A magyarországi őshonos nemzetiségek 1994 óta alakíthatnak nemzetiségi önkormányzatokat. Magyarország alaptörvénye és a nemzetiségek jogairól szóló törvény sok – Európában, sőt világszerte egyedülálló – lehetőséget ad Magyarországon az őshonos nemzetiségeknek, hogy megéljék az identitásukat, a törvény megvédi a közösség és az egyén érdekeit is. Előző lapszámunkban beszélgettünk a nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel, akik elmondták, hogy főként a nyelvhasználattal, a zenével, a tánccal, kulturális és gasztronómiai szokásokkal tudják fenntartani hagyományaikat, még akkor is, ha egy tucatnál is kevesebben élnek Szentendrén.
– Egy adott nemzetiség akkor alapíthat települési nemzetiségi önkormányzatot, ha a számuk meghaladja a huszonöt főt, vagy négy évvel korábban már volt önkormányzatuk, és a számuk eléri a húsz főt. Idén a legutóbbi, 2022-es népszámlálás adatai a mérvadóak – magyarázza Gregor Gallai német nemzetiségpolitikai szakértő.
Egy településen a nemzetiségi választás akkor tartható meg, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma. Ezeknek a választópolgároknak regisztrálni kell magukat az adott nemzetiségi névjegyzékbe. Három képviselőt választhatnak száz fő alatt. A jelöltek szavazhatnak akár magukra is, és az sem kizáró ok, hogy a három nemzetiségi képviselőjelölt egy családon belül van.
– A nemzetiségi önkormányzatok az államtól kapnak támogatást, egyrészt feladat alapon, az elvégzett feladatok függvényében. Másrészt működési támogatást, ami a népszámláláskor rögzített lélekszámukkal van összefüggésben. És természetesen különböző pályázatokon is részt vehetnek – sorolja a szakértő.
A 2024-es nemzetiségi önkormányzati választásokon a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a roma, a román, a szerb és az ukrán nemzetiségek indítanak képviselőjelölteket. A ma Szentendrén élő, választásra jogosult nemzetiségek közül a németek és a szlovákok ebben a ciklusban nem képviseltetik magukat, viszont mindkét nemzetiségnek lesz Pest Vármegyei és országos nemzetiségi listája, így a nálunk élő németek és szlovákok ezekre a listákra szavazhatnak 2024. június 9-én.
„Életérzést közvetíteni”
A nyomtatott lapban közzétett listából kimaradt Tarjányi Attila képviselő-jelölt neve, melyet ezúton korrigálunk. Tarjányi Attila tizenöt évvel ezelőtt már alelnöki címet töltött be a szentendrei görög nemzetiségi önkormányzatnál. Harminc éve él Szentendrén. Elsődleges célja a lassan feledésbe merülő szentendrei görögség újraélesztése, visszakanyarodva a múltba. A hagyományos, tradicionális görög életérzést szeretnék közvetíteni, a Görög Ifjúsági Egyesület színeiben. Szeretnék elérni, hogy legyen görög testvérvárosa Szentendrének.
A nemzetiségi önkormányzatok jelöltjei
Bolgár nemzetiség: 16 fő
Képviselőjelöltek:
MARINOVA ILIEVA RUZSA
PORKOLÁB-ENKOVA VLADISLAVA HRISTOVA
PORKOLÁB SÁNDOR
Görög nemzetiség: 92 fő
Képviselőjelöltek:
SOMMER JULIANNA
FURCSA GÁBOR
TARJÁNYI ATTILA
ARVANITIDU SZTAMATULA
GIOVANTSI SZÓFIA
HORVÁTH FEDRA
Horvát nemzetiség: 76 fő
Képviselőjelöltek:
KISÉRDI VIKTÓRIA
BENKOVITS GYÖRGY
HEINTZ-VALENTIN ÉVA
SZAUTNER KATALIN GABRIELLA
Lengyel nemzetiség: 22 fő
Képviselőjelöltek:
CSAPÓ RICHÁRD
HALPER KRISTÓF
BRODMANN TAMÁS
Roma nemzetiség: 161 fő
Képviselőjelöltek:
NÉMET ROLAND
NÉMETH PATRIK
HORVÁTH VIVIEN
NÉMETH VINCE
NÉMET ZSANETT
Román nemzetiség: 11 fő
Képviselőjelöltek:
NAVRATILNÉ SZEKÁN ANNA
MAGYARNÉ BRAUNSTEINER MÁRTA
VASKÓNÉ PÁNTYA JÚLIA
VARGHÁNÉ DR. BORBÉLY ANNA
Szerb nemzetiség: 39 fő
Képviselőjelöltek:
VUKOVITS KOSZTA
MARGARITOVITS MILENKÓ
NIKOLITS GYÖRGY
HORVÁTH-SZTANKOVICS DARINA
RACZKÓ ZOLTÁN
Ukrán nemzetiség: 6 fő
Képviselőjelöltek:
KASZÓ-FEDINISIN OLESZJA
KASZÓ RÓBERT
VESSELÉNYI ADRIANA
