A Szentendrei Régi Művésztelep 2003-ban ünnepelte megalakulásának hetvenötödik évfordulóját. Az ebből az alkalomból életre hívott nagyszabású kiállítássorozat jó alkalom volt arra, hogy az ország egyik legrégibb művésztelepe ismét a figyelem látószögébe kerüljön. A telep tizenhárom akkori és tizenhat korábbi tagjának műveiből a Vigadó Galéria ünnepi tárlatot rendezett, majd ezt követően a kiállított anyag európai körútra indult. Az első állomás Bécs volt, utána következett Szentendre testvérvárosa, Wertheim, majd Stuttgart, Berlin, Kassa, Usikaupuunki, Helsinki, Tallin, Tartu, Kuressaare, és Róma, s a már folyamatban lévő tárgyalások szerint a sort követi, Párizs és Huntington. Amikor a jubileumi kiállítási program szervezése elkezdődött, senki nem gondolta, hogy az ország Európai Unióhoz csatlakozásának történelmi eseményét egy klasszikus és kortárs szentendrei festészeti anyag európai körútja is ékesíti majd.
Európában az elmúlt több mint másfél évszázad alatt összesen kétszáz művésztelep és „artists’ villages” jött létre, melyek már a kezdetek óta kapcsolatban álltak egymással, s ezáltal központjai lettek az országok közötti művészcserének és művészeti interakciónak. A 19. és 20. századi európai művésztelepeken születtek meg a kontinens meghatározó művészeti irányzatai, az impresszionizmus, a realizmus, a szimbolizmus, a posztimpresszionizmus, a szürrealizmus, az expresszionizmus.
Az első művésztelepeket Franciaországban hozták létre, majd ezt követték a továbbiak Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában, Oroszországban, Magyarországon stb. A híressé lett történeti művésztelepek többségükben ma is léteznek, és ma is központjai, gyújtópontjai Európa művészeti és szellemi életének.
Az Európai Művésztelepek Szövetsége, az EuroArt az Európai Parlament és az Európai Bizottság védnöksége alatt azzal a céllal jött létre 1994-ben Brüsszelben, hogy segítse megőrizni a művésztelepek fentiekben vázolt közös kulturális örökségét és ezen keresztül az európai identitás tudatot, segítsen fenntartani és elmélyíteni a kontinens polgáraiban a kulturális tudatosságot, segítsen megőrizni és fellendíteni a művésztelepek tradícióját. A szervezet fontos feladatának tartja továbbá a kortárs művészet és művészek támogatását, valamint az intenzív együttműködést az EuroArt tagjai, művészei és Európa régiói között.
Az Európai Művésztelepek Szövetségének 2004-ben tizenhat országból (Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Svájc, Magyarország) harmincnyolc tagszervezete, huszonnyolc kapcsolódó szervezete és tizennyolc egyéni tagja volt.
A magyarországi, sőt a kelet-európai művésztelepek közül elsőként – bár többen aspirálnak rá – a Szentendrei Régi Művésztelepet vették fel az EuroArtba 2004. februárban Szakács Imre szentendrei festőművész intézményeket is megszégyenítő szervező munkájának köszönhetően. Imre a Szentendrei Régi Művésztelep Kulturális Egyesület elnökeként, és a művésztelep művészeti vezetőjeként a város képviseletében 2003 októberében brüsszeli meghívásra az EuroArt éves közgyűlésén a németországi Ahrenshoopban mondta el bemutatkozó beszédét. A szentendrei képzőművészet a tagfelvétellel óriási lépést tett annak érdekében, hogy elfoglalja méltó helyét az európai közös kulturális örökségben.
