlang.
A Barlangot egy olyan élettel teli, nyüzsgő közösségi térnek képzeltük el, ahova mindig jó bejönni, minden korosztály számára tud nyújtani valamit, és mindenki otthon érezheti magát benne. A hely most úgy működik, hogy a programokat és azok finanszírozását a Kulturális Központ biztosítja, a büfét viszont pályázat útján kiválasztott vállalkozó üzemelteti, s ennek fejében bérleti díjat is fizet. A Barlang belső részében egy felújítás történt, amit teljes egészében a bérlő finanszírozott. Tavaly márciusban átépítették a benti bárpultot, hogy a nagyobb rendezvények kiszolgálása minél gördülékenyebben menjen, nyáron megépült a kinti pult, januárban a teljes vendégtér megújult, és mostanra már a kinti pult és a kert is megszépült. Ezek a fejlesztések a városnak egy fillérjébe sem kerültek, egy igazi közösségi összefogás eredményeképpen újult meg a helyszín. Köszönettel tartozunk az üzemeltető kft-nek, a hely törzsvendégeinek és mindenkinek, aki részt vett ebbe munkában. Azt látom, hogy a Barlang egy igazi közösségi helyszínné alakult át. Idén már nyertünk a Hangfoglaló és a Csoóri Sándor pályázaton is pénzt egyes programkora, de a koncerteken, filmvetítéseken, klubokon túl számos civil kezdeményezésnek is teret biztosítunk, ezek közül az egyik legnépszerűbb a Petrovity Sándor által működtetett szerdai Darts Klub.
Mi a működési konstrukciója a tizenöt közművelődési csoportnak?
Különböző konstrukcióban működnek és különböző generációkat szólítanak meg, amelyek között megtalálható a senior tánc, a Tusi bácsi által vezetett sakk-kör, vagy a Kertész Kata által vezetett színjátszókör is. Büszkék vagyunk a Szentendrei Táncegyüttesre, akik tavaly Pro Urbe díjban részesültek és idén 40 éves fennállásukat ünneplik, és a Diótörő Balettiskolára is, akik Szentendre Város Közművelődési Díját nyerték el, ők 30 éve működnek Szentendrén.
Feladatunknak tekintjük, hogy csoportjainkat támogassuk, népszerűsítsük, illetve a programjainkon bemutatkozást biztosítsunk számukra. A májusi gyereknapon például számos saját és városi közművelődési csoportnak nyújtunk bemutatkozási lehetőséget.
Sokan nem tudják, hogy a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színházterme is a Kulturális Központ fenntartása alá tartozik.
Igen, és itt is szükség volt szemléletváltáson átmenni, ugyanis a bevételeink erősítése érdekében egyrészt nagyobb hangsúlyt fektetünk a bérbeadására, nyitottabbak vagyunk a külső megkeresésekre, másrészt szigorúbbak lettünk a feltételek terén, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingyenességet kizártuk. Egyébként nagyon népszerű helyszín, egyre több produkció fedezi fel, sőt, számos filmforgatás helyszíne is.
Már említette a szponzorációs forrást, mint lehetőséget, hogyan lehet ezt működésbe hozni?
Szponzorációval foglalkozni egy külön szakma, ami teljes embert kíván. Április végétől egy szakember foglalkozik a hirdetésszervezéssel, szponzorációval.
Itt említeném meg a Szentendre és Vidékét is, hiszen a Kulturális Központ a kiadója a városi lapnak. Az újság tavaly szépen hozta az elvárt hirdetési bevételeket, de azért nehéz helyzetben vagyunk itt is, hiszen jó ideje már, hogy nem jut el minden postaládába és a megjelenés gyakorisága is csökkent. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy sok szentendreinek mind a mai napig érték az, hogy itt megjelenhet, és fontosnak tartják, hogy hirdetéseikkel egyúttal a városi lap fennmaradásához is hozzájárulnak.
Egyes városi programok városrészekben való megvalósulása kiemelt cél volt ennek az önkormányzati ciklusnak az indulásakor. Mi a terv ennek kapcsán 2023-ra?
