Sokoldalú tevékenysége miatt talán sokaknak ismerős lehet dr. Sipos József neve. Az erdélyi származású orvos disszidálás és hosszabb németországi tartózkodás után telepedett le városunkban közel két évtizede, és már több kiállításon is megmutatta tehetségét mint fa- és fémszobrász. Az életéről készült Vasgyökerek című dokumentumfilmet 2016-ban mutatták be, többek között a P”Art Moziban is. Sipos József szenvedélyes utazó. Január közepén a Kolping Egyesületben tartott előadásában a két kaukázusi keresztény államban, Örményországban és Grúziában tett utazásáról számolt be, amelynek szerkesztett változatát közöljük.

Európa és Ázsia peremén

Az első meglepetés az örmény határnál ért minket: kiderült, hogy idegenvezetőnk örmény származású erdélyi magyar, aki fiatalkorától tanulmányozta az örmény kultúrát és nyelvet, Angliában és Örményországban járt egyetemre, jelenleg pedig a Matenadaran kutatóintézet és múzeum főmunkatársa.

Örményország és Grúzia Európa és Ázsia peremén fekszik, ennek megfelelően mindkét kontinens vonásai felfedezhetők bennük. Mindkét állam a Kr. e. 1. évszázadban alakult meg, saját nyelvük és írásuk van. Közös a történelmükben, hogy több mint két évezreden át szinte állandó elnyomás alatt éltek, a keleti és a nyugati áramlatok ütközői voltak. Leigázták őket a perzsák, a görögök, a rómaiak, a bizánciak, a mongol hordák, majd az oszmán törökök. Örményország ma is ellenségtől övezett környezetben él. Teljes határzár van, nincs átmenő forgalom sem a török, sem az azeri határon. Úgyszólván hadiállapot uralkodik, heti rendszerességgel történnek a határincidensek.

A fővárosban, Jerevánban látható az örmény genocídium emlékhelye, ahol számos képpel dokumentálják az 1915-ös népirtást. A történeti források szerint a törökök 1-1,5 millió embert végeztek ki kegyetlen módszerekkel: lakhelyükről elhajtották és halálra éheztették őket, vagy felakasztották, keresztre feszítették, agyonverték őket.

Hétmillió örmény diaszpórában

A mai ismereteink kb. tízmillió örmény él a világon, ebből viszont csak hárommillió Örményországban, közel hétmillióan diaszpórában. Az évszázadokon át tartó üldöztetés miatt szóródtak szét szerte a világba, többek között hazánkba is. Hozzánk Erdélyen keresztül jutottak, az első nagyobb örmény település Bethlen Gábor fejedelemsége alatt jött létre. Több erdélyi várost az örmények alapítottak: például Csikszentvíz, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós, Szamosújvár. Bár Magyarországon aránylag kevés örmény élt az elmúlt évszázadokban, mégis maradandót alkottak. Megemlíthetjük az általuk épített templomokat Gyergyószentmiklóson vagy Szamosújváron, utóbbi a világ második legnagyobb örmény temploma. Számos közéleti személyiség vagy művész mondhatja magát örmény származásúnak, például a két örmény aradi vértanú: Kiss Jenő és Lázár Vilmos.

Építészeti örökség

Nagy hatással volt rám Örményország építészeti és szellemi öröksége. A mai főváros a Biblia földje: a város magaslatairól jól látható az Ararát hegység. E lankákon művelt szőlőt Noé, akinek bárkája a keresztény hagyomány szerint itt ért földet a vízözön levonulása után.

Jereván környékén számos kolostor és erődtemplom található festői környezetben. Kiemelkedően szép a Geghard apátság sziklába vájt csarnokaival és kolostori lakosztályával, az épületegyüttesből egy patak vize csordogál ki. A számtalan épen maradt kolostornak különleges dísze a ’kacskar’-nak nevezett faragott keresztek, amelyek még mindig ezres nagyságrendben találhatóak szerte az országban.

Jereván számos múzeumában képet kaphatunk az ország múltjáról. A néhány évtizede felépült Matenadaran múzeumban kaptak helyet a VI. századtól a kolostorokban őrzött kéziratok. Itt tárolják azokat a perzsa, görög, latin és természetesen örmény nyelvű kódexeket, amelyek kiemelkedően jelentősek az egyetemes kultúrában, és amelyeket az Unesco a világörökség részének nyilvánított.

Sajátos vallás

Örményország a világtörténelem első keresztény országa. A kaukázusi Örmény Királyság már 301-ben államvallássá tette a kereszténységet, amikor Világosító Szent Gergely sikerrel megtérítette III. Tiridat uralkodót és udvarát. Az ő tiszteletére emelték a Khor Virap kolostort, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az 5000 méter magas Araratra. Jelenleg itt székel az örmény apostoli egyház pátriárkája, a katolikosz. Az örmény katolikusok nem ismerik el pápa fennhatóságát.

Meglátogattuk az örmény apostoli egyház központját Ecsmiadzinben. A nagy kiterjedésű, gyönyörűen ápolt parkban helyezkedik el a székesegyház, a legősibb keresztény templom, amelynek alapjait a 4. században tették le. A katedrális 2000-től az Unesco Világörökség részét képezi Zvartnotsz templomának romjai. A székesegyház a VII. században épült, de a X. században egy hatalmas földrengés elpusztította, és közel 1000 évig a föld alatt volt. Az elmúlt évszázadban kiásták, részben rekonstruálták, és még így romjaiban is fenséges látványt nyújt.

Kultikus étkezés

Az örményeknél – akárcsak a grúzoknál – az étkezésnek kultikus jellege is van. Egy ünnepi vacsora több fogásból áll, és a fogások között beszélgetnek, ami egy külföldinek okozhat kínos pillanatokat, ha nem tudja, mikor van az evés, és mikor a beszélgetés ideje. Jellemzően számos előétel van, mint például a túróval töltött lángosféle, a különböző párolt zöldségek, saláták, főtt tészták, végül pedig a húsos ételek következnek. Úgy lehetne mondani, hogy ezek sokkal inkább lakomák. mintsem étkezések.

A főváros egyik látványossága a világhírű, Ararát névre hallgató konyakgyár. Itt, miközben konyakkóstoláson vettünk részt, elmesélték egy anekdotát. A legenda szerint Sztálin elvtárs minden évben küldött egy hordó konyakot barátjának, Churchillnek. Egy alkalommal Churchill szóvá tette Sztálinnak, hogy a konyak minősége nem olyan, mint a korábban. Sztálin felhívta a konyakgyárat, ahol közölték vele, hogy politikai okokból Szibériába száműzték a szakmai vezetőséget. Mire Sztálin megparancsolta, hogy azonnal helyezzék vissza őket a gyárba.