A tréfás válasz nemcsak a kérdezőnek, hanem Szilárd Leó USA-ba emigrált magyar tudóstársainak is nagyon megtetszett, akik ezentúl szívesen hivatkoztak magukra marslakóként, akik egy mások számára érthetetlen nyelven beszélnek egymással, és mintha az agyuk is másképp járna, mint az egyszerű “földi halandóknak”.

A Budai Várban november 17-ig látható egy kiállítás, ami kiterjeszti a klasszikus értelmezést, és marslakónak tekinti az összes magyar Nobel-díjast, valamint tudományos életünk más kiválóságait is a 19. századtól napjainkig. Alábbi cikkünkben a fenti gondolatmenetet követve a magyar származású Nobel-díjasok bemutatására vesszük kölcsön ezt a kifejezést, forrásként a Wikipédia vonatkozó szócikkét használva.

A marslakók kifejezés magában hordozza, hogy az illető az otthonától távol, kvázi idegenként tűnik ki tehetségével és különleges adottságaival, ami egyértelműen igaz volt a negyvenes évek magyar származású, de Amerikában élő természettudósaira. De ugyanígy igaz magyar származású Nobel-díjasaink többségére is, hiszen közülük csupán hárman kaptak akkor Nobel-díjat, amikor Magyarországon éltek, és a díjazott munkásságuk magyarországi tevékenységükhöz kötődik. Közéjük számítjuk Krasznahorkai Lászlót is, annak ellenére is, hogy több évtizede Berlint tekinti második otthonának, ahogyan Kertész Imre is itt helyezte el életművének kéziratait. Tíz díjazott Magyarországon született ugyan, iskoláikat és közülük néhányan kezdeti munkájukat is itthon végezték, de a Nobel-díjat már külföldi állampolgárként kapták. És kilencen vannak azok, akik bár nem Magyarországon születtek, de magyar származású szüleik miatt egyértelműen magyarnak (is) vallották magukat.

Magyarországon születtek, és itt élve kapták meg a díjat:

• Szent-Györgyi Albert (1893, Budapest – 1986, Woods Hole, USA). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1937. Indoklás: „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.
• Kertész Imre (1929, Budapest – 2016, Budapest). Irodalmi Nobel-díj, 2002. Indoklás: „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
• Krasznahorkai László (1954, Gyula -). Irodalmi Nobel-díj, 2025. Indoklás: „lenyűgöző és látomásszerű életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette megerősíti a művészet erejét”.

Magyarországon születtek, külföldön lettek díjazottak:

• Lénárd Fülöp (1862, Pozsony – 1947, Messelhausen, Németország). Fizikai Nobel-díj, 1905. Indoklás: „katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért”.
• Hevesy György (1885, Budapest – 1966, Freiburg im Breisgau) Kémiai Nobel-díj, 1943. Indoklás: „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban”.
• Békésy György (1899, Budapest – 1972, Honolulu, USA). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1961. Indoklás: „a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”.
• Gábor Dénes (1900, Budapest – 1979, London). Fizikai Nobel-díj, 1971. Indoklás: „a holográfia feltalálásáért és fejlesztéséért”.
• Wigner Jenő (1902, Budapest – 1995, Princeton, USA). Fizikai Nobel-díj (megosztva), 1963. Indoklás: „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”.
• Harsányi János (1920, Budapest – 2000, Berkeley, USA). Közgazdasági Nobel-díj (megosztva), 1994. Indoklás: „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért”.
• Oláh György (1927, Budapest – 2017, Beverly Hills, USA). Kémiai Nobel-díj, 1994. Indoklás: „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért”.
• Herskó Ferenc (1937, Karcag –). Kémiai Nobel-díj (megosztva), 2004. Indoklás: „az ubikvitin közvetítette fehérje-lebontás felfedezéséért”.
• Karikó Katalin (1955, Szolnok –). Fiziológiai-orvostudományi Nobel-díj, 2023. Indoklás: “az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért”.
• Krausz Ferenc (1962, Mór –). Fizikai Nobel-díj (megosztva), 2023. Indoklás: “attoszekundumos fényimpulzusok előállításában való tudományos munkásságért, melyek az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatához szükségesek.”

Nem Magyarországon született magyar származású díjazottak

• Richard Adolf Zsigmondy (1865, Bécs – 1929, Göttingen). Kémiai Nobel-díj, 1925. Indoklás: „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért”. Szülei mindketten magyar származásúak voltak.
• Bárány Róbert (1876, Bécs – 1936, Uppsala). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1914. Indoklás: „vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. Szülei mindketten magyar származásúak voltak.
• Milton Friedman (1912, New York – 2006, San Francisco). Közgazdasági Nobel-díj, 1976. Indoklás: „a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért”. Szülei mindketten magyar származásúak voltak.
• Daniel Carleton Gajdusek (1923, New York – 2008, Tromsø, Norvégia). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (megosztva), 976. Indoklás: „a fertőző betegségek terjedésének és eredetének új mechanizmusainak felfedezéséért”. Édesanyja magyar származású volt.
• Elie Wiesel (1928, Máramarossziget – 2016, New York). Béke Nobel-díj: 1986. Indoklás: „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének” feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája”. Szülei mindketten magyar származásúak voltak.
• Polányi János (1929, Berlin –). Kémiai Nobel-díj (megosztva), 1986. Indoklás: „elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért”. Szülei mindketten magyar származásúak voltak.
• George Stigler (1911, Seattle – 1991, Chicago) Közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1982. Indoklás: „az ipari struktúrákról, a piacok működéséről, valamint az állami szabályozás okairól és hatásairól szóló alapvető tanulmányaiért”. Édesanyja magyar származású volt.
• Alfred Hermann Fried (1864, Bécs -1921, Bécs) Béke Nobel-díj, 1911. Indoklás: “azért az erőfeszítéséért, hogy leleplezze és leküzdje azt, amit ő a háború fő okának tart, nevezetesen a nemzetközi kapcsolatokban uralkodó anarchiát”. Szülei mindketten magyar származásúak voltak.
• Douglas D. Osheroff (1945, Aberdeen -) Fizikai Nobel-díj, 1996. Indoklás: „a hélium-3 szuperfolyékonyságának felfedezéséért”. Édesanyja felvidéki származású magyar.
• Hugh David Politzer (1949, New York -) Fizikai Nobel-díj (megosztott), 2004. Indoklás: “az erős kölcsönhatás elméletében fontos szerepet játszó aszimptotikus szabadság felfedezéséért”. Szülei feltehetően mindketten magyar származásúak.

Ahogyan az a fenti felsorolásból látszik, a címben feltett kérdésre pontos válasz nincs, főleg, ha a listát kiegészítjük azzal a néhány díjazottal, akik Magyarország területén születtek, de nem magyar származásúak. Ugyanakkor a gazdag lista bőven ad okot a büszkeségre, és ami talán ennél is fontosabb: bizakodásra. Bizakodásra és reményre, hogy a lista folytatódik. Határon innen és határon túl.

K. B.