A városrészi programok megvalósulását 2020-ban, a kijárási korlátozás idején kezdtük el Kultszerenád néven. Ebben az időszakban kivittük a kultúrát, a zenét és a szórakozást Szentendre városrészeibe. Ezt a programsorozatot 2021-ben és 2022-ben is folytattuk. Tavaly nagy segítség volt, hogy nyertünk a Térzene pályázaton, minek köszönhetően összesen 16 koncertet vittünk ki Szentendre külső helyszíneire. Ha idén is kiírják, biztosan fogunk újra pályázni. Ugyanakkor a programjainkat eleve úgy tervezzük, hogy figyelembe vesszük, azokhoz mely városrészek, milyen módon tudnának csatlakozni. A Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztiválra pedig minden évben várjuk a városrészek programadóit is.
Ad-e az idei pénzügyi keret bármilyen fejlesztésre, beruházásra lehetőséget?
A költségvetés semmilyen beruházásra nem ad lehetőséget, ami azért nehéz, mert bármely pillanatban történhet olyasmi, ami azon nyomban borítja a pénzügyi terveinket. Ha például a 10 éves faházak idén már nem lesznek felállítható állapotban, nem tudunk újakat venni, vagy ha holnap leáll a mozigép (és mi még nem kaptuk meg a pénzt, vagy közbeszerzés útján nem szereztük be az újat), akkor az egész költségvetésünk borul.
Nagyon szerettünk volna a PMK színháztermében szőnyeget cserélni, székeket felújítani, de ezekről le kellett mondanunk.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy idén csupán egy fejlesztésre jutott pénz, a DMH irodájában lévő kazán cseréjére, ami már borzasztó korszerűtlen volt, ráadásul abban az irodában van elhelyezve, ahol a munkatársaink dolgoznak.
Manapság igen népszerű a közösségi összefogás meghirdetése. A Kulturális Központ tervez-e ilyesmit?
Azt gondolom, hogy ezekben az időkben rengeteg emberi sors van nagyon nehéz helyzetben, és sokkal elemibb igények várnak kielégítésre, mint faházak, vagy színházszékek rendbe tétele vagy cseréje. És így is nagyon hálásak vagyunk azért a sok támogatásért, amit helyi vállalkozásoktól kapunk akár kedvezmények, akár ingyen szolgáltatások formájában. A lakosságra én nem szeretnék ilyesfajta terhet róni.
A beszélgetésünkre folyamatosan a pénzügyi korlátok árnyéka vetült. Mi lenne, ha ilyesmivel nem kellene számolni és bármit megtehetne, mint a Kulturális Központ vezetője?
Amit biztosan prioritásként kezelnék, az a DMH épületének és udvarának a felújítása, átalakítása és a Duna felé nyitása lenne. Az lenne a cél, hogy a kis művelődési házból egy valódi kulturális központ váljon. Azzal máris több programot lehetne behozni, illetve végeredményben az egész Duna-partot élettel lehetne megtölteni. A másik számomra fontos ügy a Szentendre és Vidéke. Ha a pénz nem lenne akadály, legalább kéthetente adnám ki és Szentendre minden postaládájába eljuttatnám.
Immár negyedik éve vezeti, de hogyan értekeli ebben a pillanatban a Kulturális Központ helyzetét?
Sokat beszéltünk az anyagiakról, és nem hangsúlyoztam azt, hogy a mi másik nagy erőforrásunk a kollégák. A Kulturális Központnál olyan szakemberek dolgoznak, akik nemcsak szeretik, de értik is a várost, és ezzel a hozzáállással számtalan nehézségen túl lehet lendülni, csodálatos dolgokat lehet megvalósítani. Nagy hangsúlyt fektetünk a belső kommunikációra is, és nem árulok el titkot, ha azt mondom, a nyugodt és konstruktív légkörhöz nagyban hozzájárult Lőrinczy György érkezése is, aki az előadóművészetért felelős ügyvezetőtársam.
Hálás vagyok az elmúlt 4 évért, a városvezetés támogatásáért és mindazokért a szakmai, kollegiális és emberi kapcsolatokért, amit itt szereztem. 2019 után a rendezvényeknek és a fesztiváloknak a struktúrája átalakult – voltak olyanok, amelyeket helyi kötődés híján elhagytunk, de olyanok is, amelyeket megerősítettünk. Azt gondolom, hogy a jelen állapotbeli rendezvényportfólió teljes mértékben méltó a városhoz, engem legalábbis büszkeséggel tölt el, bárki által, nyugodt szívvel tovább is vihető. A cég ugyanis minden szempontból kiforrta magát.
-sza-
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. május 10-ei lapszámában jelent meg.
Fotó: Deim Balázs
