Bár az idei évtől az uniós szabályok már nem engedik a kifejlett szúnyogok ellen alkalmazható készítmények légi permetezését, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2020. július 27-i közleményében azonban arról tájékoztatta az ország lakosságát, hogy a szúnyogok okozta betegséghullámok veszélyére figyelemmel 180 napra engedélyezi a katasztrófavédelem számára a légi kémiai szúnyoggyérítés elvégzését.

Az NNK felhatalmazása nyomán augusztus 4-én Budakalász, Leányfalu, Óbuda, Pomáz és Szentendre polgármesterei közös levélben fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetőjéhez, hogy a Tisza menti településekhez hasonlóan a dunakanyari településeken is intézkedjenek a légi kémiai szúnyoggyérítésről. Kérésük indokául előadták, hogy a földi kémiai gyérítés nem hozott eredményt, a szúnyoginvázió már nappal is elviselhetetlen, s ez járulékos veszteségeket okoz a turizmusból élő vállalkozások számára.

E kérés ellen többen is tiltakoztak. Drávucz Zsolt, képviselő, mint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke lapunknak elmondta, „a légi úton történő kémiai irtással semmilyen körülmények között sem tudok egyetérteni. Mivel nem tudják éjszaka végezni, a meleg nyári estéken sokan tartózkodunk a szabadban, köztük gyermekeink is.” Ezért levéllel fordult Fülöp Zsolt polgármesterhez, amelyben hangsúlyozta, a légi kémiai gyérítéssel csupán néhány csípésmentes napot nyerhetünk, amely nincs arányban az azzal okozott súlyos vegyszerterheléssel, amely az élővilágot, a közvetlen lakókörnyezetünket, a kertben tartózkodó háziállatainkat, de még a családtagjainkat is veszélyezteti.

De tiltakoztak az Ökoparty aktivistái is, akik szintén levélben fordultak Szentendre polgármesteréhez és jegyzőjéhez. Megkeresésükben – többek között – hangsúlyozták, a deltamethrin egy idegméreg, amely szerrel történő irtás nem csak a csípőszúnyogokat irtja, sőt, a rovarokon kívül a vízi gerinctelen élőlényekre is közvetlenül hat, illetve a gerincesek közül az ezeket fogyasztókra (pl. madarak, emberek) is hatással van. Ráadásul a kémiai gyérítés nemhogy csökkenti, növeli a szúnyogok számát, hiszen azon élőlényeket is elpusztítja, amelyek természetes ellenségei a szúnyogoknak. Kérték továbbá, hogy az önkormányzat csak azzal a feltétellel engedje a földi kémiai gyérítést is a városban, ha annak útvonala előre ismert.

A bizottsági elnök tájékoztatása szerint az OKF augusztus 10-én válaszolt Leányfalu, Szentendre és Budakalász polgármestereinek, melyben arról informálta a városok vezetőit, hogy az NNK ideiglenes engedélye azon területeket érinti, ahol a betegségterjesztő szúnyogfajok magasabb számban vannak jelen, így a katasztrófavédelem jelen pillanatban szakértői javaslatok alapján elsődlegesen a keleti országrészben szervez légi kémiai kezeléseket. A katasztrófavédelem szerint a júliusi szúnyogártalom a régiónkban erőssége ellenére sem volt extrém mértékűnek tekinthető, és a rendszeres földi kémiai gyérítések minden esetben meghaladták a 80%-os hatékonyságot. Az OKF álláspontja tehát az, hogy a Dunakanyarban a légi gyérítés indokoltsága nem áll fenn és annak alkalmazása a jelenlegi ártalomhoz képest aránytalan környezetterhelést jelentene. A soron következő földi kémiai gyérítés tervezett időpontját pedig augusztus 17-19-ben jelölték meg. A szúnyoggyérítés heti ütemtervét a katasztrófavédelem a saját weboldalán folyamatosan frissíti.

Drávucz Zsolttól megtudtuk, mivel az OKF levele érkeztekor sem volt fellelhető adat a földi kémiai gyérítés pontos időpontjáról és a jármű útvonaláról, a város vezetése kérte ezen információk haladéktalan megküldését. A képviselő értetlenül áll a katasztrófavédelem hiányos kommunikációja előtt, mondván, ezzel „a lakosság érdekeit veszi semmibe egy állami szerv”.

A környezetvédő civilek nevében Andrasev Szonja fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kémiai gyérítés mára bizonyítottan nem hatékony, hatására a szúnyogok száma nem csökken, sőt, növekszik. Így a földi, kémiai gyérítést sem tartja jó megoldásnak, amely nemcsak a vegyi anyagokkal, hanem a ködképzéshez használt olajjal is árt a környezetnek. Álláspontja szerint az önkormányzatnak meg kell találnia a szükséges forrásokat, és 2021 tavaszától átállni a biológiai gyérítésre.

Védekezés házilag

Kevesen tudják, hogy akár magánemberként is sokat tehetünk a szúnyogok szaporodása ellen. Az NNK weboldalán részletes lakossági tájékoztató segít bennünket további információkkal, melyben arra is kitérnek, hogy melyek azok a ház körüli teendők, melyekkel mi magunk is hozzájárulhatunk a szúnyogok számának természetes úton történő csökkentéséhez. Például a következőkkel:

„Szüntesse meg otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik. Ha környezetében észleli szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel családtagjai, ismerősei figyelmét is a szúnyogok elleni védekezés fontosságára. 

• Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni.
• Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.
• Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedje le vagy sűrű hálóval takarja le.
• Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
• A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
• Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet.
• Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet.
• Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat.”

Forrás: antsz.hu

Fotó: pexels.com