Ugrás a tartalomhoz

Pirk Ambrus már nincs többé közöttünk

Pirk Ambrus 1949. óta Szentendrén élt és alkotott, idén júliusban töltötte volna be 76. életévét. De édenkertjeit itt a Földön már nem tudja tovább tervezni, mert 2020. június 11. óta már nincs többé közöttünk! Így sokak által kedvelt, derűt sugárzó alakját a szentendrei utcák, terek nem láthatják többé, és örökre hiányolni fogják forrón szeretett Dunájának kavicspartjai és fehér homokzátonyai.

Pirk Ambrus 1944-ben Gödöllőn született, mely a XX. század elején a magyar szecesszió bölcsője volt. Nagyszülei, Remsey Jenő festőművész és Frey Vilma iparművész, a Gödöllői Művésztelep alkotói voltak. Édesanyjával, Remsey Ágnes iparművésszel és édesapjával, Pirk János festőművésszel néhány évig Gödöllőn élt, ahová a szülői házhoz később is gyakran visszatért. A művész család légköre, mely a gödöllői szecesszió hagyományaiból táplálkozott, jelentette a gyökeret és az éltető talajt is Pirk Ambrus munkásságának kibontakozásához. Ez összecsengett a szecesszió össz-művészetiségre törekvő szellemiségével, ami egyben egy életformát is jelentett, mely áthatotta az élet minden művészeteken kívüli területét is: Pirk Ambrus ezeket a hatásokat később saját kertművészetében ötvözte és fejlesztette tovább.

Munkásságában – mint ahogy a szecesszióban is – megtalálható a növényi motívumokból levezetett formarendszer. Ez látható a természetben vagy a képzeletében megszületett terményeket idéző díszkútjai, szökőkútjai és a növényi indák kacskaringóit stilizálva alkalmazó kandeláberei, utcabútorai esetében. De más párhuzamokat is megfigyelhetünk. Pirk Ambrus táj- és kertépítészetében, a szecesszióhoz hasonló univerzalitás valósult meg. A létesülő terv minden elemét összhangban álmodta meg, a környezet legapróbb részleteitől a kert, az utca, a tér, a város és a táj nagyobb összefüggésrendszeréig. Univerzális táj- és kertépítészi terveiben, a növények és sziklák kiválogatásán és csoportosításán túl, iparművészeti szinten, ő maga tervezte meg az összes elemet és berendezést: a csobogókat, a díszkutakat, a szökőkutakat, a vízeséseket és tavakat, a kerti– és utcabútorokat, a kandelábereket, a szemét-tárolókat, a csatorna fedlapokat épp úgy, mint a térelválasztó elemeket, hirdetőoszlopokat, lépcsőket vagy burkolatokat.

Megvalósult tervei ezért idézik művészi színvonalon a természet és az ember alkotta táj harmóniáját.

Történelmi városok – ez a háttér tette lehetővé, hogy több jelentős városunk (Győr, Székesfehérvár, Pápa, Kőszeg, Sopron, Szeged, stb.) városközpontjának arculatát megtervezze, melyek fokozatosan megvalósulva több évtizedre meghatározták e települések közterületeinek arculatát. Pirk Ambrus tervezte például Kőszegen a Fő teret, az utcabútoroktól a kandeláberekig, a fedlapoktól a szökőkutakig, Székesfehérváron a Városház teret és környezetét, Győrben a fő gyalogos utcát és környezetét.

Utcabútorai, kútjai, szökőkútjai, kandeláberei stb. megtalálhatók pl. Budapesten, Székesfehérváron, Győrben, Pápán, Esztergomban, Szolnokon, Szegeden, Hévízen, Kőszegen és országszerte más városokban.

Országos- és helyi tervpályázatok díjazottja volt. 2005-ben Ormos Imre emlékéremmel tüntették ki. Ezt a díjat azok a hazai és külföldi szakemberek kaphatják meg, akik a táj- és kertrendezés terén kimagasló tevékenységet fejtettek ki, illetve akik a szakterület fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárultak. A Budapesten megrendezett Európai Kert Konferencián a négy legszebb magyarországi kert között három kertjét mutatták be. Pro Urbe Szentendre Díjat kapott 2014-ben.

Szentendre főkertésze volt 1968-tól 1970-ig. Harminc éven keresztül tevékenykedett a Műemléki Albizottság tagjaként. Ezalatt városáért odaadó szeretettel és szakértelemmel dolgozott. Szentendrén, közterületen csak néhány kisebb terve valósult meg. Ennek ellenére mindig szívesen segítette a várost szakmai tanácsadással vagy társadalmi munkában végzett tervezéssel. Egy évtizedig küzdött a Pirk János Múzeum megvalósításáért.

Megjelent szakkönyvei: Ötletek a kert berendezéséhez és a Játékról komolyan című munkái.

Önálló és csoportos kiállításokon szerepelt.

Fájó szívvel búcsúznak tőle:

szerető családja, barátai és tisztelői

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.